Infostart.hu
eur:
380.48
usd:
326.11
bux:
0
2026. március 3. kedd Kornélia
AMSTERDAM, NETHERLANDS - MARCH 22: Hundreds of protesters gather to protest against Turkish President Recep Tayyip Erdogan on March 22, 2025 in Amsterdam, Netherlands. On Wednesday, the Mayor of Istanbul Ekrem Imamoglu, who was due to be selected as a presidential candidate for the opposition Republican Peoples Party (CHP), was among 100 people arrested on an array of charges, from corruption to terrorism. Critics called the arrests politically motivated. (Photo by Pierre Crom/Getty Images)
Nyitókép: Pierre Crom/Getty Images

A török elnök felelősségre fogja vonni az ellenzéket a tüntetések miatt

Erdogan török elnök „erőszakos mozgalomnak” titulálta a tömegtüntetéseket, amelyek legfőbb politikai ellenfele, Isztambul polgármesterének őrizetbe vétele miatt robbantak ki. A hatóságok már több, mint ezer embert tartóztattak le.

Recep Tayyip Erdogan török elnök azzal fenyegette meg a fő török ellenzéki pártot, a CHP-t, hogy felelőssé teszi a több városban folyó tömegtüntetésekért – amelyeket a rohamrendőrök könnygázzal oszlattak és amelyek során a földre fektettek hátrakötözött kezű tiltakozókat. Az elnök szerint a párt felbujtotta a polgárokat, erőszakos mozgalmat indított és bebizonyította, hogy „alkalmatlan a kormányzásra”.

A hatóságok nemcsak tüntetőket tartóztattak le – már több, mint 1100 embert –, hanem újságírókat is, ugyanis a jelentések szerint a hajnalban érkező rendőrök 9 újságírót vittek el az otthonából.

A tiltakozások során több mint 120 rendőr megsebesül, és a török belügyminiszter közölte, hogy savat, Molotov-koktélokat és késeket vettek el egyes tüntetőktől.

Ami most zajlik Törökországban, arra több, mint tíz éve nem volt példa. Több százezer ember tüntetett az Erdogan elnök legfőbb politikai riválisának tartott isztambuli főpolgámester letartóztatása miatt. Ekrem Imamoglut eddig már háromszor választották meg, de most, hogy felmerült, hogy a 2028-as elnökválasztásokon elorozhatja a hatalmat Erdogantól, beindult a jogi gépezet. Először a diplomájától fosztották meg egy egyetemi átjelentkezés során történt állítólagos szabálytalanság miatt – ezzel már kizárták az elnökválasztási versenyből, mivel annak feltétele az egyetemi végzettség. Aztán korrupciós és terrorvádakat fogalmaztak meg ellene, ami miatt őrizetbe vették. Hívei és külföldi emberi jogi szervezetek szerint világos a politikai motiváció. A török hatóságok szerint azonban bíróságaik függetlenül járnak el.

A népszerű főpolgármester letartóztatása nyomán a 2008-as pénzügyi válság óta nem látott mértékben – több, mint 16 és fél százalékkal – zuhant a török tőzsdeindex.

Az őrizetbe vett Imamoglu arra buzdította híveit, hogy váltsák le az Erdogan-rendszert. Támogatói bojkottálni kezdték az Erdogan-pártinak tartott hazai és külföldi márkákat, cégeket, valamint több ezer diák tiltakozása miatt felfüggesztették az egyetemi vizsgákat is.

A Török Újságírószövetség szerint a hatóságok meg akarják akadályozni a tüntetésekről szóló élő tudósításokat, Elon Musk közösségi platformja, az X pedig több bírósági végzést kapott, hogy tiltson le több mint 700 fiókot.

A hatóságok most azzal vádolják az először 2019-ben megválasztott polgármestert, hogy „bűnszövetkezetet vezet, kenőpénzeket fogad el, védelmi pénzeket szed, illegálisan vett fel személyes adatokat és választási eredményeket hamisított meg”. A politikus tagad.

Imamoglu mellett 47 embert helyeztek vizsgálati fogságba és további 44 szabadlábon várja az ellene induló pert. A tüntetések hatodik napján a CHP párt vezetője, Özgür Özel nyílt televíziós vitára hívta ki Erdogant és követelte, hogy a pert élőben közvetítse a televízió. Ezt megelőzően egy ülősztrájkkal zárták le tüntetők Isztambulban a történelmi Galata-hidat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Donald Trump: Iránt még nem is kezdtük el igazán keményen ütni, most jön a java

A „nagy hullám még hátravan” az Irán elleni offenzívából Donald Trump amerikai elnök szerint, aki hétfőn a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott: „még nem is kezdték el igazán keményen ütni őket”. Az elnök a Fehér Házban is sajtótájékoztatót tartott. Elmondta: „Irán rendelkezett olyan rakétákkal, amelyek képesek voltak eltalálni Európát és a helyi és tengerentúli bázisainkat, és hamarosan olyan rakétákkal is rendelkezett volna, amelyek el tudták volna érni gyönyörű Amerikánkat”.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Irán Rijádban mért csapást, Amerika növeli a támadások számát, lezárták a Hormuzi-szorost  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Irán Rijádban mért csapást, Amerika növeli a támadások számát, lezárták a Hormuzi-szorost – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×