eur:
409.43
usd:
374.83
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Az országos pártlistás szavazólap levélben történő szavazásra készült mintáját mutatja Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) vezetője a külföldön élő magyar választók levélcsomagjainak postázásáról tartott sajtótájékoztatón Budapesten, az NVI Alkotmány utcai székházában 2018. március 19-én. A szavazólapon 23 pártlista neve szerepel. A Nemzeti Választási Iroda ezen a napon megkezdte a levélcsomagok postázását.
Nyitókép: Máthé Zoltán

Ötpárti lehet a parlament

Tizenegy nappal a parlamenti választás előtt változatlanul őrzi előnyét a Fidesz-KDNP, a kormánypártok akár 50% feletti szavazataránnyal is számolhatnak – derül ki a Nézőpont Intézet felméréséből. Várhatóan egyébként ötpárti lenne a parlament, a Jobbikra 15%, míg az MSZP-Párbeszéd listára 11%, az LMP és a DK listáira pedig egyaránt 8% szavazna.

A felmérés alapján a teljes felnőtt népesség körében 41% szimpatizál a kormánypártokkal. Ez az arány a Jobbik esetében 9%, az MSZP táborát nézve 5%, míg az LMP és a DK tábora 4-4%, a Momentum Mozgalomé 2%, a Kétfarkú Kutya Párté pedig 1%.

A legvalószínűbb listás választási eredményeket nézve (a választási részvételüket biztosra ígérők potenciális pártpreferenciája) a Fidesz-KDNP-re továbbra is 52% szavazna. A Jobbikot a biztos szavazók körében 15% választaná, ami még mindig elmarad a párt 2014-es listás választási eredményétől (20,7%). Az MSZP-Párbeszéd listára jelenleg 11%, az LMP-re és a DK-ra egyaránt 8% szavazna.

A Momentum szavazataránya 3%, míg a Kétfarkú Kutya Párté 2% lenne a biztos szavazók körében, így a két párt várhatóan nem jutna be a parlamentbe. Minél magasabb lesz továbbá a választási részvétel, annál inkább „veszélyeztetve” van a 10% alatti pártok bejutása.

Címlapról ajánljuk

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×