Az elemzést az MSZP kongresszusi küldötteinek, a szocialista párt különböző testületei vezetőségének és a kormány tagjainak küldték el, valamint felkerül a miniszterelnök és a szocialista párt internetes oldalára is.

Gyurcsány Ferenc ebben azt írja, hogy az ország veszélyes útra tévedt: régi és újabb félelmek, rossz politikai ösztönök, valamint szakmai, politikai hibák vezettek a 2006 őszén kialakult helyzetig.

A kormányfő Szembenézés - 23 pontban hibákról, tanulságokról, tennivalókról című írásával, amelyben a reformok folytatása mellett teszi le a voksát, megfogalmazása szerint a kölcsönös megértés irányába szeretne lépést tenni.

"A reformokat folytatni kell. Okosabban, pontosabban, nagyobb partnerségben, de folytatni kell. Számtalan feladatunk van még" - fogalmaz a miniszterelnök.

Gondolatát folytatva Gyurcsány Ferenc kifejti, hogy a következő hetekben a közoktatás és a nyugdíjrendszer reformja kezdődik, valamint ezek mellett megvizsgálják az adók és járulékok rendszerét is azzal a céllal, hogy miként lehetséges a költségvetési bevételek változatlan szintje mellett a gazdasági növekedést jobban szolgáló adó- és járulékszerkezetet kialakítani.

Ezzel kapcsolatosan a miniszterelnök azt is írja, abban az esetben, ha alacsonyabb lesz a várható gazdasági növekedés, át kell gondolni, hogy más típusú adó- és járulékszerkezettel lehetséges-e dinamizálni, lendületbe hozni a gazdaságot. Mindehhez hozzáfűzi, a következő évek legfontosabb feladata az egyensúlyteremtő gazdasági növekedés létrehozása.

A reformokról írva Gyurcsány Ferenc annak fontosságát hangsúlyozza, hogy a magánfelelősség teremti meg a közfelelősséget, vagyis ha valaki felelős a hazájáért, az ország is felelősséget tud vállalni az egyes emberért; így például a tandíj esetében - a teljesítmény ösztönzése szempontjából - a legjobbak magasabb ösztöndíjat kaphatnak.A miniszterelnök az elemzésben azzal is foglalkozik, igaza van azoknak, akik azért bírálják, mert nem ismertette a választások után részletes politikai programját. Mint írja, bár tavasz végén vagy nyár elején jobb lett volna ismertetni a várható intézkedéseket, a reformfolyamatok menetéről, rendjéről nem volt és nincs közmegegyezés Magyarországon.

A politikai helyzettel összefüggésben a kormányfő azt írta: a Fidesz 1998 óta megsérti a "demokratikus minimumot".

E fogalmat Gyurcsány Ferenc úgy határozza meg, mint annak elfogadását, hogy valamennyi párt a közjót szolgálja, illetve olyan közmegegyezést, amely a pártok által kínált különböző, de az országot mégis helyes irányba vinni szándékozó alternatívák elfogadásán alapszik.

A kormányfő szerint a Fidesz már évek óta önmagát azonosítja a nemzettel, kormányon gyengítette a parlamentarizmus intézményrendszerét, ellenzékben elvitatta a parlamenti többség jogát a kormányzáshoz, illetve megkérdőjelezi a nem általa vezetett kormány legitimitását.

"A bal- és jobboldal közötti hagyományos megkülönböztetés meghaladását sürgető pártelnök annyit mindenképpen elért, hogy pártja klasszikus értelemben ma nehezen tekinthető konzervatív pártnak, sokkal inkább igaz rá a nacionalista, populista. (...) Mindezek előrebocsátásával azt gondolom, hogy hazánkban ezekben az években nem a mérsékelt középpártok parlamenti váltógazdálkodása zajlik, hanem bal- és jobbközép pártok demokratikus koalíciója vív kiélezett küzdelmet a demokratikus alapkonszenzust egyre inkább elutasító radikális, populista párttal, a Fidesszel" - írja Gyurcsány Ferenc.

Emellett a miniszterelnök a baloldal felelősségével is foglalkozik. Írása szerint az MSZP szociális célkitűzéseinek 2002-től történő "egyoldalú és hibás szerkezetű követése" veszteségeket okozott a modernizáció terén.

Gyurcsány Ferenc elemzésében emlékeztet arra, hogy 2002-ben az Orbán-kormány az éves költségvetés terhére 879 milliárd forinttal költött többet, valamint a kormányváltás idejére a költségvetési hiány elérte az egész évre tervezett deficit 99,1 százalékát.

Arra is utalva, hogy ahogy 2002-ben, úgy a 2006-os választási kampányban is ígéreteikkel csapdába kergette egymást a két nagy párt, a kormányfő azt hangsúlyozza: ebbe a csapdába pont a választáson győztes erő esik bele, mert ha valóra váltja választási ígéreteit, felborítja a költségvetést, ellenkező esetben viszont hazugnak tartják.Itt tárgyalja Gyurcsány Ferenc a balatonőszödi beszédet. Ahogy fogalmaz, komoly hiba volt a beszéd, mert nem a nyilvánosság előtt hangzott el, és nyelvi-stilisztikai megoldásai félremagyarázásra adtak lehetőséget.

Az MSZP előtt álló kihívásokról, feladatokról elemzése végén értekezik a kormányfő.

Azt írja: a magyar baloldalnak el kell utasítania az elfogadhatatlan politikai rendszereket, ekképpen "választania kell (...), hogy Nagy Imre politikai, szellemi örökösének tekinti magát, így pedig éppen Kádárral szemben is fogalmazza meg és fogadja el ezt az örökséget".

Gyurcsány Ferenc szerint az MSZP-ben nincs szükség radikális fordulatra, de el kell kezdeni a pártreformot, ami hosszú folyamat lesz.

"Erre teremt lehetőséget a közelgő kongresszus" - zárja a szocialista párt átalakításával foglalkozó részt a miniszterelnök.

Elemzése végén hangsúlyozza: nyitott, együttműködő Magyarországot szeretne. A magyar baloldal a nemzeti hagyományok folytatójaként a szociális kapitalizmus modernizációs programját képviseli, együttműködésre, partnerségre épít - írja Szembenézés című elemzése záró soraiban Gyurcsány Ferenc.