Tavaly február 15-én vezette be a kormány a vizitdíjat és a kórházi napidíjat. Az összeg - a szabályozás értelmében - a háziorvosoknál, illetve az intézményeknél maradt. A vizitdíjból és a kórházi napidíjból éves szinten körülbelül 20-22 milliárd forint bevétel származott.

Az egészségügyi miniszter hangsúlyozta: az indokolatlan gyógyszerfelírás és orvos-beteg találkozók számának csökkenése további 40 milliárd forint megtakarítást hozott az Országos Egészségbiztosítási Pénztár számára.

A betegeknek 300 forintot kellett fizetniük alkalmanként, illetve kórházi tartózkodás esetén naponta. A biztosítottaknak 600 forintba került, ha nem a lakóhelyük szerinti rendelőben vették igénybe a szolgáltatást. Akkor pedig 1000 forintot fizettek, ha beutaló nélkül mentek járóbeteg-szakellátásra, illetve ha nem ott vették igénybe az ellátást, ahová a beutalójuk szólt.

Egyharmad ment béremelésre

Kertai Aurél, a Budapesti Orvosi Kamara Háziorvosi Szekciójának vezetője úgy fogalmazott: "a vizitdíj nagyjából a rendelők bevételének negyedét adja, s lehetőséget teremt különböző eszközök vásárlása mellett a bérek emelésére is."

A törvény szerint a kórházaknak a vizitdíjból és napidíjból származó bevételek egyharmadát a dolgozók bérének emelésére kellett fordítaniuk.

Csökkent a hálapénz

Az egészségügyi miniszter szerint a vizitdíj és a napidíj egyik legfőbb előnye, hogy csökkentette a hálapénz mértékét. Állítását a Medián felmérésére alapozta, amely szerint tavaly április óta 30 százalékkal csökkent a hálapénz mértéke. A becslések szerint idén mintegy 21 milliárd forintot juttatnak a betegek paraszolvenciaként az orvosoknak.

A hálapénz visszaszorulásában szerepe lehetett a vizitdíj bevezetésének is - vélte Karácsony Gergely, a Medián kutatási igazgatója.

Az Országgyűlés várhatóan ma dönt a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörléséről, a kormányfő által jegyzett javaslat április 1-jétől helyezné hatályon kívül a korábbi díjfizetésről szóló jogszabályokat.