Az orosz távol-keleten található Vosztocsnij űrkomplexum közel 1700 km-re fekszik az orosz-észak-koreai határtól és gyakran kihalt tájakon, egy-két utcás településeknél épített vasútállomásokon át vezet oda az út (maga az állomás szó itt néhol erős túlzás).

A Google Maps-en kutakodva nem ugrik fel opcióként, hogy vasúttal is megközelíthető, de az orosz Yandex Maps-en már végigkövethető a vasútvonal és megszemlélhetők a közbeeső állomások.

A közeli város neve beszédes: Ciolkovszkij – az orosz és szovjet rakétatudomány atyjának nevét viseli. A játszótéren ott díszeleg az I Love Zvjozdnij, azaz Szeretem a Csillagvárost felirat, a mászókák rakétákat formálnak. (Csillagváros nem a hagyományos űrhajós-kiképző város, hanem Ciolkovszkij egyik kerülete).

Van még tovább a környéken egy Orbita (Földkörüli pálya) nevű hotel egy Sztela nevű üzletház, előtte egy Angara rakétával és az „itt kezdődik a csillagokhoz vezető út” felirattal.

Miért kellett Oroszországnak ilyen távoli vidékre építeni egy űrközpontot?

A választ egy mondatban össze lehet foglalni: a Szovjetunió összeomlása miatt.

Az 1991-es események nyomán szinte borítékolva volt, hogy Moszkvának új rakéta-fellövő helyre lesz szüksége.

Azt követően, hogy úttörő szerepet játszott az űrkutatásban, a posztszovjet Oroszország hirtelen – a területén lévő – jelentős űrkikötő nélkül találta magát. Az újonnan függetlenné vált Kazahsztán lett a Bajkonur kozmodrom tulajdonosa és Oroszország azóta kénytelen bérelni a létesítményt.

A kilövőálláshoz való hozzáférés a Kazahsztánnal fennálló politikai kapcsolatoktól függ – és az elmúlt években környezetvédelmi aktivisták tiltakoztak Bajkonur használata ellen. (Bár Kazahsztánnak geopolitikai értelemben „nincs hova mennie” – külpolitikáját a „többvektorúságra” építi és művészi módon próbál egyensúlyozni az oroszok, a kínaiak és a Nyugat között úgy, hogy senkivel ne vesszen össze, de senkihez se kerüljön annyira közel, hogy a többiek elkezdjék bírálni).

Azaz: ha nem omlott volna össze a Szovjetunió, nem valószínű, hogy Oroszország valaha is megépítette volna Vosztocsnijt.

Bajkonur egyelőre továbbra is az orosz űrtevékenységek elsődleges központja, ráadásul délebbre van - így a legtöbb űrmisszióhoz jobb indítóhely — írja spacenews.com űrkutatási hírportál.

Az oroszországi gazdasági problémák és az orosz űrprogram prioritásainak változása lelassította az orosz űrprogram Bajkonurról Vosztocsnijra való átállásának ütemét. Bizonyos szempontból ez egy küldetés nélküli űrrepülőtér és elsősorban politikai okok miatt kezdték el építeni.

Az orosz szárazföldet és az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krímmel összekötő, 4 milliárd dolláros hídtól eltekintve Vlagyimir Putyin elnök nem állt politikailag és gazdaságilag jelentősebb infrastrukturális projekt élén, mint a 150 milliárd rubeles (2,24 milliárd dolláros) űrhajózási létesítmény.

Az orosz űrügynökség, a Roszkozmosz az elmúlt években érzékenyen reagált a Vosztocsnij kozmodrómmal kapcsolatos kutakodásra. Ahogy a Spacenews megjegyzi, "Vosztocsnijt a Putyin-rezsim alatti orosz modernizáció erőteljes totemjének szánták, ehelyett kudarcok, építési malőrök és késedelmek sújtották”.

A költségtúllépések és a korrupciós botrányok végtelen sora miatt elvesztett dollármilliók példátlan figyelmet irányítottak a Roszkozmoszra.

Az építkezés 2007-es kezdete óta a létesítményt elzárták a nyugati újságírók elől.

2019. december 24-én - szenteste - azonban a Roszkozmosz hozzáférést biztosított a SpaceNews számára egy szigorúan ellenőrzött sajtóbejárásra.

