Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
Rear view
Nyitókép: Getty Images/ Grant Faint

A hét sztorija - Évekig nem vették észre, hogy tolvaj dolgozik a British Museumban

A londoni intézmény raktárából háromezer értékes tárgy tűnt el. Egy antikvitás-szakértő már három éve figyelmeztette az intézményt, hogy a múzeum egyik dolgozója ókori tárgyakat árul az interneten, de nem hallgattak rá.

"Eltűntek, ellopták és megrongálták" – ezekkel a szavakkal ismerte el pironkodva a londoni British Museum vezetősége, hogy többek között időszámításunk előtt 1500-ból származó műkincseknek, köztük ókori poharaknak és féldrágaköveknek veszett nyoma a raktárából. A tárgyak nem voltak kiállítva, és jobbára csak kutatók dolgoztak velük. A feltételezések szerint még 2023 előtt tűnhettek el, "egy hosszabb időszak során".

Az ügybe bevonták a londoni rendőrséget, a múzeum vezetősége pedig sűrű bocsánatkérések közepette közölte: most veszik számba, mi tűnt el, mit loptak el vagy mit rongáltak meg. Azt is megígérték, hogy visszaszerzik az elvitt műkincseket.

Csütörtökön a múzeum közleményében az írta:

egy raktárszobából a becslések szerint 3000 ezer tárgy tűnhetett el, és bár elbocsájtották az egyik dolgozót, a múzeumi vezetőség nem "aggódik az alkalmazottai miatt".

A közlemény kiadása óta viszont tovább dagadt a botrány a British Múzeum körül, amitől érthetővé válik, miért tartották fontosnak, hogy a közvéleménytől bocsánatot kérjenek a gyűjteményéből történt lopások ügyében: az eset nagy fokú hanyagságra és szervezetlenségre utal. Kiderült ugyanis, hogy már három éve már figyelmeztették a patinás intézményt, miszerint egyik dolgozója az eBay-n árulja a kollekció darabajait. A történtekről a The Telegraph című lap exkluzív riportja számolt be.

A csalást egy antikvitás-szakértő szúrta ki, aki gyanakodni kezdett, amikor meglátott egy római ékszert az oldalon, majd a felhasználónevek egybevetésével és egy kis online nyomozással megállapította,

a múzeum alkalmazottja lehet az eladó.

A vezetőségnek már 2020-ban szólt erről, de felháborodva tapasztalta, hogy egészen eddig az évig nem történt semmi. A The Telegraph szerint a tolvaj a múzeum által nem regisztrált tárgyakat kezdett el árulni, és így szinte lehetetlen lett volna bebizonyítani, hogy azokat onnan lopták el. A tolvaj túlzásba esett az értékesítéssel azzal, hogy 2016-tól egy 18. századi gazdag földesúr által a British Museumnak ajándékozott görög-római kollekció darabjait kezdte el árulni, amelyek már katalogizálva voltak.

A lebukását segítette, hogy az eBay-s felhasználóneve hasonlított a valódi nevéhez, a PayPal számlája pedig a British Museumban dolgozó személy nevét viselő e-mailhez kapcsolódott. Twitter-felhasználóneve hasonlított a PayPal-felhaszálónévhez és a mikroblog-oldalon a saját nevét is használta.

A neve elhallgatását kérő szakértő kapcsolatba lépett vele, és kérdőre vonta, mire az eladó azt válaszolta: az aukciós platform keverhette össze a neveket és tagadta, hogy a múzeumban dolgozott volna. A szakértő ezek után egy régésznek írt levélben panaszolta fel: a British Múzeum valószínűleg nem akar tudni a dologról, mert "az nagyon kínos". A kutató szerint a tolvajt segíthette, hogy a nyilvántartásban nincs minden tárgy lefényképezve, így a régiségkereskedők nem tudhatják, honnan származnak a műtárgyak.

Ez annyira felzaklatta, hogy felhívta a múzeumot és felszólította őket: csináljanak rendes nyilvántartást a náluk lévő műkincsekről.

