Infostart.hu
eur:
385.31
usd:
332.05
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Petr Fiala cseh miniszterelnök az Európai Unió cseh elnökségének politikai programját ismertető sajtótájékoztatón a prágai Hrzan-palotában 2022. június 15-én. Csehország 2022. július 1-től tölti be az Európai Unió Tanácsának elnöki tisztségét. A felirat jelentése: Európa mint feladat.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Prága magyarázkodik: ezért marad ki a gázai rendezést sürgető nyilatkozatból

Csehország nem csatlakozott ahhoz a nemzetközi felhíváshoz, amely a háború azonnali lezárását sürgeti a gázai övezetben. A nyilatkozatot eredetileg huszonöt ország és az Európai Bizottság adta ki, és elítéli a civil lakosság elleni embertelen gyilkolást, valamint az izraeli oldal által akadályozott humanitárius segélyezést. Bár a dokumentumhoz azóta további országok, köztük Szlovákia is csatlakoztak, Csehország távolmaradását több bírálat is érte, legfőképpen odahaza, az ország vezetői között.

Petr Fiala cseh miniszterelnök a szerdai kormányülés után hangsúlyozta: Csehország nem huny szemet a gázai események felett, és mélyen aggasztja a térség humanitárius helyzete. Szerinte azonban nem hiba, hogy nem írták alá a felhívást. Mint mondta, a nyilatkozat egy adományozói platform keretében született, amelyben Csehország történelmi okokból nem vesz részt. Ezeket az okokat konkrétan nem említette, ám hozzátette: az ország a hasonló tartalmú európai tanácsi állásfoglalásokat viszont támogatta, akárcsak az uniós külügyi vezető, Kaja Kallas július 10-i nyilatkozatát, melyben elhangzott, hogy Izrael a humanitárius helyzet javítására tett lépéseket.

Petr Fiala szerint Csehország támogatja Izraelt, de ez nem jelenti azt, hogy feltétel nélkül egyetértenének minden lépésével. A prágai kormány figyelemmel kíséri a gázai eseményeket, és saját eszközeivel segít is a térségben: eddig 12 egészségügyi csapat anyagi támogatásához járult hozzá, és csak idén több mint 22 millió cseh koronával, vagyis mintegy 890 ezer euróval támogatta a palesztin humanitárius segélyezést.

A miniszterelnök szerint Csehország álláspontja kiegyensúlyozott, és nem lehet pusztán egy dokumentum aláírásán keresztül megítélni.

A cseh külügyminisztérium hivatalos álláspontja szerint azért nem csatlakoztak a felhíváshoz, mert az aláírás lehetőségével senki nem kereste meg Prágát. A tárca szóvivője, Daniel Drake kiemelte, a cseh diplomácia egyetért azzal, hogy a gázai humanitárius válság sürgős megoldást kíván. Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a nyilatkozat több pontja nem tükrözi a valóságot, ahogy azt Izrael is állítja. A zsidó állam szerint a dokumentum figyelmen kívül hagyja a Hamász felelősségét, amely az izraeli kormány szerint szándékosan idéz elő káoszt és szenvedést, hogy a humanitárius segélyek körül zavargások törjenek ki.

A nyilatkozathoz való csatlakozás elmaradását azonban nem mindenki értette meg a cseh politikai életben. Petr Pavel köztársasági elnök például úgy fogalmazott, másképp látja a helyzetet, és nem tudja, miért nem csatlakozott a kormány az aláíró országokhoz. Japánban tett e heti látogatásán jelezte, hogy a kérdésről szívesen folytatna vitát a kabinet tagjaival, és arra számít, hogy erről még lesz is egyeztetés. A kormányfő ezzel kapcsolatban kijelentette: rendszeresen egyeztet az államfővel külpolitikai kérdésekben, és ha Petr Pavel szeretné, kész újra tárgyalni a gázai álláspontról.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×