Infostart.hu
eur:
388.88
usd:
336.99
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke, országgyűlési frakcióvezetője, Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke, frakcióvezetője, Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke, Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció alelnöke, Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke, Márki-Zay Péter közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt, Karácsony Gergely főpolgármester, a Párbeszéd társelnöke és Lukácsi Katalin Mária, a Mindenki Magyarországa Mozgalom alelnöke (b-j) az ellenzéki összefogás hat pártjának vezetői és a tömörülés miniszterelnök-jelöltje által tartott, Putyin ellen, Ukrajna mellett tüntetésen Oroszország budapesti nagykövetsége előtt 2022. február 24-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Márki-Zay Péter megváltoztatta álláspontját Ukrajna ügyében

Bár korábban Ukraja NATO-tagságát is támogatta, illetve magyar katonák vagy fegyverek Ukrajnába küldését is elképzelhetőnek tartotta, az Egységben Magyarországért miniszterelnök-jelöltje mai posztja szerint tartanunk kell magunkat a NATO-állásponthoz.

„A NATO-tag Magyarország igazodva katonai szövetségünk álláspontjához, nem küld csapatokat Ukrajnába. Magyar katonáknak nincs helyük egy kontrollvesztett zsarnok háborújában” – írta Facebook-oldalán Márki-Zay Péter.

Az Egységben Magyarországért miniszterelnök-jelöltje az ATV Egyenes beszéd című műsorában, február 22-én kijelentette: "Ha a NATO úgy dönt, hogy akár fegyverekkel is támogatja Ukrajnát, akkor természetesen ezt mi is támogatni fogjuk."

A Partizánnak adott február 13-i interjúban a kérdésére, ha kirobban a konfliktus, miniszterelnökként biztosítana-e katonai segítséget, azt felelte: "Hát hogyha a NATO úgy dönt, akkor akár katonait is."

Mint korábban az Infostart megírta, erre írta Török Gábor szintén a Facebookon: "Ilyen helyzetekben egyetlen rossz mondatot mondhat az ellenzék, és azt már – a háborúba küldött magyarokról és fegyverekről beszélve – a háború előtti napokban meg is tette Márki-Zay Péter."

Márki-Zay Péter a csütörtök este a budapesti orosz nagykövetség előtt tartott ellenzéki tüntetésen öt követelést fogalmazott meg a kormány felé, amelyek közül szerinte Orbán Viktor kettőt már teljesített.

A két teljesítés az,

  • amikor agresszornak nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, és
  • amikor állást foglalt az ország nyugati szövetségi kötelezettségei mellett.

Felszólította a kormányfőt, hogy

  • "fejezze be a hintapolitikát", és Magyarország csatlakozzon az Oroszország elleni uniós szankciókhoz, a kormány pedig
  • haladéktalanul függessze fel Paks II. engedélyezési eljárását és küldje el az országból az általa "orosz kémbanknak" nevezett Nemzetközi Beruházási Bankot.
  • Szimbolikus lépésként azt is kérte, hogy a külgazdasági és külügyminiszter adja vissza "az orosz érdekek szolgálatáért" nemrég kapott kitüntetését.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×