Infostart.hu
eur:
363.69
usd:
324.22
bux:
144454.77
2026. október 15. csütörtök Teréz
Házromok a kelet-afganisztáni Paktika tartományban fekvő faluban, Gajanban 2022. június 23-án, miután az előző nap 6,1-es erősségű földrengés volt a térségben. Legalább ezer ember életét vesztette, mintegy ezerötszáz megsérült.
Nyitókép: MTI/EPA

Alig kap segítséget és nehezen birkózik meg a földrengés után maradt pusztítással Afganisztán

Afganisztánban kézzel ássák ki a romok alól a pusztító földrengés túlélőit. A katasztrófában több, mint 1500-an haltak meg. A fundamentalista tálibok segélykérése gyakran süket fülekre talált a külvilágban.

Bár Afganisztában immár az iszlámot szélsőségesen értelmező tálibok az urak, akik sok nyugati dolgot betiltottak van valami, ami még mindig működik és ami már Oroszországban sincs: a Facebook.

Ezen kereste a híreket a távol eső Patika tartomány fővárosa, Saran és szülőfaluja között ingázó Karim Niazaj. A 28 éves fiatalember egyrészt a 6,1-es erősségű földrengésben odaveszett családtagjai temetésével foglalkozott, másrészt a városi kórházba vitte a sebesülteket.

„Olyan volt, mintha az egész világ omlott volna ránk...

A szabadban alszunk, félünk az utórengésektől. Hívtam a családomat, de nem működött a hálózat”

– idézte a fiatalember szavait a The Guardian című lap.

Karimnak egy barátja kocsiját sikerült kölcsönkérnie, hogy eljusson a falujába – amit elpusztított a rengés. Az utcán nők és gyerekek sírtak, körülöttük leplekbe csavart holttestek hevertek, az emberek pedig kézzel és lapáttal ástak a vályog és kőházak romjai között. Karim életben találta az apját, de három fiatal fiútestvére és a húga odaveszett. Álmukban érte őket a rengés.

A Patikai Tartományi Kórház ágyán fekvő másik férfi, fején a nevét jelző cédulával arról beszélt, hogy 26 családtagja halt meg... A saját gyerekeim, az unokatestvéreim, közeli rokonok haltak meg – mondta.

A világ – bár eddig is tudott az afganisztáni éhezésről –, de a tálib hatalomátvétel miatt nem nagyon akart úgy segélyt küldeni, hogy annak egy részére a fundamentalisták rátegyék a kezüket. A mostani tragédia talán nagyobb szolidaritásra készteti, de a fontos szó itt a „talán”.

Miközben a kormányzó tálibok azt mondják: nemzetközi segélyfelhívást tettek közzé, az Egyesült Államok, amely szövetségeseivel együtt tavaly hirtelen kivonult az országból a fundamentalistáknak átengedve azt, közölte, hogy nem kapott hivatalos kérést.

A gyorsabban reagáló Európai Unió egy jobb londoni családi ház árának megfelelő összeget, 1 millió euró segélyt ajánlott fel.

Közben figyelmeztetett: 270 ezer embernek van szüksége gyorssegélyre. India, Pakisztán, Dél-Korea és Japán is jelezte, hogy segít.

A tálibok és az egyszerű afgánok most azt remélik, hogy a külvilág jobban odafigyel az országra azután, hogy a korábbi aszály és a gazdaság összeomlása ellenére alig csorgott a segítség.

Ami miatt most felgyorsíthatja a pénz áramlását az az, hogy a felszabadított összegek humanitárius és nem fejlesztési segélynek minősülnek, és így azokra mentesség érvényes az amerikai Pénzügyminisztérium szankciói alól. A segély átutalásának összehangolását az ENSZ segélyügynöksége (OCHA) kezdte meg a humanitárius szervezetekkel együttműködve.

A tálib hatalomátvétel ellenére az országban maradt Nemzetközi Mentőbizottság mobil egészségyügyi egységeket küldött a helyszínre. Egy olasz csoport, az Emergency hét mentőt és dolgozókat indított a körzetbe és úton vannak a Nemzetközi Vöröskereszt emberei. Mindeközben még az ENSZ is vonakodik normál kapcsolatot fenntartani a tálibokkal, miután ők visszatáncoltak az ígéretüktől és mégis megtiltották, hogy lányok is járjanak középiskolába.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Újra ki kell találni Európa helyét a világgazdaságban – az EU-csúcsról posztolt az ET elnöke

Az európai vállalkozásoknak képesnek kell lenniük arra, hogy tisztességes feltételek mellett versenyezzenek – jelentette ki António Costa, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben csütörtökön.
inforadio
ARÉNA
2026.10.16. péntek, 18:00
Keleti Arthur
kibertitok jövőkutató, az Informatikai Biztonság Napja (ITBN) alapítója
Végül enyhe pluszban zártak az amerikai tőzsdeindexek az AI-para közepette

Végül enyhe pluszban zártak az amerikai tőzsdeindexek az AI-para közepette

Durva eladási hullám söpört végig az ázsiai tőzsdéken csütörtök reggel az amerikai inflációs adat után, a dél-koreai részvénypiac közel 8 százalékot zuhant, ütötték a chipgyártók papírjait. A rossz hangulat némileg átragadt az európai tőzsdékre is, de itt csak mérsékeltek voltak az esések. A magyar tőzsde felülteljesítő volt a csütörtöki kereskedésben, a vegyes nemzetközi hangulat ellenére emelkedéssel zárta a napot a Budapesti Értéktőzsde, és mind a négy hazai blue chip árfolyama emelkedett. Az amerikai tőzsdék átmeneti lejtmenet után, ami elsősorban a tech papírokat, chipgyártókat, mesterséges intelligencia kapcsolt sztorikat érintette, végül összességében pluszban zártak. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×