Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Grönland térképe fából kivágva.
Nyitókép: Pexels

Lavírozni kényszerül a cseh vezetés az európai és az amerikai álláspont között

Fordulóponthoz érhet Európa az Egyesült Államok Grönlanddal kapcsolatos nyomásgyakorlása miatt – erről beszélt Petr Pavel cseh államfő, miközben a prágai kormány inkább tárgyalásos megoldást sürget, és óvatosan lavíroz az európai és az amerikai álláspont között.

A cseh elnök szerint az amerikai nyomás új törésvonalakat hozhat létre Európában. Petr Pavel a Vatikánban, XIV. Leó pápával folytatott találkozója után újságíróknak úgy fogalmazott: Európa válaszút elé került. El kell döntenie, hogy a jogon és közös szabályokon alapuló együttműködés mellett marad-e, vagy egyes országok az erőpolitika irányába mozdulnak el.

Pavel szerint fennáll a veszélye annak, hogy Európa két részre szakad: azokra, akik kitartanak az uniós értékek és szabályok mellett, illetve azokra, akik a nyomásgyakorlást – akár politikai, gazdasági vagy katonai eszközökkel – elfogadhatónak tartják. A cseh elnök hangsúlyozta:

a szabályok tiszteletének minden körülmények között elsőbbséget kell élveznie az erő alkalmazásával szemben.

Az államfő elmondta, a pápával egyetértettek abban is, hogy Grönland ügyében, valamint az Egyesült Államok és Európa kapcsolatában még nem merítettek ki minden diplomáciai lehetőséget. Petr Pavel szerint a demokratikus országoknak természetes szövetségesekként kellene együttműködniük, és a kulturált párbeszédet, a tárgyalást kellene előnyben részesíteniük a nyomásgyakorlással szemben.

Eközben Prágában óvatosabb hangot üt meg a kormány. Andrej Babiš miniszterelnök szerint Csehország elsősorban azt szeretné, ha a Grönland körüli vita megállapodással zárulna. A kormányfő a kabinet ülése után elmondta: a miniszterek között is vita van arról, milyen álláspontot képviseljen az ország, és nem erősítette meg, hogy Csehország egyértelműen Grönland mellé állna.

Babiš szerint felesleges csatlakozni azokhoz az európai vezetőkhöz, akik nyilatkozatban álltak ki Grönland mellett. Úgy véli, a NATO-n belül az Egyesült Államok továbbra is vezető szerepet játszik, ezért elengedhetetlen a megállapodás keresése. A cseh miniszterelnök hangsúlyozta: az amerikai biztonsági érvek – Kína és Oroszország szerepe miatt – nem hagyhatók figyelmen kívül, ugyanakkor a konfliktus eszkalációja mindenképpen elkerülendő. Babiš szerint Donald Trump elnök üzletemberként tárgyal:

gyakran kemény javaslatokkal indít, amelyeket aztán alkualapként használ.

A cseh kormányfő úgy látja, most is ez történhet, ezért a legfontosabb feladat a párbeszéd fenntartása és a végső rendezés megtalálása.

Petr Macinka cseh külügyminiszter is a tárgyalásos megoldás mellett érvelt. Szerinte a szövetségnek nem szabad megosztottnak lennie, és nem visz előre, ha egy-egy ország nyilatkozatokkal próbál egyik vagy másik oldalra állni. Macinka ezt „twitterdiplomáciának” nevezte, amely – mint mondta – nem alkalmas az összetett nemzetközi kérdések megoldására.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×