eur:
383.99
usd:
354.05
bux:
68846.13
2024. május 25. szombat Orbán
London, 2017. február 1.A brit parlament épülete, amelyben az alsóház a Brexit-folyamat elindításához szükséges parlamenti határozattervezetet vitatja meg Londonban 2017. február 1-jén. (MTI/EPA/Andy Rain)
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Lázadás Dzsingisz Kán ellen: a londoniak harmada a kamerarongálók pártján áll

A londoni lakosok harmada támogatja az új, alacsony emissziós behajtási zónát felügyelő kamerák megrongálását – derült ki egy brit felmérésből. Az úttörő módon egy fővárost első ízben lefedő zóna hatalmas indulatokat szított, és a főpolgármestert a tudományos kutatások félremagyarázásával is vádolják.

A londoniak egy hangos és jelentős kisebbsége dühös tüntetésekkel próbálta megállítani Sadiq Khan főpolgármester tervét. A városvezető nem hátrált: a héten a belső zóna után a külterületekre is kiterjesztette az úgynevezett ULEZ-t, a főképp dízel és régebbi benzines autók tulajdonosait napi 12,50 fontra megsarcoló zónáját.

Az elégedetlenek egy része vandalizmusra adta a fejét. Egyetlen útszakaszon 14, rendszámfelismerő kamerát rongáltak meg. A híradások arról szólnak, hogy megjelent egy titokzatos vandál csoport, a Blade Runners, amely videókat posztol partizánakcióiról. Mindezt – a YouGov felmérése szerint – a londoni lakosság egyharmada támogatja.

Az ULEZ, a légszennyezés mértéke és az úgynevezett „klímakatasztrófa” körülbelül olyan megosztó téma, mint a brexit. Aki támogatja, az magát progresszívnek tartja. Szerintük autó nélkül is jól meg lehet lenni.

Aki ellene van, az a demokratikus döntéshozatal hiányát és az aktivisták és politikusok intoleranciáját emlegeti. És azt is, hogy nehezen tudja a munkáját végezni, a gyerekeit ide-oda szállítani és a szüleit látogatni a furgon vagy a kocsi nélkül. Új és drágább elektromos vagy modernebb benzines vagy dízeles kocsira pedig nincs pénze, miközben a külvárosban a tömegközlekedés sem működik olyan olajozottan – bocsánat – hatékonyan, mint a belvárosban.

Mivel London külső kerületeiben nagyobb arányban élnek a régebbi – és a tegyük hozzá, a korábbi brit kormányok bátorítására vásárolt – dízeles autók tulajdonosai vagy a furgont használó vállalkozók, itt nagyobb ellenkezést váltott ki a szennyezéstilalmi zóna kiterjesztése.

Sadiq Khan főpolgármestert ráadásul a döntése alátámasztására használt tudományos kutatások elferdítésével vádolják, ami tovább tüzeli a haragot.

A Dzsingisz Kánnak is csúfolt városvezető egyik érve ez: évente 4000 londoni hal meg a légszennyezés miatt, ezért kell leszoktatni őket legalább a régebbi autókról. Azt is állítja: amúgy is csak minden 10. autó nem felel meg a kibocsátási kritériumoknak, amit autós szervezetek cáfoltak: nem, háromszor annyi.

A 4000 halottról szóló állítást – ami iskolapéldája annak, hogyan tud egy politikus tudományos kutatási eredményeket szelektíven tálalni – közben egy amúgy újrahasznosítást propagáló, de írása alapján konzervatív szimpátiájú cég, a Klean Industries szedte ízekre. Kiderítette ugyanis, hogy a főpolgármester a tekintélyes Imperial College 2021-es tanulmányát magyarázta félre. Egyrészt az „összefüggés” kifejezést cserélte le arra, hogy „okozza” – pedig a tudományban az összefüggés nem bizonyított ok-okozat. Továbbá, a tanulmány csak a magas és nem az alacsony szennyezettségű övezetek potenciális egészségkárosító hatására terjedt ki, és nem nevezte a légszennyezést a statisztikában felsorolt halálesetek egyedüli kiváltó okának.

A szerzők a politikusokkal szemben inkább azzal akarták kifejezni a légszennyezés mértékét, hogy az mennyire rövidítheti le az életet. Az általuk használt, 2008-as adatok alapján átlagban kilenc hónappal. Azóta viszont adatok szerint 44 százalékkal csökkent a nitrogén-dioxid és 18 százalékkal a részecskeszennyezés Londonban.

Amiből az következik, hogy Khan zónájának kiterjesztése nem 4000-rel, hanem 4 és 50 közti mértékben csökkenti majd a légszennyezéshez köthető – de nem bizonyítottan általa okozott haláleseteket és extra néhány óra vagy maximum két nap életet adhat.

Cserébe viszont további kamerákat állítanak fel a városban – és ez már a Klean Industries spekulációja –, potenciálisan megalapozva egy későbbi útdíjas rendszer bevezetését.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.24. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, a Világgazdasági Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×