Rosszak ma a közállapotok - jelentette ki a Holokauszt Közalapítvány kuratórimának elnöke. Székely Gábor csak röviden említette meg azokat a jelenségeket - az antiszemitizmust, az egyenruhások menetelését a falvakban -, amelyek miatt ezt fontosnak tartotta elmondani, és amelyek különösen felértékelik azoknak az embereknek a példáját, akik a mainál rosszabb időkben is a humánumot képviselték.

Raoul Wallenberg is ilyen, máig világító fáklya - mondta Szita Szabolcs, az emlékközpont vezető történésze. Hozzátette: új kutatások azt bizonyítják, hogy több száz segítővel dolgozott Raoul Wallenberg, és ugyanúgy vonatkozik ez Friedrich Bornra, Karl Lutz-ra és másokra. Azért tartjuk meg a Humánum Napját, hogy ez legyen a példa - emelte ki a történész.

A történészprofesszor felidézte: az embermentők története, köztük a svéd diplomatáé, azért hiányos még, mert Magyarországon például a Szovjetunióba elhurcolt, és ott ismeretlen körülmények között elhunyt Wallenbergről 35 évig egy sort sem írtak, segítői a háború után, megtorlástól tartva, sok dokumentumot elégettek, a többiek, így Karl Lutz és Friedrich Born pedig évtizedek múltán kapták csak meg azt az elismerést, amelyet megérdemeltek.

Szita Szabolcs fontosnak tartja, hogy a kutatás ne csak a jól ismert embermentők történetét tárja fel minél alaposabban, hanem azokét is, akiknek emléke egy-egy térségben, városban él. Mint azé a három papé, akik Szlovákiában 800 zsidót kereszteltek meg, és ezzel megmentették őket a munkaszolgálattól.

Raoul Wallenbergről, születésnapja alkalmából hétfőn délután a Szent István parkban lévő emlékművénél megemlékezik a Wallenberg Egyesület is.