Maga a British Museum csak szerdán közölte a tolvaj alkalmazott elbocsájtását. George Osbourne volt pénzügyminiszter, jelenleg a múzeum elnöke vizsgálatot rendelt el és fokozta a biztonsági intézkedéseket. Hartwig Fisher múzeumigazgató pedig nyilvánosan bocsánatot kért a műkincsek elvesztése miatt.

Nem ez az első eset

A The Independent című lap szerint az 1970-es években több pénzérme és medál tűnt el, egy 1993-as rablásban pedig római érméket vittek el. Az antik görög galériából 2002-ben egy 2500 éves, 12cm magas márványfejet lopott el egy enyveskezű látogató, mert nem volt éppen szolgálatban biztonsági őr. Két évvel később kínai drágakövek tűntek el, 2011-ben pedig felfedezték, hogy hiányzik egy 340 millió forint értékű Cartier-gyűrű.

"Nagy kár, hogy ezeket a bűnözőket abszolút nem érdekli ezeknek a tárgyaknak az egyedi, megfizethetetlen értéke, csak gyorsan pénzhez akarnak jutni... általában a lehető leggyorsabban leolvasztják az aranyat és újravágatják a drágaköveket. Emlékeznek? Egy Henry Moore-szobrot is beolvasztották, hogy eladják a fémet... a művészi érték nem számít. Ezek a bűnözők egyszerű emberek, ez egy nagy tragédia" – mondta.

Mindez erős kontrasztban áll a műkincsrablós filmek idealizált világával, amelyben hozzáértő és kifinomult playboyok és női társaik csapnak le – szinte sportból – a szigorúan őrzött kollekciókra. A British Museumban – amely rendszeresen viták tárgya a világ egyes részeiről a brit gyűjtők által elvitt nemzeti műkincsek miatt – több mint nyolcmillió tárgyat őriznek.

A turistalátványosság a napokban egy másik eset miatt is szerepelt a hírekben: karon szúrtak egy ott sorban álló középkorú férfit.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Egybehangzó beszámolók szerint kedden minden előzetes figyelmeztetés nélkül Elon Musk űripari cége, a SpaceX korlátozni kezdte a Starlink működését Ukrajna számára, ami komolyan csökkentette a hadsereg képességeit. És bár a legújabb híradások szerint a szolgáltatás már helyreállt az ukrán hadseregnél, a korlátozás komoly kérdéseket vetett fel. Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai szakértő a részletekről is beszélt az InfoRádióban.

Magyar Péter értékelte a csúcsot: „volt minden, vétófenyegetés, kiabálás” – de elégedett

Elégedettségét fejezte ki Magyar Péter miniszterelnök pénteken Brüsszelben, mert – a közösségi oldalán megosztott videóüzenete szerint – az uniós csúcstalálkozó két napja alatt „minden, a hazánk szempontjából fontos ügyben sikert értünk el”, minden fontos kérdésben győzött a magyar érdek.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Visszatértek a vevők az ázsiai tőzsdékre a csütörtöki technológiai eladási hullám után, újra emelkedtek a chipgyártók részvényei. A dél-koreai Kospi 3,3 százalékot emelkedett az előző napi közel 8 százalékos zuhanás után, a japán Nikkei 1,7 százalékot erősödött. A vártnál magasabb amerikai infláció és az erős fogyasztás miatt a befektetők arra számítanak, hogy jöhet az újabb Fed szigorítás, a figyelem az októberi kamatemelés helyett egyre inkább decemberre terelődik. Az európai kereskedésnek támaszt adott az ázsiai felpattanás, enyhe pluszban álltak meg a tőzsdék, köztük a BUX is. Indonézia kimaradt a javuló hangulatból, a jakartai tőzsde több mint 11 százalékot zuhant az MSCI által javasolt piaci átsorolás hírére. Az Egyesült Államokban viszont újra itt az AI- és chip-para, ami lerántotta az indexeket a kereskedésben, egyre aggasztóbbak a CDS-felárak, ami miatt már a félelemindex is bejelzett. Nap végére még az olajárak is kilőttek az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok eszkalálódásai miatt. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×