Infostart.hu
eur:
389.05
usd:
331.28
bux:
0
2025. december 18. csütörtök Auguszta

A kerület, ahol tilos kempingezni

Angyalföldet a múlt századi gyáralapítási hullám és az ezredfordulós irodaépítési láz után most a lakásépítési kedv fellendülése jellemzi. Az ingatlanbefektetők ugrásra készen várják a toronyház-építési tilalom eltörlését is, miközben az Árpád-hídnál lassan már így is elviselhetetlen a forgalom. Az InfoRádió esti választási vitaműsorában az MSZP, a Fidesz és az SZDSZ XIII. kerületi polgármester-jelöltje lesz a vendég.

Angyalföld első házai az 1800-as évek közepén épültek a mai Váci út és Lehel út környékén. Később Pest belvárosának rendezése sorra a környékre űzte a gyárvállalatokat. A folyamat 1900-ra a térség legjelentősebb ipari körzetévé tette Angyalföldet.

Az angyal elnevezés helytörténészek szerint egy Engel István nevű, XVIII. századi szőlőbirtokosról ragadt a tájra, amelyet az 1830-as térképeken már egyébként Engelfeld néven jegyeznek.

A XIII. kerületet 1930-ban alakították ki, ekkor Angyalföldhöz csatolták az akkori V. és VI. kerület egy részét. A gyárvárosi jelleget a rendszerváltás után az üzleti-szolgáltató jelleg váltotta fel, a kerületben jelenleg 105 ezren laknak. Az önkormányzatot 1994 óta a szocialista Tóth József vezeti.

Összement tornyok, nagy forgalom

Az elmúlt években az egyik legnagyobb vitát a kerületben tervezett toronyházak váltották ki. A magasház-párti kerület végül elvesztette a csatát a főváros konzervatívabb beállítottságú főépítészével szemben, de a háborút még megnyerheti: a budapesti főépítész ugyanis távozott, a kerületi toronyháztervek pedig megmaradtak, sőt még több lett belőlük.

Volt befektető, aki nem tudta kivárni a magassági korlátozás eltörlését, így két irodaház is épült az Árpád-híd hídfője mellé, amelyeket az építész szakma "törpe toronyházaknak" nevez. Ez a két épület is elegendő azonban ahhoz, hogy még jobban megbolygassa a híd és a Károly körút óriási forgalmát. A közúti tumultus csökkentéséhez meg kellene építeni kissé északabbra az Aquincumi hidat és az ahhoz csatlakozó Körvasútsori körutat.

A múlt századi gyáralapítási, majd az ezredfordulós irodaépítési hullámot lakásépítési láz követte: a rövid távú tervek szerint néhány éven belül 35 ezer lakás épül a kerületben. Sok helyi lakó nem örül ennek, már csak a forgalmi dugók várható szaporodása miatt sem.

Koldusreform

Közvélemény-kutatások szerint az angyalföldieket a forgalom mellett a közterületek állapota zavarja a legjobban. Az önkormányzat ennek megfelelően igen szigorú szabályozásba kezdett, ennek eredménye például az úgynevezett "koldusreform" is. Az új jogszabály szerint koldulni, pénzért autószélvédőt mosni csak éjjel szabad, de padon, híd alatt vagy aluljáróban kempingezni - vagyis aludni - viszont éjszaka is tilos.

A falfirkák miatt csak úgy épülhet ház Angyalföld városképének szempontjából kiemelt területein, ha az utcáról látható homlokzatot legalább három méter magasságig graffitiellenes anyaggal vonják be.

A XIII. kerületben hamarosan megismétlődhet az a vita, amely most a Hajógyári-sziget beépítését övezi, az önkormányzat ugyanis a Népsziget fejlesztését tervezi. A Duna-parti zöldövezeti sétány tervét feltehetően felgyorsítja a Foka-öböl mellett épülő új városrész, de az önkormányzat még adós a betonmederben csordogáló Rákos-patak újraélesztésével is.

Gubicza Katalin a Fidesz-KDNP, Szabadai Viktor, az SZDSZ és Tóth József, az MSZP polgármester-jelöltjének vitáját este kilenckor, választási vitaműsorunkban hallhatják.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: az EU nagyon veszélyes ösvényre lépett

Orbán Viktor miniszterelnök szerint az Európai Unió nagyon veszélyes ösvényre lépett azzal, hogy megkerülte az egyhangúságot a befagyasztott orosz vagyonról szóló, eddig félévente egyhangú döntést igénylő határozatoknál.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.18. csütörtök, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
Ahogy az autóknál a biztosítás, úgy válnak lassan kötelezővé a kibervédelmi intézkedések a cégeknél

Ahogy az autóknál a biztosítás, úgy válnak lassan kötelezővé a kibervédelmi intézkedések a cégeknél

A digitalizáció és automatizáció a hatékonyságnövelés jól ismert eszközei, sőt, ma már elképzelhetetlen ezek nélkül bármely iparágban sikeresen működni. A big data ugyanakkor soha nem látott sérülékenységet hozott a cégek üzletmenetébe, nem véletlen, hogy már szabályozási oldalról is kötelezik a cégeket (NIS2, DORA) a megfelelő kiberbiztonsági intézkedések végrehajtására. Az IT-biztonsági szolgáltatásokat nyújtó ViVeTech Nyrt. vezérigazgatója, Márton Miklós szerint, hasonlít a helyzet a biztosítási piachoz: sokak számára fölösleges kiadásnak tűnhet erre pénzt áldozni, amíg az incidens be nem következik. Nem véletlen, hogy amikor a médiában végigfut egy súlyos adatlopási vagy szivárgási ügy híre, hirtelen megugranak a cég megkeresései, amely a robbanásszerűén fejlődő iparágban tavaly 1,4 milliárdos rekordbevételt ért el, idén pedig további 20-25 százalékos növekedésre számítanak. Az pedig csak tovább növeli az iparág súlyát, hogy már egy hitelbírálatnál is része a banki kockázatértékelésnek egy adott vállalat rendszereinek sérülékenysége.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×