Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel

Az ORTT szerint nem közszolgálati a Petőfi

Az ORTT szerint az MR2-Petőfi Rádió nem felel meg a közszolgálatiság követelményeinek, és így sérti a médiatörvényt. A testület közleményében azt írja: az adó nem jeleníti meg a nézetek sokszínűségét és a kisebbségi álláspontokat. A rádió szerint ezt a rendelkezést nem a csatornának, hanem a Magyar Rádiónak kell teljesítenie, a többi adója révén pedig meg is teszi.

"A Magyar Rádió Zrt. MR2 Petőfi adója nem tesz eleget a médiatörvényben a közszolgálati műsorszolgáltatók számára előírt alapelvi követelményeknek, ezért a műsorszolgáltatása sérti a jogszabályt" - állapította meg az Országos Rádió és Televízió Testület.

Miután az MR2 Petőfi a közrádió arculatváltása óta a fiatalok felé nyitott, és az óránkénti hírek mellett szinte csak zenét játszik, azonnal a kereskedelmi rádiók össztüzébe került. Amíg ugyanis a kereskedelmi médiumok milliárdos nagyságrendű koncessziós és egyéb díjakat fizetnek, a közrádiónak nem kell fizetnie, sőt állami támogatást kap.

A hatóság az InfoRádiónak is megküldött közleményében azt írja, az MR2 Petőfi "nem biztosítja a műsorszámok és a nézetek sokszínűségének és a kisebbségi álláspontoknak a megjelenítését, valamint nem gondoskodik a műsorszámok változatosságával a hallgatók széles körű érdeklődésének színvonalas kielégítéséről".

A Magyar Rádió szerint a vita abban van, hogy közszolgálatának számít-e a zenesugárzás. A rádió vezetése hónapok óta azt kéri az ORTT-től, hogy nevezze meg azt a jogszabályt, amely alapján törvénysértő az MR2 Petőfi működése.

És a Bartók?

A testület ezt most megtette, a Magyar Rádió elnöke viszont úgy véli, a közszolgálati követelményeket nem a csatornának, hanem a műsorszolgáltatónak kell teljesítenie, ezt pedig a közrádió meg is teszi, például az MR1 Kossuth csatorna révén.

Such György az InfoRádiónak küldött közleményében azt írja: a három adó szerves és nélkülözhetetlen része a rádió közszolgálati műsorszolgáltatásának.

Kérdés ugyanakkor, hogy a testület miért nem hozott hasonló tartalmú állásfoglalást az ugyancsak zenét, igaz, komolyzenét játszó MR3-Bartók esetében. Az ORTT felszólította a Magyar Rádiót a vélt jogsértés megszüntetésére, bízik abban, hogy párbeszéd alakulhat ki a hatóság és a rádió között.

Such György erre azt mondta, örömmel fogadják a felhívást a párbeszédre, de várják az ORTT hivatalos, írásos határozatát is, végső álláspontot ez után alakítanak ki.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: vasárnap leáll a paksi atomerőmű

Magyar Péter: vasárnap leáll a paksi atomerőmű

Hajnalban lekapcsolják az utolsó előtti blokkot, vasárnap pedig az utolsót is.

„Még a cipőkötés is bonyolultabb az újraélesztésnél”

A laikusok is biztonsággal használhatják az automata és félautomata defibrillátorokat, mert ezek a készülékek hangutasításokkal segítik a felhasználókat, és nem lehet velük kárt okozni – hangsúlyozta az InfoRádiónak nyilatkozó sürgősségi szakorvos, mentőorvos, az SOS Elsősegély alapító-vezetője. Márkus Dávid arról is beszélt, hogy különösen fontos a defibrillátor használata olyan helyzetekben, ahol a mentők nem tudnak néhány percen belül a helyszínre érkezni.
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×