eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Házromok a kelet-afganisztáni Paktika tartományban fekvő faluban, Gajanban 2022. június 23-án, miután az előző nap 6,1-es erősségű földrengés volt a térségben. Legalább ezer ember életét vesztette, mintegy ezerötszáz megsérült.
Nyitókép: MTI/EPA

Alig kap segítséget és nehezen birkózik meg a földrengés után maradt pusztítással Afganisztán

Afganisztánban kézzel ássák ki a romok alól a pusztító földrengés túlélőit. A katasztrófában több, mint 1500-an haltak meg. A fundamentalista tálibok segélykérése gyakran süket fülekre talált a külvilágban.

Bár Afganisztában immár az iszlámot szélsőségesen értelmező tálibok az urak, akik sok nyugati dolgot betiltottak van valami, ami még mindig működik és ami már Oroszországban sincs: a Facebook.

Ezen kereste a híreket a távol eső Patika tartomány fővárosa, Saran és szülőfaluja között ingázó Karim Niazaj. A 28 éves fiatalember egyrészt a 6,1-es erősségű földrengésben odaveszett családtagjai temetésével foglalkozott, másrészt a városi kórházba vitte a sebesülteket.

„Olyan volt, mintha az egész világ omlott volna ránk...

A szabadban alszunk, félünk az utórengésektől. Hívtam a családomat, de nem működött a hálózat”

– idézte a fiatalember szavait a The Guardian című lap.

Karimnak egy barátja kocsiját sikerült kölcsönkérnie, hogy eljusson a falujába – amit elpusztított a rengés. Az utcán nők és gyerekek sírtak, körülöttük leplekbe csavart holttestek hevertek, az emberek pedig kézzel és lapáttal ástak a vályog és kőházak romjai között. Karim életben találta az apját, de három fiatal fiútestvére és a húga odaveszett. Álmukban érte őket a rengés.

A Patikai Tartományi Kórház ágyán fekvő másik férfi, fején a nevét jelző cédulával arról beszélt, hogy 26 családtagja halt meg... A saját gyerekeim, az unokatestvéreim, közeli rokonok haltak meg – mondta.

A világ – bár eddig is tudott az afganisztáni éhezésről –, de a tálib hatalomátvétel miatt nem nagyon akart úgy segélyt küldeni, hogy annak egy részére a fundamentalisták rátegyék a kezüket. A mostani tragédia talán nagyobb szolidaritásra készteti, de a fontos szó itt a „talán”.

Miközben a kormányzó tálibok azt mondják: nemzetközi segélyfelhívást tettek közzé, az Egyesült Államok, amely szövetségeseivel együtt tavaly hirtelen kivonult az országból a fundamentalistáknak átengedve azt, közölte, hogy nem kapott hivatalos kérést.

A gyorsabban reagáló Európai Unió egy jobb londoni családi ház árának megfelelő összeget, 1 millió euró segélyt ajánlott fel.

Közben figyelmeztetett: 270 ezer embernek van szüksége gyorssegélyre. India, Pakisztán, Dél-Korea és Japán is jelezte, hogy segít.

A tálibok és az egyszerű afgánok most azt remélik, hogy a külvilág jobban odafigyel az országra azután, hogy a korábbi aszály és a gazdaság összeomlása ellenére alig csorgott a segítség.

Ami miatt most felgyorsíthatja a pénz áramlását az az, hogy a felszabadított összegek humanitárius és nem fejlesztési segélynek minősülnek, és így azokra mentesség érvényes az amerikai Pénzügyminisztérium szankciói alól. A segély átutalásának összehangolását az ENSZ segélyügynöksége (OCHA) kezdte meg a humanitárius szervezetekkel együttműködve.

A tálib hatalomátvétel ellenére az országban maradt Nemzetközi Mentőbizottság mobil egészségyügyi egységeket küldött a helyszínre. Egy olasz csoport, az Emergency hét mentőt és dolgozókat indított a körzetbe és úton vannak a Nemzetközi Vöröskereszt emberei. Mindeközben még az ENSZ is vonakodik normál kapcsolatot fenntartani a tálibokkal, miután ők visszatáncoltak az ígéretüktől és mégis megtiltották, hogy lányok is járjanak középiskolába.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés", zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×