Szalonképtelen volt Magyarország azzal, hogy hiányzott a humángenetikai törvénye - mondta Falus András a hétfőn, az Országgyűlés szakbizottsága elé került javaslatról.

A jogszabály tartalmazná a genetikai adatok védelmét, megteremtené a humángenetikai kutatások lehetőségét, emellett a DNS-, vér- és szövetmintákat kezelő biobankok működését is szabályozná.

Az adatvédelem biztosítja, hogy genetikai információk ne kerüljenek illetéktelenek, például a munkáltatók vagy a biztosítók kezébe, ezekből ugyanis következtetni lehet az egyes betegségek kialakulásának valószínűségére. A jogszabály arra is lehetőséget adna az embereknek, hogy eldöntsék: biológiai adataikat felhasználják-e kutatásokhoz vagy kizárólag azokra a vizsgálatokra, amelyek céljából levették a mintákat.

A jogszabályt a tudomány fejlődése miatt nagyjából háromévente kell felülvizsgálni - tette hozzá Falus András.

A javaslat megszületését a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet szakértője is fontosnak tartja, Kapronczay Stefánia azonban az előterjesztés egyes részeit hiányosnak tartja. Szerinte pontosabban kellene szabályozni például azt, hogy biobankok vagy a genetikai kutatások működhetnek-e profitalapon, és úgy látja, az adatvédelem sem tisztázott teljes mértékben.