Az év második felére várható egy fellövés

A riportert visszaengedték pár nappal később egy Szojuz-2 rakéta akkori, negyedik indítására, de magán érezte egy kirendelt kísérő szúrós tekintetét.

Az idegenekkel szembeni hagyományos bizalmatlanság ellenére a Spacenews is elismerte, hogy Vosztocsnij “hatékonyan működő létesítménynek tűnt” és

életet lehelt Oroszország egyik legeldugottabb és legelmaradottabb régiójába, az Amuri területbe, "büszkeséggel és az izgalmas gazdasági lehetőségek reményével töltve el a lakosokat, miközben Moszkva azon dolgozik, hogy a régiót az orosz űrkutatás és ipari központjává tegye".

Érdekesség, hogy más űrkikötőkkel szemben Vosztocsnij nincs sem az Egyenlítő sem nagyobb települések közelében. Viszont volt itt egy interkontinentális ballisztikus rakéta-támaszpont, ami hasznos infrastrukturális alapot adott és egy vasútvonal – a gyanakvó és a biztonsága miatti aggodalmak közepette páncélvonattal utazó Kim Dzsong Un örömére, aki egészen idáig vonatozhatott Putyinnal folytatott találkozójára.

A Kreml vonalát követő TASSZ orosz hírügynökség szerint a korábban döcögve haladó Angara rakéta-program lökést kaphat azzal, hogy szeptemberben leszállítanak egy ilyen új generációs rakétát Vosztocsnijba, ahonnan az év végéig lövik fel a tervek szerint. (Angarával küldtek Földkörüli pályára tavaly októberben egy orosz katonai műholdat a fegyveres erők Pleszeck nevű északnyugati kozmodrómjáról).

Így rakják össze helyben a rakétákat

A Spacenews szerint „hatékony” Vosztocsnijban a rakéták összeszerelése és felbocsájtása. Az eszközök darabjait vonaton szállítják Szamarából, az ország másik végéből, egy részüket pedig repülővel. A rakétákat 50-tonnás daruk szerelik össze egy 90x48 méteres és 48 méter magas, gigászi csarnokban.

A Spacenews még megjegyezte, hogy 1800 ember dolgozik egy műszakban és az 5 kilométerrel távolabbi kilövőállomás személyzete 200 fő. A rakéták felbocsájtása idején viszont további ezer embert reptetnek Bajkonurból Vosztocsnijba.

Az oroszok néhány óra alatt teszik a Szojuz rakétát a kilövő-padra, „míg a NASA pár napot töltött ezzel az Apolló- és az űrsikló-program idején”.

Az ellopott pénz

A Vosztocsnijnak azonban rossz sajtója volt még otthon is – amíg a nem kormánypárti orosz média szabadabban fogalmazhatott. „A világ legdrágább űrkikötője, kaotikus, improvizatív” – írta 2015-ben az RBC nevű portál.

Az orosz főügyészség azt közölte 2019-ben, hogy „10 milliárd rubelt loptak el vagy vesztettek el” és „17 ezer jogsértést követtek el”.

Putyin – még akkor - figyelmeztetett, hogy „a nemzetbiztonság szempontjából fontos projekt” sokkal nagyobb ellenőrzésre számíthat, mint az átlag építkezések.

Kínára kacsingatnak

Közben az Amúr régióban nagy reményeket fűznek az orosz űrprogramhoz (amely augusztusban csúfosan leszerepelt a Luna-25 kudarcba fulladt Holdra-szállásával, amelynek hordozóeszközét egyébként szintén Vosztocsinjből lőtték fel). Az űrközponttól közel 250 km-re délre fekvő Blagovescsenszk-Szvobodnij sokáig csak amolyan hídfőállás volt a folyó túlpartján fekvő Heihe, kínai várossal szemben.

„A lepusztult és létezésének értelmét kereső” város lakói láthatják Heihe „modern toronyházait és csillogó neonfényeit” – írta a Spacenews.

Viszont a kozmodróm jóvoltából az Amúri Állami Egyetemen nagy hangsúlyt kapott az űrkutatás és a programra a folyó túlpartjáról is érkeznek, kínai diákok.

Az űrkikötőt kiszolgáló Ciolkovszkij városban pedig a héten adott át három új, emeletes lakóházat a központ dolgozóinak, maga a Roszkozmosz feje, Jurij Boriszov.