Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülést (RN) vezetője a nemzetgyűlés párizsi üléstermében 2023. december 11-én, amikor a parlamenti alsóházban megkezdődik az új francia bevándorlási törvény vitája.
Nyitókép: MTI/EPA/Mohamed Badra

Le Pen saját győzelmének tekinti Macron szigorított bevándorlási törvényét

Marine Le Pen francia radikális pártvezér szerint neki köszönhető, hogy a francia Nemzetgyűlés elfogadta Emmanuel Macron elnök kormányának szigorított bevándorlási törvényét. Macron pártjának néhány képviselője fellázadt a javaslat miatt, de az átment az alsóházon.

A francia parlament elfogadta a bevándorlási szabályok szigorításáról szóló kormányzati törvényjavaslatot, annak ellenére, hogy Macron elnök kormánypártjának soraiban lázadás tört ki. A javaslatot a radikális jobboldal támogatásával tudták átvinni a házon.

Gérald Darmanin belügyminiszter közölte, hogy a „szigorúbb szöveget” kellően nagy többséggel, 349 igen és 186 nem szavazat mellett fogadták el, és azt állította: nem volt szükség a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés támogató szavazataira. A szenátus korábban szintén elfogadta a jogszabályt.

Le Pen asszony kedden közölte, hogy támogatni fogja Macron kulcsfontosságú bevándorlási törvényjavaslatát, miután az elnök komoly engedményt tett. Le Pen szerint ennek nyomán

a törvény a radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) „ideológiai győzelme”.

A párt korábban azzal fenyegetőzött, hogy a törvényjavaslat ellen fog szavazni, vagy tartózkodik. Le Pen a „bevándorlási feltételek szigorításának” nevezte a törvényt.

Annak ellenére, hogy keresztülvitte a parlamenten a törvényjavaslatát, a Macron-tábor kínos dilemmával szembesül, mivel sok képviselőnek kellemetlen egy Le Pen által támogatott törvényjavaslat jóváhagyása. Kedd este Macron rendkívüli ülést hívott össze az Élysée-palotába, miközben

olyan hírek láttak napvilágot, hogy a kormány hat baloldali minisztere le akar mondani, ami akár kormányválsághoz is vezethet.

Le Pen pártja néhány napja még a baloldali ellenzékkel összefogva elutasította a tervezet egy korábbi változatát, ami az illegális bevándorlás visszaszorítását és a menedékkérelmek felgyorsítását célozza, miközben tartózkodási engedélyt ad eddig az illegális munkavállalóknak a munkaerőhiánnyal küzdő ágazatokban.

Az újra benyújtott szöveget jelentősen szigorította egy vegyes összetételű parlamenti bizottság, de mivel az elnök pártjának nincs abszolút többsége, hétfő óta ment az alkudozás. Kedden történt meg az áttörés, miután Macron engedett a követelésnek, hogy a szociális juttatásokat ötéves, illetve a munkát vállalók esetében 30 hónapos tartózkodás után kaphassák csak meg a legális bevándorlók.

A másik kulcsfontosságú intézkedés az, hogy tartózkodási engedélyeket adhatnak ki nehéz helyzetbe került ágazatokban, például az építőiparban már dolgozó illegális bevándorlóknak.

A baloldal és a migránsok jogait védő szervezetek az elmúlt 40 év során történt legnagyobb visszalépésnek nevezték a törvényt,

ami szerintük az idegengyűlölet megtestesülése.

Címlapról ajánljuk

Ruff Bálint-interjú a tiszás táskás emberekről és a rezsicsökkentésről

A Népszabadságnak adott interjút a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Ruff Bálint egyértelművé tette: a kormányzat zéró toleranciát hirdet az informális gazdasági érdekcsoportokkal szemben, a rezsicsökkentés rendszeréhez pedig mindaddig nem nyúlnak hozzá, amíg az ország el nem éri a teljes energiaszuverenitást.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Lezárták Moszkva légterét, Trump kihátrált a kemény szankciók mögül – Híreink az orosz-ukrán háborúról szombaton

Lezárták Moszkva légterét, Trump kihátrált a kemény szankciók mögül – Híreink az orosz-ukrán háborúról szombaton

Donald Trump egy pénteken kiadott rendeletével felfüggesztette az oroszellenes szankciós törvény kulcsfontosságú rendelkezéseit – köztük az orosz árukra kivetendő vámokat és az orosz olaj- és gázvásárlásokat büntető intézkedéseket –, mindössze néhány nappal a hatálybalépésük előtt. Ukrajna közben újraindította az orosz olajfinomítók elleni csapásokat: már hatodik egymást követő éjszaka korlátozták a légiforgalmat Moszkva felett, a fővárosi repülőtereken járatok százai torlódtak fel. A Fekete-tenger térségében kereskedelmi hajókat érnek dróncsapások, Nicușor Dan román elnök ezért a NATO nagyobb szerepvállalását kéri a térségben. A fronton az orosz vezérkar a Donyeck megyei erődváros, Dobropillja elfoglalásáról számolt be, Moszkva szerint pedig egyelőre nincs napirenden a béketárgyalások folytatása az amerikai küldöttséggel. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×