Minden attól függ, hogy honnan nézzük – Magyarországon például irigylésre méltónak tűnhet Nagy-Britannia 6,7 százalékos múlt havi inflációs adata. A brit politikai vezetés azonban csalódott, mert az egy hónappal korábbi adathoz képest apró javulásra számítottak, ám a mutató makacsul mozdulatlan maradt.

Ráadásul, a G7-es csoportban Nagy-Britannia a sor végén kullog. Az Egyesült Államokban 3,7 százalékos, Kanadában 3,8 százalékos az infláció, Európában a németeknél 4,5 százalékot, a franciáknál 4,9 százalékot, Olaszországban 5,3 százalékot mértek. Japán szeptemberi adata csak pénteken lát napvilágot, de az utolsó nyári hónapban a szigetország állt a dobogó tetején: mindössze 3,2 százalék volt náluk a pénzromlás mértéke.

A brit Nemzeti Statisztikai Hivatal szerint az üzemanyag árának emelkedése oltotta ki a kiskereskedelmi áresés inflációcsökkentő hatását. Azok a britek viszont, akik kevesebbet vezetnek, örülhetnek: csekély mértékben, 0,1 százalékkal estek az élelmiszerek – tej, sajt, tojás – és a nem alkoholos italok árai, ilyenre két éve nem volt példa.

A lehangoló brit adatokra válaszolva, elemzők gyorsan megjegyezték, hogy az euróövezet több országában is változatlan maradt a ráta.

A britek számára a nagy kérdés most az, hogy megvalósul-e Rishi Sunak miniszterelnök célja, hogy az év végére 5,1 százalékra nyomják le az inflációt. A BBC – brit közgazdászokra hivatkozva – azt írja, hogy a kormány célja megvalósítható lehet, és ebben a fő tényező épp az a dolog, amely a mára „megélhetési válságként” aposztrofált helyzetet kirobbantotta: az energiaárak. Október 1-jétől él ugyanis a szigetországban az új energia-ársapka, amely várhatóan egy százalékkal járul majd hozzá az infláció eséséhez.

Most ismét sok szem szegeződik a Bank of Englandre, amely – más központi bankokhoz hasonlóan – a kamatláb emelésével tud fellépni az infláció ellen. A múlt hónapban nem emelt kamatot, és sok közgazdász arra számít, hogy a következő döntés is az lesz, hogy változatlanul hagyja a jelenleg 5,25 százalékos brit alapkamatot.

Felmerül a kérdés, hogy ez az egész „számmisztika” hogyan érinti az átlagembert. Sok lakástulajdonos jelzáloga drágult meg az utóbbi év kamatemelései miatt. A BBC idéz egy Hannah Nagy nevű kétgyermekes anyát, aki azt mondja: áprilisban 5 százalékos fizetésemelést kapott, de ettől nem javult a helyzete: „az áramszámlákra megy a pénz, drágábbak lettek az úszás- és táncórák is a gyerekeknek" – mondta.