Infostart.hu
eur:
351.97
usd:
304.29
bux:
135724.68
2026. június 14. vasárnap Vazul
Készítette: Csicsay Imre - A feltöltő saját munkája, Közkincs, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=20363954
Nyitókép: Készítette: Csicsay Imre - A feltöltő saját munkája, Közkincs, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=20363954

Energiacsata a bősi vízerőmű körül: magyar érdek vagy szlovák nemzeti kincs?

Fokozódik a politikai vita Szlovákiában a bősi vízerőmű jövőjéről. Az ellenzék azzal vádolja Tomáš Taraba szlovák környezetvédelmi minisztert, hogy olyan engedményeket tehet Magyarországnak, amelyek súlyosan sérthetik Szlovákia érdekeit. A tárcavezető azonban hangsúlyozta: szóba sem került, hogy átadnák Magyarországnak a Bősön megtermelt energia egy részét.

Négy ellenzéki párt (az SaS, a Progresszív Szlovákia, a KDH és a Demokraták) képviselői szerint Tomáš Taraba környezetvédelmi miniszter akár a bősi vízerőműben megtermelt áram felét is átadhatná Magyarországnak, ráadásul ingyen vagy csupán a gyártási költségek fejében.

Tamara Stohlová, a Progresszív Szlovákia képviselője például azt kérdezte, „ha a miniszter szerint Bős nemzeti kincs, akkor miért akarja átadni azt Orbán Viktornak és Magyarországnak?” Mária Kolíková, a Szabadság és Szolidaritás alelnöke szerint ha egy magyar ügynök vezetné a szlovák környezetvédelmi minisztériumot, akkor az épp úgy viselkedne, mint Tomáš Taraba. A parlamenten kívüli Demokraták politikusa, Michal Kiča azt mondta: nem kizárt, hogy Magyarország a megtermelt energia 50 százalékát is megkapná. Hozzátette, ez elsősorban Orbán Viktor érdeke lehet, aki a jövő évi magyarországi választások előtt biztosítani akarja a lakosság számára az olcsó energiát.

A zöld tárca vezetője tagadta a vádakat. Azt mondta, egyetlen szó sem igaz abból, hogy átadnák az áramot Magyarországnak, és az sem igaz, hogy a magyar fél a termelés felét kapná. „Ez teljes kitaláció” – állította. Tomáš Taraba hozzátette,

a cél éppen az, hogy a magyar állam semmilyen módon ne váljon tulajdonossá a bősi vízerőműben.

Azt ugyanakkor megerősítette, a tárgyalások valóban előrehaladott állapotban vannak, és a magyar féllel szinte mindenben megegyeztek – ám ezzel kapcsolatos részleteket nem árult el, így aztán továbbra sem ismert, mikor tervezi a kormány aláírni a magyar féllel a készülőben lévő megállapodást a bős–nagymarosi vízlépcsőrendszer ügyében máig fennálló kérdésekről, vagyis a vízmegosztásról és az erőműben megtermelt, részben Magyarországot illető áram átvételi áráról.

Az ellenzéki politikusok azt kifogásolják, hogy semmit sem tudnak a tárgyalásokról, és azt is elképzelhetőnek tartják, hogy a kormány előzetes megállapodást köt Budapesttel, esetleg kormányközi szerződést, amit végül nem is terjeszt a szlovák parlament elé. A szlovák ellenzék ezért a pozsonyi törvényhozás környezetvédelmi bizottságának rendkívüli ülésén szeretné meghallgatni a miniszter beszámolóját a tárgyalások aktuális állásáról.

A Bősön megtermelt elektromos energia elosztásával kapcsolatban Tomáš Taraba korábban azt állította, hogy a hágai nemzetközi bíróság 1997-es ítélete értelmében Magyarország társtulajdonosa a vízerőműnek, és a megtermelt energia fele illetné meg ingyen. Valójában a nemzetközi bíróság nem állapított meg semmilyen konkrét százalékos arányt az árammegosztásról, a kérdést a felek közötti további megegyezésre bízta.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.06.15. hétfő, 18:00
Virág Andrea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
A kétharmad csapdájába került Magyarország – Így lehetne 36 év után végleg lezárni a rendszerváltást

A kétharmad csapdájába került Magyarország – Így lehetne 36 év után végleg lezárni a rendszerváltást

Magyarországon a rendszerváltás után azért építettek erős közjogi fékeket a hatalom köré, hogy senki ne foglalhassa el egyedül az államot. Harmincöt évvel később mégis az látszik: a kétharmad, a hosszú intézményi mandátumok és a függetlennek szánt intézmények egy része nemcsak korlátozni, hanem bebetonozni is képes a politikai hatalmat. A Fidesz 2010 utáni alkotmányozása megmutatta, hogyan válhat a kivételes felhatalmazás tartós kormányzati technikává. Cikkünkben azt vizsgáljuk meg, hogyan alakult ki ez a csapda, milyen szerepe volt benne az Alkotmánybíróság, az ügyészség, az Állami Számvevőszék és a bírósági rendszer átalakításának, és milyen intézményi garanciák kellenének ahhoz, hogy a következő kétharmad ne újraírja, hanem végre lezárja a rendszerváltást.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×