Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke, országgyűlési frakcióvezetője, Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke, frakcióvezetője, Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke, Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció alelnöke, Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke, Márki-Zay Péter közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt, Karácsony Gergely főpolgármester, a Párbeszéd társelnöke és Lukácsi Katalin Mária, a Mindenki Magyarországa Mozgalom alelnöke (b-j) az ellenzéki összefogás hat pártjának vezetői és a tömörülés miniszterelnök-jelöltje által tartott, Putyin ellen, Ukrajna mellett tüntetésen Oroszország budapesti nagykövetsége előtt 2022. február 24-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Márki-Zay Péter megváltoztatta álláspontját Ukrajna ügyében

Bár korábban Ukraja NATO-tagságát is támogatta, illetve magyar katonák vagy fegyverek Ukrajnába küldését is elképzelhetőnek tartotta, az Egységben Magyarországért miniszterelnök-jelöltje mai posztja szerint tartanunk kell magunkat a NATO-állásponthoz.

„A NATO-tag Magyarország igazodva katonai szövetségünk álláspontjához, nem küld csapatokat Ukrajnába. Magyar katonáknak nincs helyük egy kontrollvesztett zsarnok háborújában” – írta Facebook-oldalán Márki-Zay Péter.

Az Egységben Magyarországért miniszterelnök-jelöltje az ATV Egyenes beszéd című műsorában, február 22-én kijelentette: "Ha a NATO úgy dönt, hogy akár fegyverekkel is támogatja Ukrajnát, akkor természetesen ezt mi is támogatni fogjuk."

A Partizánnak adott február 13-i interjúban a kérdésére, ha kirobban a konfliktus, miniszterelnökként biztosítana-e katonai segítséget, azt felelte: "Hát hogyha a NATO úgy dönt, akkor akár katonait is."

Mint korábban az Infostart megírta, erre írta Török Gábor szintén a Facebookon: "Ilyen helyzetekben egyetlen rossz mondatot mondhat az ellenzék, és azt már – a háborúba küldött magyarokról és fegyverekről beszélve – a háború előtti napokban meg is tette Márki-Zay Péter."

Márki-Zay Péter a csütörtök este a budapesti orosz nagykövetség előtt tartott ellenzéki tüntetésen öt követelést fogalmazott meg a kormány felé, amelyek közül szerinte Orbán Viktor kettőt már teljesített.

A két teljesítés az,

  • amikor agresszornak nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, és
  • amikor állást foglalt az ország nyugati szövetségi kötelezettségei mellett.

Felszólította a kormányfőt, hogy

  • "fejezze be a hintapolitikát", és Magyarország csatlakozzon az Oroszország elleni uniós szankciókhoz, a kormány pedig
  • haladéktalanul függessze fel Paks II. engedélyezési eljárását és küldje el az országból az általa "orosz kémbanknak" nevezett Nemzetközi Beruházási Bankot.
  • Szimbolikus lépésként azt is kérte, hogy a külgazdasági és külügyminiszter adja vissza "az orosz érdekek szolgálatáért" nemrég kapott kitüntetését.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×