A Népszabadságban arról olvashatnak, hogy önkéntes adománygyűjtőkké alakította át a Fővárosi Szent Imre Kórház a vizitdíj-automatáit. A gépekbe bedobott apró a kórházi alapítvány számlájára kerül, onnan pedig az egészségügyi dolgozói juttatásokra, illetve fejlesztésekre költi a szervezet. A két gép ugyan nyugtát is ad az adományról, ám ezt - mint adókedvezményre jogosító dokumentumot - az APEH nem fogadja el. Az adóhivatal számára is megfelelő nyugta előállításához szoftvermódosításra lenne szükség, ám ennek költsége több millió forint. Az adománygyűjtésnek a kórházban hagyománya van. Tavaly az apró bevonása adott ötletet, akkor egy üveggömböt tettek ki a feleslegessé vált egy-kétforintosok megtennéd, hogy te begyűjtésére. Havonta 50-60 ezer forint is összejött, mígnem egy éjszaka valaki szétverte a gömböt - és elvitte a pénzt. Ekkor jött az ötlet, hogy a feleslegessé váló vizitdíj-automata is használható lenne erre a célra.

A Népszabadság arról is ír, hogy a kórházak trükköznek az új ügyeleti rendszerrel, ugyanis tavaly július elsején lépett életbe az új szabályozás, amely szerint az ügyeletben töltött idő minden perce munkaidőnek számít. Ráadásul az alapmunkaidő heti negyven óra, nyolc óra túlmunkára kötelezhető az egészségügyi dolgozó, és tizenhat órát vállalhat önként. Ez utóbbi díjazása azonban a munkáltató és a dolgozó megállapodásának a kérdése. A kórházak csak úgy tudtak volna elvben megfelelni az új szabályozásnak, ha az ügyeleti rendszer helyett műszakban dolgoztatnák a szakembereket. Van olyan kórház, amely így tett, de a többségük más, egyéni megoldást választott. Ahány országrész, annyiféle megoldás, a Siófoki kórházban például a nyári csúcs idején a turisták és a nyaralók miatt vendégorvosokat alkalmaznak.

A Magyar Nemzet arról ír, hogy csalás gyanújával áttette a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz a Vám- és Pénzügyőrség azt a büntetőfeljelentést, amelyet még június elején, a Központi Ügyészség Nyomozó Hivatalánál tett két fideszes fővárosi képviselő, György István, a fővárosi pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke és Papcsák Ferenc, a pénzügyi és közbeszerzési bizottság alelnöke a fővárosi önkormányzat 2006-os útfelújítási botránya, az állami támogatások körüli visszaélések miatt. Az ügyet végül kivizsgáló Vám- és Pénzügyőrség Közép-Magyarországi Regionális Nyomozó Hivatala megállította: a feljelentésben arra utaltak, hogy olyan munkákat is kifizetett az önkormányzat, amelyeket a szóban forgó vállalkozók nem végeztek el. Ez a cselekmény megalapozhatja a Btk. 318. paragrafusában meghatározott csalás bűncselekményének elkövetését, amelynek nyomozására a rendőrség rendelkezik hatáskörrel. Sipos Jenő, a pénzügyőrség szóvivője a lapnak azt mondta, hogy jogosulatlan gazdasági előny szerzése bűncselekmény elkövetési magatartásait nem mutatták, ugyanakkor az Állami Számvevőszékhez fordultak vizsgálatot kérve az elnyert támogatás ügyében.

A Magyar Nemzetben arról is olvashatnak, hogy októberben a kabuli repülőtér üzemeltetésére további tizenegy magyar tűzszerész utazik Afganisztánba. Molnár Sándor nyugállományú ezredes szerint egyikük sem képes használni a honvédségnél rendszeresített távrobbantó, hatástalanító szerkezetet. A nyugállományú ezredes levelet írt a lapnak, amelyben arra emlékeztet, hogy hasonló gondok vannak a nemzetközi gyakorlatban elterjedt robotokkal is, amelyek sokat segítenének, de a magyar missziónak összesen két ilyen berendezése van, a repülőtéren azonban egy sem áll majd a katonáink rendelkezésére, mert egy gép vezetéstechnikai hiba miatt tönkrement, egy pedig Puli Humriban lesz a magyar tartományi újjáépítési csoportnál. HM szóvivője személyeskedő rágalmaknak nevezte a volt tűzszerészparancsnok nevével szignált levelet. Bocskai István szerint a kabuli repülőtér