Egy amerikai elnöki beosztott szerint Trump így indokolta, miért szünetelteti az Ukrajnának nyújtott katonai segélyt: „az elnök világossá tette, hogy a békére összpontosít. Szükségünk van arra, hogy partnereink is elkötelezzék magukat eme cél mellett. Most szünet jön és felülvizsgáljuk a segélyezési tevékenységünket, hogy biztosítsuk, hogy az hozzájárul a megoldáshoz” – mondta az illetékes, aki neve elhallgatását kérte. A döntés értelmében az Ukrajnába küldött, de még nem célba ért szállítmányokat is visszatartják.

A múlt pénteki fehérházi találkozón – amelynek leginkább feszült részeit rendszeresen ismétli a nemzetközi média – Trump és alelnöke, J. D. Vance nyilvánosan nekiment Volodimir Zelenszkijnek.

A teljes eseményt visszanézve viszont az is kiderül: a nyilvános kérdések döntő része során Trump visszafogott volt és azt ismételte: közvetíteni akar és alkut elérni. Azzal azonban érezhetően idegesítette vendégét, hogy sajnálkozását fejezte ki a háború ukrán és orosz katonai áldozatai miatt. Zelenszkij – a hagyomány szerint a televízióknak vágóképeket biztosító előzetes beszélgetés során – elkezdte nyilvánosan éreztetni, hogy nem tetszik neki Trump alkuja.

Az amerikai katonai segély felfüggesztéséről szóló döntés követi Trump hétfői, újabb Zelenszkijnek címzett bírálatát, miszerint az ukrán elnök „nem lesz sokáig a porondon”.

„Ha valaki nem akar alkut kötni, akkor szerintem nem sokáig lesz itt. Egy ilyen emberre nem fognak sokáig hallgatni. Mert úgy vélem, hogy Oroszország alkut akar kötni” – közölte. Haragját az is tüzelhette, hogy ukrán partnere szembemenve Trump ama állításával, hogy „rövid időn belül létrejöhet az alku”, arról beszélt, hogy a békemegállapodás még „nagyon, nagyon messze van”.

Trump olvasatában Zelenszkij nem hajlandó élni a lehetőséggel, Zelenszkij számára viszont Trump több mint elnéző az országára támadó Vlagyimir Putyinnal és Moszkvával szemben.

Egyes értékelések szerint 2001-ben a nemzetközi diplomácia már szolgált egy hatalmas elszalasztott lehetőséggel: Jasszer Arafat palesztin vezető nemet mondott Bill Clinton amerikai elnök béketervére, amelynek értelmében Ciszjordánia körülbelül 90 százaléka és Kelet-Jeruzsálem egyes részei, valamint Gáza lettek volna a javasolt palesztin állam területei. Mára, a Netanjahu-kormányzat telepes politikája miatt, ez a lehetőség elúszott.

Visszatérve Ukrajnára, a jelenlegi washingtoni kormányzat azt szeretné, ha Zelenszkijt hibáztatja a háború elhúzódásáért és azt akarja, hogy menjen bele egy azonnali tűzszünetbe.

Trump azt is kiposztolta közösségi oldalára, hogy Zelenszkij megjegyzései „a legrosszabb kijelentésnek, amiket lehetett tenni... Amerika nem fogja ezt sokáig tűrni!”. A Trump-kormányzat, de egyes európai vezetők is most azt várják, hogy Zelenszkij kérjen bocsánatot az amerikai elnöktől és mutasson nagyobb rugalmasságot... ami a gyakorlatban kemény lemondásokat jelentene a számára.

Mindeközben a Fehér Ház a Moszkvával való kapcsolatok további javítására készül: hétfőn Trump utasította a pénzügyminisztérium tisztviselőit, hogy állítsanak össze egy listát arról, hogy mely, Oroszország elleni szankciókat lehetne enyhíteni.

Felfüggesztették a Moszkva elleni online műveleteket is. A Washington Post szerint továbbá a kormányzatban fontolgatják a hírszerzési információk megosztásának és az ukrán csapatok és pilóták kiképzésének korlátozását is.