Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Vlagyimir Putyin orosz (b) és Donald Trump amerikai elnök kétoldalú megbeszélést folytat a világ 19 legfejlettebb gazdaságú és vezető feltörekvő országát, valamint az Európai Uniót tömörítő húszas csoport, a G20 kétnapos csúcstalálkozójának első napi ülésén Oszakában 2019. június 28-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Mihail Klimentyev

Moszkvának kevés a Trump-terv, ez nem elég a békéhez

Donald Trump közölte, hogy beszélt Vlagyimir Putyinnal az ukrajnai háború leállításáról. Az amerikai elnök szerint az orosz államfő „véget akar vetni annak, hogy emberek halnak meg”. Moszkvában azonban nem voltak hajlandók sem megerősíteni, sem cáfolni a hírt.

Azt, hogy telefonon beszélt Vlagyimir Putyinnal, maga Donald Trump oszotta meg a The New York Post című lapnak nyilatkozva egy pénteki repülőútján. 2022 óta ez volt első, hivatalosan elismert beszélgetés egy amerikai és egy orosz vezető között. A hírt vasárnap Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő azonban nem volt hajlandó megerősíteni, bár nem is cáfolta.

Donald Trump a sajtó munkatársaival folytatott beszélgetésében az állította: szerinte az orosz elnököt „foglalkoztatja”, hogy milyen sokan halnak meg.

„Véget akar vetni annak, hogy emberek halnak meg”

– mondta a The New York Postnak. „Az a sok halott ember. Fiatal, szép emberek. Mint a maguk gyerekei. Kétmillió belőlük, ok nélkül” – fogalmazott az amerikai elnök.

„Jobb, ha nem mondom meg” – válaszolta arra a kérdésre, hogy hányszor beszélt Putyinnal, utalva arra, hogy többször is. Mint elmondta „jó kapcsolatot” ápolnak. Január végén Peszkov azt mondta, hogy Putyin kész a telefonbeszélgetésre Trumppal, és hogy Moszkva várja a jelzést Washingtonból, hogy ők is készen állnak-e.

Trump elnök pénteken arról is beszélt, hogy valószínűleg a héten találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, hogy a háború lezárásáról beszéljenek. Zelenszkij felszólította az amerikai vezetőt, „állítsa le Putyint, hogy az többé ne tudjon háborút indítani az országa ellen, azaz, hogy a biztonsági garancia legyen a békeszerződés része".

Mint fogalmazott:

ha befagyasztják a háborút az 1000 kilométeres frontvonalon, akkor az csak „újabb és újabb orosz agresszióhoz vezet majd”.

Az ukrán elnök szerint az idén be lehetne fejezni a háborút, de Oroszország „nem készül a béketárgyalásokra”, mert tovább növeli hadserege létszámát. „Ha Amerika és Európa nem hagy magunkra és biztonsági garanciát ad, kész vagyok bármilyen formátumban tárgyalni” – mondta.

Zelenszkij szavait „provokációnak” nevezte az elcsatolt Krím egyik képviselője az orosz parlamentben. Mihail Seremet szerint az a célja, hogy „elhúzza a háborús konfliktust, hogy még többen haljanak meg, és tovább tartson a szenvedés”.

Egy másik orosz politikus pedig arra utalt, hogy

a korábban megszellőztetett Trump-terv kevés Moszkvának.

Trumpnak az előrehaladásról szóló állításai ellenére „még nem kaptunk megfelelő ajánlatot arra, hogy béketárgyalásokba kezdjünk” – közölte Mihail Galuzin helyettes külügyminiszter. Az illetékes szerint „olyan, gyakorlati lépésekre van szükség, amelyek „figyelembe veszik Oroszország érdekeit, képesek felszámolni a konfliktus alapvető okait és elfogadják az új realitásokat”.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×