Infostart.hu
eur:
364.64
usd:
311.36
bux:
134129.29
2026. április 30. csütörtök Katalin, Kitti

Köztisztviselői jutalom: nem a teljesítmény, hanem a pénzkeret dönt?

Az InfoRádió értesülései szerint nem a valós teljesítményük alapján értékeltek köztisztviselőket egyes minisztériumok. Az értékelést végzők állítólag meg voltak elégedve a munkatársak teljesítményével, mégis rosszabb kategóriába sorolták őket, mivel nincs pénz a magasabb kategóriához mért jutalomra.

Az idén debütáló köztisztviselői teljesítményértékelési rendszer máris csődöt mondhat. Az InfoRádiónak név nélkül nyilatkozó, különböző minisztériumokban dolgozó köztisztviselők szerint ugyanis - bár a főnökük kifogástalannak minősítették a munkájukat - az értékelésnél mégis alacsony minősítést kaptak, állítólag azért, mert az adott tárcának nincs pénze arra, hogy a magasabb kategóriáért járó jutalmat kifizesse.

Nyár óta már a főosztályvezetői szintnél alacsonyabb beosztásban dolgozókat is értékelik a munkaadók, ez alapján négy kategóriába sorolják a minisztériumi dolgozókat: kiemelkedő, elvárt szint feletti, elvárt szintű és elvárt szint alattiba.

A Kormányzati Személyügyi Államtitkárság információi szerint a legfelső kategóriába a dolgozók 10 százaléka, a másodikba a 20-30%-a, a harmadik kategóriába az 50%-a, a legalsó kategóriába pedig a köztisztviselők 10 százaléka kerülhet.

"A kormányzati teljesítmény értékelő rendszer lényege, hogy szoros kapcsolatot teremt az értékeltek által végzett munka minősége és mennyisége, illetve a kifizetett jutalmak között" - olvasható a magyarorszag.hu internetes oldalon.

Az InfoRádió értesülései szerint viszont több minisztériumban nem a munka minősége és mennyisége, hanem a tárca rendelkezésére álló jutalomkeret alapján sorolták be a dolgozókat a kategóriákba, melyek közül az első három kategóriában - teljesítménytől függően - félhavitól héthavi fizetésig terjedő összegű prémium jár, a negyedik kategóriában viszont nincs jutalom, igaz, szankció sincs.

A teljesítményértékelési rendszer lényege, hogy a munkáltató a jó munkát elismerve, nagyobb teljesítményre sarkallja a köztisztviselőt. Kérdés viszont, hogy hogyan sarkallná a munkáltató jobb munkára a munkavállalót, ha rendszeres túlórázás és munkakörön kívüli feladatok folyamatos ellátása ellenére is csak az "elvárt szintű" kategóriába sorolja.

Kérdés az is, hogy a kiemelkedő kategóriába tartozó 10 százaléknak mekkora hányadát teszik ki a minisztériumi felsővezetők. Egyebek mellett ezt is szerettük volna megtudni Szetey Gábortól, a kormányzati személyügyekért felelős államtitkártól, aki hétfő késő délutánra ígért tájékoztatást.

Címlapról ajánljuk
Uniós pénzek, jogállamiság – Most Szlovákiát veszi célba az Európai Parlament
Tudósítónktól

Uniós pénzek, jogállamiság – Most Szlovákiát veszi célba az Európai Parlament

Az Európai Parlament felszólította az Európai Bizottságot, hogy fontolja meg az uniós támogatások befagyasztását Szlovákia számára. Az uniós képviselők aggodalmukat fejezik ki a szlovákiai jogállamiság helyzete és az uniós pénzek felhasználása miatt. A most elfogadott állásfoglalás ennek részeként kéri, hogy az Európai Bizottság indítson eljárást Szlovákiával szemben.

„Lesz egy fontos alapelv” – részleteket árult el az ügynökakták feloldásáról a levéltár főigazgatója

Cseh Gergő Bendegúz az InfoRádióban elmondta, mi volt az egyik fő kikötés, amely elhangzott a Magyar Péterrel való egyeztetésen. A történész-levéltáros egyebek mellett beszélt arról, hogy kik jogosultak az akták megtekintésére, még hányan élhetnek az egykori ügynökök közül, továbbá arra is kitért, milyen feladataik lesznek még az októberre tervezett nyilvánosságra hozatalig.
inforadio
ARÉNA
2026.04.30. csütörtök, 18:00
Nagy Zoltán Zsolt
a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×