Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
London, 2017. február 1.A brit parlament épülete, amelyben az alsóház a Brexit-folyamat elindításához szükséges parlamenti határozattervezetet vitatja meg Londonban 2017. február 1-jén. (MTI/EPA/Andy Rain)
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Lázadás Dzsingisz Kán ellen: a londoniak harmada a kamerarongálók pártján áll

A londoni lakosok harmada támogatja az új, alacsony emissziós behajtási zónát felügyelő kamerák megrongálását – derült ki egy brit felmérésből. Az úttörő módon egy fővárost első ízben lefedő zóna hatalmas indulatokat szított, és a főpolgármestert a tudományos kutatások félremagyarázásával is vádolják.

A londoniak egy hangos és jelentős kisebbsége dühös tüntetésekkel próbálta megállítani Sadiq Khan főpolgármester tervét. A városvezető nem hátrált: a héten a belső zóna után a külterületekre is kiterjesztette az úgynevezett ULEZ-t, a főképp dízel és régebbi benzines autók tulajdonosait napi 12,50 fontra megsarcoló zónáját.

Az elégedetlenek egy része vandalizmusra adta a fejét. Egyetlen útszakaszon 14, rendszámfelismerő kamerát rongáltak meg. A híradások arról szólnak, hogy megjelent egy titokzatos vandál csoport, a Blade Runners, amely videókat posztol partizánakcióiról. Mindezt – a YouGov felmérése szerint – a londoni lakosság egyharmada támogatja.

Az ULEZ, a légszennyezés mértéke és az úgynevezett „klímakatasztrófa” körülbelül olyan megosztó téma, mint a brexit. Aki támogatja, az magát progresszívnek tartja. Szerintük autó nélkül is jól meg lehet lenni.

Aki ellene van, az a demokratikus döntéshozatal hiányát és az aktivisták és politikusok intoleranciáját emlegeti. És azt is, hogy nehezen tudja a munkáját végezni, a gyerekeit ide-oda szállítani és a szüleit látogatni a furgon vagy a kocsi nélkül. Új és drágább elektromos vagy modernebb benzines vagy dízeles kocsira pedig nincs pénze, miközben a külvárosban a tömegközlekedés sem működik olyan olajozottan – bocsánat – hatékonyan, mint a belvárosban.

Mivel London külső kerületeiben nagyobb arányban élnek a régebbi – és a tegyük hozzá, a korábbi brit kormányok bátorítására vásárolt – dízeles autók tulajdonosai vagy a furgont használó vállalkozók, itt nagyobb ellenkezést váltott ki a szennyezéstilalmi zóna kiterjesztése.

Sadiq Khan főpolgármestert ráadásul a döntése alátámasztására használt tudományos kutatások elferdítésével vádolják, ami tovább tüzeli a haragot.

A Dzsingisz Kánnak is csúfolt városvezető egyik érve ez: évente 4000 londoni hal meg a légszennyezés miatt, ezért kell leszoktatni őket legalább a régebbi autókról. Azt is állítja: amúgy is csak minden 10. autó nem felel meg a kibocsátási kritériumoknak, amit autós szervezetek cáfoltak: nem, háromszor annyi.

A 4000 halottról szóló állítást – ami iskolapéldája annak, hogyan tud egy politikus tudományos kutatási eredményeket szelektíven tálalni – közben egy amúgy újrahasznosítást propagáló, de írása alapján konzervatív szimpátiájú cég, a Klean Industries szedte ízekre. Kiderítette ugyanis, hogy a főpolgármester a tekintélyes Imperial College 2021-es tanulmányát magyarázta félre. Egyrészt az „összefüggés” kifejezést cserélte le arra, hogy „okozza” – pedig a tudományban az összefüggés nem bizonyított ok-okozat. Továbbá, a tanulmány csak a magas és nem az alacsony szennyezettségű övezetek potenciális egészségkárosító hatására terjedt ki, és nem nevezte a légszennyezést a statisztikában felsorolt halálesetek egyedüli kiváltó okának.

A szerzők a politikusokkal szemben inkább azzal akarták kifejezni a légszennyezés mértékét, hogy az mennyire rövidítheti le az életet. Az általuk használt, 2008-as adatok alapján átlagban kilenc hónappal. Azóta viszont adatok szerint 44 százalékkal csökkent a nitrogén-dioxid és 18 százalékkal a részecskeszennyezés Londonban.

Amiből az következik, hogy Khan zónájának kiterjesztése nem 4000-rel, hanem 4 és 50 közti mértékben csökkenti majd a légszennyezéshez köthető – de nem bizonyítottan általa okozott haláleseteket és extra néhány óra vagy maximum két nap életet adhat.

Cserébe viszont további kamerákat állítanak fel a városban – és ez már a Klean Industries spekulációja –, potenciálisan megalapozva egy későbbi útdíjas rendszer bevezetését.

Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Anyák egy kis csoportja most tényleg rosszul jár

Azokról van szó, akik elmúltak 40 évesek, 50 évesek nem, de „csak” két gyermekük van, azok ugyanis már elesnek az életük végéig szóló szja-mentességtől. Már azt is tudni, mennyit veszítenek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Amerika már a jövő háborújára készül, de hatalmas vita robbant ki az egyik legfontosabb fegyverről

Amerika már a jövő háborújára készül, de hatalmas vita robbant ki az egyik legfontosabb fegyverről

Amikor az Egyesült Államok 2017-ben a Next Generation Squad Weapon (Új Generációs Rajfegyver) program keretében bejelentette, hogy leváltják a jól bevált M16-os és M4-es gépkarabélyokat, nagyjából borítékolható volt, hogy lesznek problémák az új kézifegyver bevezetésével. A svájci tervezésű SIG Sauer MCX SPEAR (amerikai szolgálatban M7, illetve M250 néven) koncepciója sokak számára nem szimpatikus, a mindig külön utakon járó tengerészgyalogság pedig a jelek szerint igyekszik kiugrani a programból, és megtartani a német M27 IAR-t. Nézzük, mit tud a két fegyver, és miért van ekkora eltérés a két haderőnem hozzáállásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×