eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Rear view
Nyitókép: Getty Images/ Grant Faint

A hét sztorija - Évekig nem vették észre, hogy tolvaj dolgozik a British Museumban

A londoni intézmény raktárából háromezer értékes tárgy tűnt el. Egy antikvitás-szakértő már három éve figyelmeztette az intézményt, hogy a múzeum egyik dolgozója ókori tárgyakat árul az interneten, de nem hallgattak rá.

"Eltűntek, ellopták és megrongálták" – ezekkel a szavakkal ismerte el pironkodva a londoni British Museum vezetősége, hogy többek között időszámításunk előtt 1500-ból származó műkincseknek, köztük ókori poharaknak és féldrágaköveknek veszett nyoma a raktárából. A tárgyak nem voltak kiállítva, és jobbára csak kutatók dolgoztak velük. A feltételezések szerint még 2023 előtt tűnhettek el, "egy hosszabb időszak során".

Az ügybe bevonták a londoni rendőrséget, a múzeum vezetősége pedig sűrű bocsánatkérések közepette közölte: most veszik számba, mi tűnt el, mit loptak el vagy mit rongáltak meg. Azt is megígérték, hogy visszaszerzik az elvitt műkincseket.

Csütörtökön a múzeum közleményében az írta:

egy raktárszobából a becslések szerint 3000 ezer tárgy tűnhetett el, és bár elbocsájtották az egyik dolgozót, a múzeumi vezetőség nem "aggódik az alkalmazottai miatt".

A közlemény kiadása óta viszont tovább dagadt a botrány a British Múzeum körül, amitől érthetővé válik, miért tartották fontosnak, hogy a közvéleménytől bocsánatot kérjenek a gyűjteményéből történt lopások ügyében: az eset nagy fokú hanyagságra és szervezetlenségre utal. Kiderült ugyanis, hogy már három éve már figyelmeztették a patinás intézményt, miszerint egyik dolgozója az eBay-n árulja a kollekció darabajait. A történtekről a The Telegraph című lap exkluzív riportja számolt be.

A csalást egy antikvitás-szakértő szúrta ki, aki gyanakodni kezdett, amikor meglátott egy római ékszert az oldalon, majd a felhasználónevek egybevetésével és egy kis online nyomozással megállapította,

a múzeum alkalmazottja lehet az eladó.

A vezetőségnek már 2020-ban szólt erről, de felháborodva tapasztalta, hogy egészen eddig az évig nem történt semmi. A The Telegraph szerint a tolvaj a múzeum által nem regisztrált tárgyakat kezdett el árulni, és így szinte lehetetlen lett volna bebizonyítani, hogy azokat onnan lopták el. A tolvaj túlzásba esett az értékesítéssel azzal, hogy 2016-tól egy 18. századi gazdag földesúr által a British Museumnak ajándékozott görög-római kollekció darabjait kezdte el árulni, amelyek már katalogizálva voltak.

A lebukását segítette, hogy az eBay-s felhasználóneve hasonlított a valódi nevéhez, a PayPal számlája pedig a British Museumban dolgozó személy nevét viselő e-mailhez kapcsolódott. Twitter-felhasználóneve hasonlított a PayPal-felhaszálónévhez és a mikroblog-oldalon a saját nevét is használta.

A neve elhallgatását kérő szakértő kapcsolatba lépett vele, és kérdőre vonta, mire az eladó azt válaszolta: az aukciós platform keverhette össze a neveket és tagadta, hogy a múzeumban dolgozott volna. A szakértő ezek után egy régésznek írt levélben panaszolta fel: a British Múzeum valószínűleg nem akar tudni a dologról, mert "az nagyon kínos". A kutató szerint a tolvajt segíthette, hogy a nyilvántartásban nincs minden tárgy lefényképezve, így a régiségkereskedők nem tudhatják, honnan származnak a műtárgyak.

Ez annyira felzaklatta, hogy felhívta a múzeumot és felszólította őket: csináljanak rendes nyilvántartást a náluk lévő műkincsekről.

Maga a British Museum csak szerdán közölte a tolvaj alkalmazott elbocsájtását. George Osbourne volt pénzügyminiszter, jelenleg a múzeum elnöke vizsgálatot rendelt el és fokozta a biztonsági intézkedéseket. Hartwig Fisher múzeumigazgató pedig nyilvánosan bocsánatot kért a műkincsek elvesztése miatt.

Nem ez az első eset

A The Independent című lap szerint az 1970-es években több pénzérme és medál tűnt el, egy 1993-as rablásban pedig római érméket vittek el. Az antik görög galériából 2002-ben egy 2500 éves, 12cm magas márványfejet lopott el egy enyveskezű látogató, mert nem volt éppen szolgálatban biztonsági őr. Két évvel később kínai drágakövek tűntek el, 2011-ben pedig felfedezték, hogy hiányzik egy 340 millió forint értékű Cartier-gyűrű.

"Nagy kár, hogy ezeket a bűnözőket abszolút nem érdekli ezeknek a tárgyaknak az egyedi, megfizethetetlen értéke, csak gyorsan pénzhez akarnak jutni... általában a lehető leggyorsabban leolvasztják az aranyat és újravágatják a drágaköveket. Emlékeznek? Egy Henry Moore-szobrot is beolvasztották, hogy eladják a fémet... a művészi érték nem számít. Ezek a bűnözők egyszerű emberek, ez egy nagy tragédia" – mondta.

Mindez erős kontrasztban áll a műkincsrablós filmek idealizált világával, amelyben hozzáértő és kifinomult playboyok és női társaik csapnak le – szinte sportból – a szigorúan őrzött kollekciókra. A British Museumban – amely rendszeresen viták tárgya a világ egyes részeiről a brit gyűjtők által elvitt nemzeti műkincsek miatt – több mint nyolcmillió tárgyat őriznek.

A turistalátványosság a napokban egy másik eset miatt is szerepelt a hírekben: karon szúrtak egy ott sorban álló középkorú férfit.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×