Infostart.hu
eur:
352.89
usd:
308.24
bux:
142752.67
2026. július 3. péntek Kornél, Soma
INDIAN SPRINGS, NV - SEPTEMBER 14:  A B-52 Stratofortress drops 500-pound bombs and flares during a U. S. Air Force firepower demonstration at the Nevada Test and Training Range September 14, 2007 near Indian Springs, Nevada.  (Photo by Ethan Miller/Getty Images)
Nyitókép: Ethan Miller/Getty Images

Nukleáris hadgyakorlatok itt is, ott is - videók

Oroszország és a NATO is masszív nukleáris hadgyakorlatokat folytat, amelyek fokozzák a feszültséget. Vlagyimir Putyin orosz elnök például egy szimulált atomcsapást követett figyelemmel szerdán.

Oroszországban a most indult nukleáris gyakorlat részeként több ballisztikus és cirkálórakéta „gyakorló” kilövését hajtották végre, amit Vlagyimir Putyin elnök is megszemlélt. Szergej Sojgu védelmi miniszter úgy jellemezte a gyakorlatot, hogy az egy Oroszország általi masszív atomcsapást szimulált válaszul egy Oroszország elleni nukleáris támadásra.

Putyin korábban jelezte: „kész bármit bevetni”, hogy megvédje Oroszország területi integritását, miközben immár az ország részének tartja a négy illegálisan annektált ukrajnai régiót is.

Az orosz gyakorlat részeként földi indítású, Jarsz típusú interkontinentális ballisztikus rakétákat lőttek ki az északi – Arhangelszk körzetben fekvő – Pleszeck űrtelepről. Egy orosz atomtengeralattjáró a távol-keleti Kamcsatkánál lőtt ki Szineva rakétát és Tu–95-ös bombázók gyakorló célpontokat támadtak cirkálórakétákkal.

Egy Jarsz interkontinentális ballisztikus rakéta (ICBM) indítása:

Egy atomtengeralattjáróról indított Szinyeva ICBM rakéta:

Tudósítók megjegyezték, hogy az ilyen manővereket évente megrendezik. Most azonban különös aggodalmakat keltenek Moszkva Ukrajna elleni inváziója és a Nyugattal elmélyült feszültség miatt. Washington ugyanakkor közölte:

Oroszország eleget tett annak az egyezményes kötelezettségének, hogy előre bejelentette a gyakorlatot.

Arra is emlékeztettek, a NATO is saját gyakorlatot tart.

A szövetség tíz napja kezdte meg szintén „szokásosnak és régóta tervezettnek” nevezett saját nukleáris hadgyakorlatát, amiben harminc tagállam hatvan repülőgépe, köztük nagy hatótávolságú B–52-es bombázók is részt vesznek. Mint az ABC News megjegyezte, a médiának semmilyen hozzáférést nem biztosítanak. Így csak arra lehet hagyatkozni, amit a szövetség hajlandó kiadni: tesztrepüléseket folytatnak a manővereknek idén otthont adó Belgium, az Északi-tenger és Nagy-Britannia felett nukleáris töltetek hordozására alkalmas gépekkel. A NATO közölte, hogy

a gyakorlat tervezését még azelőtt megkezdték, hogy Oroszország februárban megtámadta volna Ukrajnát.

A brit Nukleáris Leszerelési Kampány nevű „nyomásgyakorló” (nukleárisellenes) szervezet ugyanakkor azt állítja, hogy a NATO-gyakorlat része a taktikai B61-es atombombák ledobásának szimulálása Európa felett. A CND rövidítésű szervezet a hidegháború során az egyoldalú nyugati nukleáris leszerelésért kampányolt, ami miatt sokszor megvádolták azzal, hogy Moszkva ügynöke.

A szervezet csütörtökön az ukrajnai béke lehetőségéről rendezett vitafórumot Londonban; ahhoz hasonló üzenettel, mint amit nemrég amerikai demokratapárti képviselők egy csoportja visszavont, miszerint diplomáciai megoldást kell keresni Moszkvával. Ukrajna és szövetségesei szerint az ilyen kezdeményezések valójában Oroszország narratíváját támogatják.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: valószínűleg nem szárad ki a Balaton, de van rossz hír a tóról

Szakértő: valószínűleg nem szárad ki a Balaton, de van rossz hír a tóról

Nem valószínű, hogy a Balaton kiszáradna a következő évtizedekben, de a vízállásban komolyabb változások lehetnek, és erre a legjobb válasz az alkalmazkodás lenne – fejtette ki az InfoRádió Aréna című műsorában Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója. Beszélt arról is, hogyan kellene átalakítani a tó partjait.
Nem az számít, mennyi közpénzt költ el egy kormány, hanem az, mire és hogyan megy el az adófizetők pénze

Nem az számít, mennyi közpénzt költ el egy kormány, hanem az, mire és hogyan megy el az adófizetők pénze

A vállalkozások legnagyobb adminisztratív terhe nem maga a szabálykövetés, hanem a jelentéstételi kötelezettségek és az engedélyezési folyamatok bonyolultsága, amelyeken a digitalizáció és a mesterséges intelligencia gyors javulást hozhat – mondta el a Portfolio-nak adott interjújában Bertók János, az OECD közmenedzsmenttel foglalkozó igazgatóhelyettese. Ismertette, hogy a közbeszerzés – amely az OECD-országokban a GDP több mint 13 százalékát teszi ki – stratégiai eszközzé vált, ugyanakkor a korrupció és az átláthatóság hiánya továbbra is komoly kihívás. A költségvetési nyomás és az átlagosan 110 százalék feletti GDP-arányos államadósság mellett a kormányoknak egyszerre kell megerősíteniük a versenyképességet, visszaépíteniük a közbizalmat és hatékonyabban gazdálkodniuk a közpénzekkel. Az OECD tapasztalatai szerint ehhez nem elég több pénzt költeni: a döntő az, hogy az erőforrásokat mire és hogyan használják, legyen szó oktatásról, védelemről vagy közszolgáltatásokról, ami Magyarország számára is fontos tanulság lehet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×