A villamos energia ára nem függetleníthető a primer energiahordozók - az olaj, a földgáz, a szén vagy az uránérc - árától. Magyarországon erre a legdrasztikusabban az elmúlt időszakban jelentősen emelkedő gázár hat, hiszen az áram 30-35 százalékát állítják elő gáz felhasználásával - mondta a Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.

Ha a primer energiahordozók tovább drágulnak, a Magyar Energia Hivatalon nagyon nagy lesz a nyomás annak érdekében, hogy az áram ára emelkedjen - tette hozzá Mártha Imre, megjegyezve: ez idén talán még elkerülhető.

A januári piacnyitás nyomán az országos energiatermelés összetétele, struktúrája nem változott, ám megszűnt az a régóta fennálló közüzemi rendszer, amelyből a fogyasztók szabadon ki-, vagy beléphettek. Ma már az uniós szabályok kizárólag a lakosságot, illetve a kis üzleti szférát engedik megvédeni a piaci hatásoktól - magyarázta az MVM vezérigazgatója.

Mártha Imre hozzáfűzte: az országgyűlés nemrégiben módosította a villamos energia törvényt, és a védett kört megnövelte, vagyis január elsejétől minden olyan fogyasztó, aki háromszor 63 amper összcsatlakozásnál kisebb teljesítménnyel rendelkezik, e csoportba tartozik, ahol az árak jóval alacsonyabbak, mint a piaciak.

Trükközés

A Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgatója szerint a céget tízmilliárd forintos nagyságrendben érheti veszteség az úgynevezett ársapka alkalmazása miatt. A villamos energia törvény alapján ugyanis a Magyar Energia Hivatal, függetlenül a mindenkori ártól és költségektől, arra kötelezte az MVM-et, hogy egy meghatározott árszint felett nem értékesítheti a villamos energiát. Mártha Imre megjegyezte: így a piaci és a mesterséges ár közötti különbséget a kereskedőtársaságok vágják zsebre.

A lakossági fogyasztóknál ez nem okoz problémát, hiszen a náluk alkalmazandó árakat a Magyar Energia Hivatal a végponton is tudja szabályozni: a kereskedő az áramot annyiért adhatja el, amennyiért a szervezet engedi - magyarázta Mártha Imre. Probléma a nem védett fogyasztóknál van, hiszen a nekik eladott villamos energia árát senki sem kontrollálja - tette hozzá az MVM vezérigazgatója.

Hogy pontosan mekkora veszteség éri a Magyar Villamos Műveket, csak az októberi áramárveréskor derül ki, hiszen ekkor mutatkozik meg, hogy milyenek az irányadó piaci árak, és ehhez képest milyen korlátozást jelent az ársapka alkalmazása - közölte Mártha István.Új beruházás

A Magyar Villamos Művek lesz a többségi részvényese a mátrai erőmű telephelyén épülő új, 400 megawattos ligniterőműnek, amely 2014-re épülhet meg - mondta a társaság vezérigazgatója.

A mátrai erőművet és az ahhoz tartozó bányakoncessziókat az energetikai privatizáció időszakában, 1995-ben eladta a magyar állam. Az új beruházás megvalósulása azért is nagyon fontos, mert Magyarországnak az ott, a Visonta-Bükkábrány térségben 100-120 évig gazdaságosan kitermelhető lignit a legfőbb energetikai kincse - magyarázta Mártha Imre.

Az új erőmű, amelyben az MVM-nek 75 százalékos tulajdonrésze lesz, a legmodernebb technológiával, a környezetvédelmi normáknak megfelelően épül majd, az ott megtermelt áram pedig versenyképes lesz, annak ellenére is, hogy szénből állítják elő - közölte a társaság vezérigazgatója.

Mártha Imre hozzátette: előny, hogy az új erőmű egy már meglévő infrastruktúrára települ. A beruházás 25-30 év alatt térül meg, tőkeköltsége pedig a várakozások szerint 200 milliárd forint körül lesz; az ott termelt áramot szabadpiaci alapon értékesítik majd.