Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra

Új bérlakásprogramot indít a kormány

A kormány új bérlakásépítési hitelprogram elindításáról döntött. Az 5 százalék alatti kamatozású, 25 éves futamidejű kölcsönöket a Magyar Fejlesztési Banktól lehet felvenni. A Fidesz szerint a kormány ígérget.

Kolber István regionális fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter elmondta: a bérlakásprogrammal részben fiataloknak, részben a szociálisan rászorulóknak szeretnének segíteni, továbbá nyugdíjas házak, idős otthonok létrehozását kívánják támogatni.

A hiteleket felhasználásáról a Kolber István azt mondta: lehet lakásokat vásárolni, építeni, továbbá meglévő lakásokat felújítani. Lehetőség van arra is, hogy nem lakás célú épületek átalakításával hozzanak létre bérlakásokat.

A hitelek igénybe vételéhez 10 százalék saját erőre van szükség, a 2 ezer főnél kisebb települések esetén elegendő az 5 százalék. A hitelfelvétel nagysága limitált, vásárlás vagy építés esetén 15 millió forint.

A program keretében az állami pénzintézetnél az e célra rendelkezésre álló 60 milliárd forint értékű hitelek 10-12 ezer bérlakás építését teszik lehetővé - jelentette ki Kolber István.

A Fidesz-frakció szóvivője közleményében úgy vélte: a kormány továbbra is csak ígérget. Halász János szerint 2002 óta minden évben csökkent a bérlakásépítésre fordítható összeg.

Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×