Az ütközések utáni autójavítás eddig is elég súlyos számlákat eredményezett, azonban az elmúlt időszakban újabb árugrások következtek be.
Ha a javítás költségeit a kötelező biztosítás fedezi, akkor nem az autó tulajdonosának fáj az összeg, fordított esetben azonban más a helyzet.
Novemberben a 2010 előtt vásárolt gépjárművek üzembentartói válthatnak kötelező biztosítást, amely januártól lép életbe.
A kampány összesen körülbelül 800 ezer gépjárművet, köztük több mint 400 ezer személyautót érint; az év végi váltási időszakban 70-80 ezer szerződésváltásra számítanak a szakértők.
A kampány indulásához időzítve a Buksza, a HVG szerkesztőségi blogja megnézte, hogyan alakult az egy kárra jutó átlagos kárfelhasználás, leegyszerűsítve az az összeg, amennyibe egy káreset kerül a biztosítónak.
Ezt az összeget számos tényező, köztük a balesetes autók értéke, az alkatrészek ára, a szervizek munkadíja is befolyásolja.
A jegybanki statisztikák szerint 2024-ben a személyautók esetében 908 ezer forint volt ez az összeg, ami 8 százalékot meghaladó növekedést jelent éves szinten.
A járvány kitörésének évében, 2020-ban még 619 ezer forint volt ugyanez, vagyis 2024-ig lényegében másfélszeresére emelkedett az összeg, ami részben a már említett tényezők, így az autók és alkatrészek drágulásával, a munkadíjak – ezen belül a szerelők bérének – emelkedésével magyarázható.
A jegybank teljesítmény alapján is gyűjti az adatokat: a kgfb-szerződések állományát nézve a legtöbb autó három kategóriába, a 69-95, a 96-136 és a 137-245 lóerős teljesítményűek táborába sorolható. Ezekbe összesen több mint 3,7 millió autó tartozik. A különböző teljesítménykategóriákba egy év alatt 2-11 százalékos emelkedés történt, míg 2020 és 2024 között 43-57 százalékos drágulás mutatkozott.





