Infostart.hu
eur:
386.73
usd:
333.51
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
Petr Fiala cseh miniszterelnök az Európai Unió cseh elnökségének politikai programját ismertető sajtótájékoztatón a prágai Hrzan-palotában 2022. június 15-én. Csehország 2022. július 1-től tölti be az Európai Unió Tanácsának elnöki tisztségét. A felirat jelentése: Európa mint feladat.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Prága magyarázkodik: ezért marad ki a gázai rendezést sürgető nyilatkozatból

Csehország nem csatlakozott ahhoz a nemzetközi felhíváshoz, amely a háború azonnali lezárását sürgeti a gázai övezetben. A nyilatkozatot eredetileg huszonöt ország és az Európai Bizottság adta ki, és elítéli a civil lakosság elleni embertelen gyilkolást, valamint az izraeli oldal által akadályozott humanitárius segélyezést. Bár a dokumentumhoz azóta további országok, köztük Szlovákia is csatlakoztak, Csehország távolmaradását több bírálat is érte, legfőképpen odahaza, az ország vezetői között.

Petr Fiala cseh miniszterelnök a szerdai kormányülés után hangsúlyozta: Csehország nem huny szemet a gázai események felett, és mélyen aggasztja a térség humanitárius helyzete. Szerinte azonban nem hiba, hogy nem írták alá a felhívást. Mint mondta, a nyilatkozat egy adományozói platform keretében született, amelyben Csehország történelmi okokból nem vesz részt. Ezeket az okokat konkrétan nem említette, ám hozzátette: az ország a hasonló tartalmú európai tanácsi állásfoglalásokat viszont támogatta, akárcsak az uniós külügyi vezető, Kaja Kallas július 10-i nyilatkozatát, melyben elhangzott, hogy Izrael a humanitárius helyzet javítására tett lépéseket.

Petr Fiala szerint Csehország támogatja Izraelt, de ez nem jelenti azt, hogy feltétel nélkül egyetértenének minden lépésével. A prágai kormány figyelemmel kíséri a gázai eseményeket, és saját eszközeivel segít is a térségben: eddig 12 egészségügyi csapat anyagi támogatásához járult hozzá, és csak idén több mint 22 millió cseh koronával, vagyis mintegy 890 ezer euróval támogatta a palesztin humanitárius segélyezést.

A miniszterelnök szerint Csehország álláspontja kiegyensúlyozott, és nem lehet pusztán egy dokumentum aláírásán keresztül megítélni.

A cseh külügyminisztérium hivatalos álláspontja szerint azért nem csatlakoztak a felhíváshoz, mert az aláírás lehetőségével senki nem kereste meg Prágát. A tárca szóvivője, Daniel Drake kiemelte, a cseh diplomácia egyetért azzal, hogy a gázai humanitárius válság sürgős megoldást kíván. Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a nyilatkozat több pontja nem tükrözi a valóságot, ahogy azt Izrael is állítja. A zsidó állam szerint a dokumentum figyelmen kívül hagyja a Hamász felelősségét, amely az izraeli kormány szerint szándékosan idéz elő káoszt és szenvedést, hogy a humanitárius segélyek körül zavargások törjenek ki.

A nyilatkozathoz való csatlakozás elmaradását azonban nem mindenki értette meg a cseh politikai életben. Petr Pavel köztársasági elnök például úgy fogalmazott, másképp látja a helyzetet, és nem tudja, miért nem csatlakozott a kormány az aláíró országokhoz. Japánban tett e heti látogatásán jelezte, hogy a kérdésről szívesen folytatna vitát a kabinet tagjaival, és arra számít, hogy erről még lesz is egyeztetés. A kormányfő ezzel kapcsolatban kijelentette: rendszeresen egyeztet az államfővel külpolitikai kérdésekben, és ha Petr Pavel szeretné, kész újra tárgyalni a gázai álláspontról.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: síita dzsihádot indíthat el a világban Ali Hamenei megölése

Szakértő: síita dzsihádot indíthat el a világban Ali Hamenei megölése

Az iráni ajatollah megölése terrorhullámot, síita bosszúhadjáratot indíthat el a nyugati világban – mondta az InfoRádióban nyilatkozó szakértő. Sárközy Miklós, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója nem számít demokratikus fordulatra az Egyesült Államok és Izrael által megtámadott közel-keleti országban. De mi vagy ki az az ajatollah?

Ezt a levelet kapta Ursula von der Leyen Orbán Viktortól

A mai napon felszólítottam Ursula von der Leyent, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását – írja közösségi Oldalán Orbán Viktor.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Trump hallani sem akar tárgyalásról, Amerika már a győzelemre készül, Irán mindennél durvább támadással fenyeget – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Trump hallani sem akar tárgyalásról, Amerika már a győzelemre készül, Irán mindennél durvább támadással fenyeget – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×