Nem szerencsés, ha az egyházak belefolynak a pártpolitikába - mondta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a történelmi egyházak képviselőinek részvételével megrendezett Vallás és Társadalom című fórumon a Zsigmond Király főiskolán.

"Politizálhatnak-e az egyházak? Erre az a válaszom, hogy igen. Hiszen maga a közösségi léttel való foglalkozás, az politikát jelent. Ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy pártpolitizálhatnak-e az egyházak, erre azt válaszolom, hogy nem szerencsés" - mondta Szili Katalin.

Lehetnek hívők a baloldaliak is

A politikus megnyitója végén kitért rá, a baloldaliság nem jelent egyértelműen ateizmust.

"Olyan országban szeretnék élni, ahol az legyen természetes, hogy ha valaki hívő, attól még lehet baloldali politikus. Ha valaki baloldali politikus, az nem egyértelműen azt jelenti, hogy ő egyben ateista is" - tette hozzá az Országgyűlés elnöke.

Szili Katalin közölte: az egyházak és az állam közötti kapcsolat érdekében kezdeményezte, hogy a vallásügyi törvénybe bekerüljön a felek közti intézményes párbeszéd.Mi a politika?

Erdő Péter, a római katolikus egyház bíborosa, Magyarország prímása a Zsigmond Király Főiskola "Vallás és Társadalom" című fórumán az egyház politikai szerepével kapcsolatban elmondta, a "politizálás" szó ezerféle jelentéssel bírhat.

"Ennek megfelelően lesz, aki azt mondja, hogy szükségképpen politizál, akár akar, akár nem, hiszen ha már erkölcsi elveket hirdet, akkor ez nyilván a politikát is érinti" - mondta Erdő Péter.

"Hiszen a politikával foglalkozó ember is ember, a tettei emberi cselekedetek, akaratlagosak, tehát megszólítják az ember szabadságát is, vagyis az erkölcsnek a területére is odatartoznak" - fűzte hozzá.

Erdő Péter hozzátette, a pártpolitika, illetve az államhatalom gyakorlásával járó politikai tevékenység az egyházak életében az utóbbi száz évben nagy változásokon ment keresztül.

Történelmi változások

Az 1917-es egyházi törvénykönyvig ugyanis nem volt akadálya annak, hogy egy pap, vagy püspök parlamenti képviselő, miniszter, vagy állami delegált legyen. Ezután az egyházi vezetőknek engedélyre volt ehhez szükségük, amelyet rendszerint meg is kaptak felekezetüktől.

A második világháború után azonban a kommunista országokban már nem adhattak általános engedélyt a politizáláshoz a püspökök. Az apostoli szentszék fenntartotta magának az engedélyezés jogát, mivel attól tartott, hogy ezekben az országokban a politikai tisztségek inkább ellenkeznek a klerikusi állapot kötelességeivel, mint a világ más részein.

1983-ban az egyházi törvénykönyv már tiltotta a papok és püspökök politikai szerepvállalását, ha valaki mégis ilyen szerepet kívánt vállalni, felmentésre volt szüksége a tiltás feloldására.

Tehát ahogy szekularizálódott a világ, úgy tartotta indokoltnak az egyház, hogy kivonja tisztségviselőit ezekből a harcokból - mondta Erdő Péter.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy az egyház ne folytatná a régiekhez hasonló módon erkölcsi tanításait - közölte.Ne szóljanak bele

Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke szerint a modern korban el kell választani egymástól az egyházat és az államot.

"Ez azt jelenti, hogy ne szóljon bele az állam az egyháznak a belső ügyeibe, a másik oldalon meg azt jelenti, hogy az állam legsajátosabb hatalmi funkcióiba, de csak ebbe, ne szóljanak bele az egyházak" - mondta Feldmájer Péter.

A Mazsihisz elnöke hozzátette: az államnak nem kell elfogadnia az egyházi hittételeket, de azt el kell fogadnia, hogy a vallások több ezer éve fent lévő eszmerendszerek.

Így az egyházakat egészen másként kell kezelnie az államhatalomnak, mint más társadalmi formációkat.

Mindenki a maga dolgával

Tehát az egyházaknak van politikai beleszólásuk, de csak olyan dolgokba szólhatnak bele, ami rájuk tartozik.

"Olyan dolgokba kell beleszólnunk, amely dolgok ránk tartoznak. Egészen más részről nézzük a világot, egészen másként fogalmazzuk meg a világlátásunkat, és ha ez így van, akkor vannak dolgok, amibe nem szabad beleszólnunk" - közölte.

Feldmájer Péter hozzátette: az, hogy az egyházak valamely párt mellé lerakhatják a voksukat, normális rendszerekben fel sem vethető, hiszen a pártoknak kell az egyházak híveiért versengenie, de ennek közvetlen hatása a pártpolitikára nem lehet.