Infostart.hu
eur:
387.15
usd:
333.44
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
Thief stealing phone from the car
Nyitókép: D-Keine/Getty Images

Globális telefontolvaj-hálózat nyomára bukkantak – messzire vezetnek a szálak

Nyolc percenként ragadnak ki mobilt az ember kezéből Londonban, és a telefonok döntő többsége öt külföldi országba kerül – ezt derítette ki nyomozásában a The Times című lap.

Az ember gyanútlanul nézi a mobilját az utcán. Taxit vár vagy a térképen keres. Vagy talán ama rutinná vált reflex dolgozik benne, hogy a képernyőt bámulja, ha épp nincs más dolga. Ekkor csapnak le az általában maszkot viselő mopedes rablók, akik kiragadják a telefont a kezéből. Vagy kilopják a telefont a zsebéből vagy a táskájából, és még észre sem veszi, mert a bluetooth-fülhallgatón keresztül tovább szól a zene.

A The Times című napilap szerint ilyen dolog átlagban minden nyolcadik percben történik Londonban és a telefonok 80 százaléka külföldre kerül. Azt is kiderítették, hová: az iPhone-ok 28 százaléka Algériában, 20 százaléka Kínában, 7 százaléka Hongkongban, 6 százaléka – meglepő módon – az Egyesült Államokban és 3 százaléka Pakisztánban landol.

A rabolt eszközöket egy összehangolt hálózat mozgatja, amelynek tagjai egymástól független „alvállalkozók”: tolvajok, kezelők, hekkerek és eladók. A lap a telefonok közül sokat egy bizonyos algériai piachoz – az Észak-Afrikában híres – El Harahhoz köt. Algír eme külvárosában „könnyfakasztó profitért” adják tovább lopott eszközöket. A hat utcasarokra nyúló „millió dolláros ökoszisztéma” az embereket az utcán leszólító árusokból és színes cégérek alatt működő mobilboltokból áll, ahol elegáns üvegvitrinek labirintusában az összes mobiltelefon-modell kapható. Ezek vagy még dobozban lévő, új telefonok, vagy használtak.

A lánc első állomása London, ahol tavaly hetvenezer telefont ragadtak el, ami az országos adat negyede. A The Times egy olyan nő telefonját figyelve jutott el Algériáig, akinek a zsebéből vették ki a mobilt. A lopást a metróból kilépve vette észre és otthon azt látta, hogy a telefonja pár kilométerrel arrébb, egy másik kerületben van. Felhívta a rendőröket. A válasz: házkutatási parancs nélkül nem mehetnek be.

A tolvajok közben repülőgép-üzemmódba tették a telefont, hogy ne lehessen követni és átadták a láncban következő csoportnak, a „kezelőknek”. Ők a jeleket blokkoló táskákban vagy alufóliába csavarva tartják az eszközöket. A mobilokat még vagy brit földön feltörik és gyorsan elkezdenek leemelni pénzt az áldozatok bankszámlájáról, vagy vásárolnak velük vagy mennek tovább a csempészekhez.

A lap szerint általában az utastér első soraiban ülő „törzsutasok” viszik a repülőn az Apple-bolt hiányában, legális úton csak csillagászati áron hozzáférhető iPhone-okat Algériába. Ők a Caba-csoport. A csempészet másik módja a hamisított menetlevéllel ellátott konténer.

A Caba-tagok azt is tudják, hogy öt telefonnal gond nélkül beléphetnek, de tíz esetén kihallgatásra számíthatnak. Viszont jóban vannak a vámosokkal. A The Times látta, hogyan ölelkezik össze az egyik csempész az illetékessel és sétál át a csoport gond nélkül a vámon. A londoni nő telefonja is Algírban adott ismét életjelet magáról.

A repülőn látott csempészt követték egy olyan helyre, ahol hekkerek apró pénzért feltörik a mobilt. Akár úgy is, hogy megtévesztő üzenetet küldenek a tulajdonosnak, hogy az eszköze nyomára bukkantak, lépjen be iCloud-adataival ezen és ezen a valójában hamis oldalon. A nő is kapott ilyet és ezek után még látta, hogy a Belfort-piacon volt a telefonja, de már nem derült ki, mi lett vele. A lezárt telefonokat ugyanis alkatrészeik miatt darabokra szedik. Míg a londoni tolvajok körülbelül 100 fontot kapnak egy-egy darabért, a végső eladó profitja akár 500 font is lehet – írja a The Times.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×