Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.69
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
A SpaceX amerikai űrkutatási vállalat Starlink műholdjai látszanak az égen Salgótarján Zagyvaróna településrészéről fotózva 2021. május 12-én hajnalban. A vállalkozás május 9-én 60 műholdat bocsátott pályára, melyek mozgása a hosszú expozíciós idővel készült felvételen fényes csíkként látható. A Starlink program a SpaceX világméretű, a globális internetszolgáltatást célzó műholdas projektje.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Orosz célzások a Starlink műholdak lelövésére

Oroszország nyugati műholdakat vehet célba, ha azok segítik Ukrajnát – ezzel fenyegetett egy külügyi illetékes.

Elon Musk Starlink műholdjai az orosz rakéták célpontjai lehetnek, miután Moszkva azzal fenyegetőzött, hogy csapást mér az ukrán fegyveres erők támogatására használt űrinfrastruktúrára.

"A kvázi civil infrastruktúra legitim célpontja lehet egy megtorló csapásnak. Arról van szó, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei fegyveres konfliktusokban használnak polgári – többek között kereskedelmi – űrinfrastruktúrát és ez különösen veszélyes trend” – mondta Konsztantyin Voroncov, a külügyminisztérium egyik tisztviselője.

Bár Moszkva nem említette konkrétan a Starlinket, a kommunikációs rendszer létfontosságú szerepet játszott az elmúlt hetek ukrajnai ellentámadásában, lehetővé téve a csapatok és a katonai parancsnokok számára, hogy a háború leghevesebb csatái során is kapcsolatban maradjanak egymással. A műholdak, amelyek mintegy 250 kilométerrel a földfelszín felett repülnek, a szeretteikkel kapcsolatba lépni próbáló civilek számára is életmentőnek bizonyultak – jegyezte meg a Times című lap.

Elon Musk cége, a SpaceX a háború kezdete óta több mint 20 ezer műholdas terminált adományozott Ukrajnának. A világ leggazdagabb embere ugyanakkor nemrég

azzal fenyegetőzött, hogy leállítja a rendszer finanszírozását, miután Kijev visszautasította javaslatát, hogy az orosz csapatok kivonásáért cserébe mondjon le a Krímről.

Később azt mondta, hogy a SpaceX folytatja a finanszírozást és azért kiderült: sérelmezte, hogy rivális cégek pénzügyi támogatást kapnak a Pentagontól, míg az övé nem.

Oroszország, amely 1957-ben lőtte fel a Szputnyik-1-et, az első műholdat, 1961-ben pedig az első embert juttatta a világűrbe, jelentős támadó űrkapacitással rendelkezik - akárcsak az Egyesült Államok és Kína. Moszkva 2021-ben műhold-elhárító rakétát lőtt fel, hogy megsemmisítse egyik saját műholdját.

Az orosz figyelmeztetés akkor hangzott el, amikor Zelenszkij ukrán elnök visszautasította Putyin orosz elnök állítólagos ajánlatát, hogy indítsák újra a háború lezárását célzó tárgyalásokat. A javaslatot Embalo bissau-guineai elnök továbbította, aki a héten Oroszországba látogatott.

Zelenszkij azt válaszolta, hogy Oroszországnak először is abba kell hagynia Ukrajna bombázását, mielőtt bármilyen tárgyalást egyáltalán fontolóra lehetne venni. Azt is sugallta, hogy az ajánlatot elsősorban az orosz közönségnek szánták. Az orosz és ukrán delegációk közötti tárgyalások áprilisban szakadtak meg.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt állította: Washington tiltotta meg Ukrajnának, hogy tárgyalásokat folytasson Moszkvával. Állítását nem támasztotta alá bizonyítékokkal.

Miután Oroszország a múlt hónapban bejelentette négy ukrán régió annektálását, Kijev közölte: nem tárgyal Moszkvával, amíg Putyin hatalmon van. Erről Zelenszkij írt alá rendeletet. Az orosz törvények szerint Putyin 2036-ig maradhat hivatalában.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×