Infostart.hu
eur:
358.71
usd:
309.16
bux:
129728.5
2026. május 23. szombat Dezső

Köztisztviselői jutalom: nem a teljesítmény, hanem a pénzkeret dönt?

Az InfoRádió értesülései szerint nem a valós teljesítményük alapján értékeltek köztisztviselőket egyes minisztériumok. Az értékelést végzők állítólag meg voltak elégedve a munkatársak teljesítményével, mégis rosszabb kategóriába sorolták őket, mivel nincs pénz a magasabb kategóriához mért jutalomra.

Az idén debütáló köztisztviselői teljesítményértékelési rendszer máris csődöt mondhat. Az InfoRádiónak név nélkül nyilatkozó, különböző minisztériumokban dolgozó köztisztviselők szerint ugyanis - bár a főnökük kifogástalannak minősítették a munkájukat - az értékelésnél mégis alacsony minősítést kaptak, állítólag azért, mert az adott tárcának nincs pénze arra, hogy a magasabb kategóriáért járó jutalmat kifizesse.

Nyár óta már a főosztályvezetői szintnél alacsonyabb beosztásban dolgozókat is értékelik a munkaadók, ez alapján négy kategóriába sorolják a minisztériumi dolgozókat: kiemelkedő, elvárt szint feletti, elvárt szintű és elvárt szint alattiba.

A Kormányzati Személyügyi Államtitkárság információi szerint a legfelső kategóriába a dolgozók 10 százaléka, a másodikba a 20-30%-a, a harmadik kategóriába az 50%-a, a legalsó kategóriába pedig a köztisztviselők 10 százaléka kerülhet.

"A kormányzati teljesítmény értékelő rendszer lényege, hogy szoros kapcsolatot teremt az értékeltek által végzett munka minősége és mennyisége, illetve a kifizetett jutalmak között" - olvasható a magyarorszag.hu internetes oldalon.

Az InfoRádió értesülései szerint viszont több minisztériumban nem a munka minősége és mennyisége, hanem a tárca rendelkezésére álló jutalomkeret alapján sorolták be a dolgozókat a kategóriákba, melyek közül az első három kategóriában - teljesítménytől függően - félhavitól héthavi fizetésig terjedő összegű prémium jár, a negyedik kategóriában viszont nincs jutalom, igaz, szankció sincs.

A teljesítményértékelési rendszer lényege, hogy a munkáltató a jó munkát elismerve, nagyobb teljesítményre sarkallja a köztisztviselőt. Kérdés viszont, hogy hogyan sarkallná a munkáltató jobb munkára a munkavállalót, ha rendszeres túlórázás és munkakörön kívüli feladatok folyamatos ellátása ellenére is csak az "elvárt szintű" kategóriába sorolja.

Kérdés az is, hogy a kiemelkedő kategóriába tartozó 10 százaléknak mekkora hányadát teszik ki a minisztériumi felsővezetők. Egyebek mellett ezt is szerettük volna megtudni Szetey Gábortól, a kormányzati személyügyekért felelős államtitkártól, aki hétfő késő délutánra ígért tájékoztatást.

Címlapról ajánljuk
Mi lesz a Margitszigeti Színházzal? – Bán Teodóra az Arénában

Mi lesz a Margitszigeti Színházzal? – Bán Teodóra az Arénában

A Margitszigeti Színház idén is változatos műsorral várja a nézőket a nyári szezonban. Mint az InfoRádió Aréna című műsorában Bán Teodóra ügyvezető igazgató elmondta, a közös állami-önkormányzati vezetés ennek az intézménynek megfelelő, de még azoknak is, akik kizárólag fővárosi fenntartásban működnek.

Üzemi baleset Tiszaújvárosban – kétgyermekes családapa halt meg

Eloltották a robbanás utáni tüzet a Mol tiszaújvárosi üzemében. Egy kétgyermekes családapa halt meg, ketten súlyosan, heten könnyen megsérültek. Veszélyes anyag nem került a levegőbe – hangzott el a helyszíni sajtótájékoztatón. Kapitány István miniszter szerint a balesetnek nincs kihatása az ország üzemanyagellátására, Hernádi Zsolt Mol-vezér szerint a műanyaggyártás sincs veszélyben.
inforadio
ARÉNA
2026.05.25. hétfő, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
Megjött a figyelmeztetés Brüsszelből: drámai tempóban omlott össze a magyarok védőhálója

Megjött a figyelmeztetés Brüsszelből: drámai tempóban omlott össze a magyarok védőhálója

Az Európai Bizottság első uniós szegénységellenes stratégiája szerint 2025-ben 92,7 millió ember – köztük 19,3 millió gyermek – élt szegénység vagy társadalmi kirekesztés kockázatában az EU-ban, ami a teljes népesség 20,9 százaléka. A 2030-as célhoz, vagyis legalább 15 millió ember kiemeléshez a jelenlegi ütem nem elegendő: 2019 óta mindössze 3,5 milliós csökkenést mértek, a gyermekszegénységben pedig érdemi előrelépés sem történt. Magyarország munkaerőpiaci mutatói kedvezőek, ám a szociális transzferek szegénységcsökkentő hatása 2007 óta uniós összevetésben a legnagyobb mértékben gyengült. A Bizottság célzott beavatkozásokat sürget az energiaszegénység, a gyermektámogatások, a minimumjövedelmi rendszerek és az élelmiszerárak aránytalanul súlyos hatásainak kezelésére, hangsúlyozva, hogy a 2030-as cél csak mérhető és finanszírozott intézkedésekkel érhető el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×