eur:
408.05
usd:
375.07
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
A SpaceX amerikai űrkutatási vállalat Starlink műholdjai látszanak az égen Salgótarján Zagyvaróna településrészéről fotózva 2021. május 12-én hajnalban. A vállalkozás május 9-én 60 műholdat bocsátott pályára, melyek mozgása a hosszú expozíciós idővel készült felvételen fényes csíkként látható. A Starlink program a SpaceX világméretű, a globális internetszolgáltatást célzó műholdas projektje.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Orosz célzások a Starlink műholdak lelövésére

Oroszország nyugati műholdakat vehet célba, ha azok segítik Ukrajnát – ezzel fenyegetett egy külügyi illetékes.

Elon Musk Starlink műholdjai az orosz rakéták célpontjai lehetnek, miután Moszkva azzal fenyegetőzött, hogy csapást mér az ukrán fegyveres erők támogatására használt űrinfrastruktúrára.

"A kvázi civil infrastruktúra legitim célpontja lehet egy megtorló csapásnak. Arról van szó, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei fegyveres konfliktusokban használnak polgári – többek között kereskedelmi – űrinfrastruktúrát és ez különösen veszélyes trend” – mondta Konsztantyin Voroncov, a külügyminisztérium egyik tisztviselője.

Bár Moszkva nem említette konkrétan a Starlinket, a kommunikációs rendszer létfontosságú szerepet játszott az elmúlt hetek ukrajnai ellentámadásában, lehetővé téve a csapatok és a katonai parancsnokok számára, hogy a háború leghevesebb csatái során is kapcsolatban maradjanak egymással. A műholdak, amelyek mintegy 250 kilométerrel a földfelszín felett repülnek, a szeretteikkel kapcsolatba lépni próbáló civilek számára is életmentőnek bizonyultak – jegyezte meg a Times című lap.

Elon Musk cége, a SpaceX a háború kezdete óta több mint 20 ezer műholdas terminált adományozott Ukrajnának. A világ leggazdagabb embere ugyanakkor nemrég

azzal fenyegetőzött, hogy leállítja a rendszer finanszírozását, miután Kijev visszautasította javaslatát, hogy az orosz csapatok kivonásáért cserébe mondjon le a Krímről.

Később azt mondta, hogy a SpaceX folytatja a finanszírozást és azért kiderült: sérelmezte, hogy rivális cégek pénzügyi támogatást kapnak a Pentagontól, míg az övé nem.

Oroszország, amely 1957-ben lőtte fel a Szputnyik-1-et, az első műholdat, 1961-ben pedig az első embert juttatta a világűrbe, jelentős támadó űrkapacitással rendelkezik - akárcsak az Egyesült Államok és Kína. Moszkva 2021-ben műhold-elhárító rakétát lőtt fel, hogy megsemmisítse egyik saját műholdját.

Az orosz figyelmeztetés akkor hangzott el, amikor Zelenszkij ukrán elnök visszautasította Putyin orosz elnök állítólagos ajánlatát, hogy indítsák újra a háború lezárását célzó tárgyalásokat. A javaslatot Embalo bissau-guineai elnök továbbította, aki a héten Oroszországba látogatott.

Zelenszkij azt válaszolta, hogy Oroszországnak először is abba kell hagynia Ukrajna bombázását, mielőtt bármilyen tárgyalást egyáltalán fontolóra lehetne venni. Azt is sugallta, hogy az ajánlatot elsősorban az orosz közönségnek szánták. Az orosz és ukrán delegációk közötti tárgyalások áprilisban szakadtak meg.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt állította: Washington tiltotta meg Ukrajnának, hogy tárgyalásokat folytasson Moszkvával. Állítását nem támasztotta alá bizonyítékokkal.

Miután Oroszország a múlt hónapban bejelentette négy ukrán régió annektálását, Kijev közölte: nem tárgyal Moszkvával, amíg Putyin hatalmon van. Erről Zelenszkij írt alá rendeletet. Az orosz törvények szerint Putyin 2036-ig maradhat hivatalában.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×