Bartha Pál, a szakszervezeti szövetség másik szóvivője arról számolt be, hogy az esetleges sztrájk idején nyújtandó elégséges szolgáltatás mértékére a jövő hét elején tesznek javaslatot. A szakszervezetek hétfőn üzemkezdettől délután 1 óráig szüntették be a munkát; abban az akcióban a dolgozók 99 százaléka vett részt.

Megkezdte az egyeztetéseket Sólyom László a pártelnökökkel

A koalíciós válságról folytatott megbeszélést az államfő az MSZP-elnök-kormányfővel. A találkozó után sem Sólyom László, sem Gyurcsány Ferenc nem nyilatkozott; a kormányszóvivő később azt mondta: nyitott és tárgyszerű megbeszélés zajlott, de a részletekről - az államfő és a kormányfő megállapodása alapján - nem adhatott tájékoztatást. A köztársasági elnök ugyanebben az ügyben fogadta a Kereszténydemokrata Néppárt elnökét is. Semjén Zsolt a találkozó után azt mondta: a Gyurcsány-kormánynak eddig sem volt társadalmi támogatottsága, most pedig már parlamenti támogatottsága sincs. Hozzátette: ebben a helyzetben vissza kell adni az emberek kezébe a döntést, és előrehozott választást kell tartani. Sólyom László hétfőn jelentette be, hogy a következő napokban találkozik a parlamenti pártok vezetőivel, mivel személyesen kíván tájékozódni a kialakult koalíciós válságról.

Részleges térítési díjat tervez az Egészségügyi Minisztérium

Újra bevezetné a részleges térítési díjat a szakrendeléseken az Egészségügyi Minisztérium. A tárca tájékoztatása szerint 2000 forintot kellene fizetnie annak a betegnek, aki beutaló nélkül veszi igénybe a szolgáltatást. A minisztérium emlékeztet arra, hogy ezt az összeget a vizitdíj bevezetése előtt is ki kellett fizetni az érintetteknek. A tervezett törvénymódosítás után a részleges térítési díj csak a járóbeteg-ellátásban jelenne meg; az összegről külön kormányrendelet rendelkezne.

Megnyílt a Construma

A magyar építőipar 1500 milliárd forint értékű megrendelést kap az év közepétől számított másfél év alatt az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében. Erről az önkormányzati és területfejlesztési miniszter beszélt a Hungexpon, a Construma szakkiállítás megnyitóján. Bajnai Gordon hozzátette: az összeg nagy részét, 1000 milliárd forintot útépítésre fordítják.

Módosítaná a gyermekvédelmi törvényt az ombudsman

A gyermekvédelmi törvény módosítását kezdeményezte az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. Szabó Máté közölte: azt szeretné, ha a jogszabály tartalmazná a gyermekvédelmi jelzőrendszer kötelezettségüket elmulasztó tagjaira vonatkozó szankciókat. Az ombudsman egy tragikus gyermekhalál ügyében indított eljárást, amelyről a Népszabadság számolt be decemberben. A 13 hónapos kisgyerek éhen halt és a vizsgálat megállapította, hogy az illetékes hatóságok és szolgáltatók nem tettek eleget a gyermekvédelmi törvényben előírt jelzési, együttműködési és tájékoztatási kötelezettségüknek.

Adóreformot sürget Békesi László

Mielőbbi adóreformot sürgetett a társadalom érdekében Békesi László volt pénzügyminiszter. A szakember javaslatával egyetértett a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Reformműhely rendezvényén résztvevő Kupa Mihály volt pénzügyminiszter és Csaba László akadémikus is. Békesi László azt mondta: ha a gazdaságpolitika abból indul ki, hogy a költségvetési lehetőségek határozzák meg az adóváltoztatások mértékét, akkor soha nem történik semmi. Kupa Mihály arra figyelmeztetett, hogy a kormány hitelessége a konvergencia-program sarokszámainak betartásán múlik. Csaba László úgy vélte: egy adóreform megvalósításához hiteles kormányra és hiteles gazdaságpolitikára van szükség. A szakemberek egyetértettek abban, hogy a szociális-jóléti rendszer karcsúsítása mellett a profit adó csökkentésére, valamint a végső fogyasztást terhelő és a vagyoni típusú adók növelésére van szükség.

Elfogadták a koszovói alkotmányt

Pristinában elfogadta a parlament a nemrégiben Szerbiától különvált Koszovó első alkotmányát. Az alaptörvény június 15-én lép hatályba, amikor az ENSZ-kormányzat átruházza hatáskörét az újonnan megalakult ország hatóságaira és a Koszovót felügyelő európai uniós misszióra. Az alkotmány független, szuverén, demokratikus, egységes és megoszthatatlan államnak nyilvánítja Koszovót. Az országnak két hivatalos nyelve lesz, az albán és a szerb.