Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Házromok a kelet-afganisztáni Paktika tartományban fekvő faluban, Gajanban 2022. június 23-án, miután az előző nap 6,1-es erősségű földrengés volt a térségben. Legalább ezer ember életét vesztette, mintegy ezerötszáz megsérült.
Nyitókép: MTI/EPA

Az elmúlt 20 év legsúlyosabb helyzete állt elő Afganisztánban

A kelet-afganisztáni földrengés után a segítségnyújtás módjáról egyeztetett az Ökumenikus Segélyszervezet az afgán katasztrófavédelemmel - mondta el az InfoRádiónak Bálint Gábor, a segélyszervezet afganisztáni programvezetője.

A tálib hatalomátvételt követően gazdasági válság alakult ki, amit tetézett az elmúlt időszak globális élelmiszerválsága, illetve Afganisztánban a természeti katasztrófák is gyakoriak, és májusban földcsuszamlások, árvizek voltak. Minderre jött most a földrengés, ami bár nagyon gyakori az országban, de a mostani az elmúlt 20 év egyik legnagyobb és a legtöbb halálos áldozatot követelő földrengése volt.

Több mint ezren vesztették életüket a Kabultól délkeletre található Paktika tartományban. Az országot irányító tálibok tájékoztatása szerint a túlélők utáni kutatás folytatódik, de még vannak holttestek is a romok alatt, és a sérültek száma is meghaladta az 1500-at. Helyszíni beszámolók szerint egyes területeken az emberek - munkaeszköz híján - kézzel próbálják eltávolítani a romokat, többen pedig arról számoltak be a sajtónak, hogy a földrengést földcsuszamlás is követte.

Az Európai Földközi-tengeri Szeizmológiai Intézet szerint a földmozgás erőssége 6,1-es volt, és a rengéseket Pakisztánban és Indiában is érezték.

Az Ökumenikus Segélyszervezet 2001-ben kezdte meg afganisztáni misszióját, azóta kapcsolatban van az ANDMA-val, az afganisztáni nemzeti katasztrófakezelési hatósággal. Sok közös projektjük volt, most is rögtön felvették velük a kapcsolatot. Jelenleg a Mazari Sharifban található irodában egyeztetnek a károkról, illetve arról, hogy hogyan tudnak szerepet vállalni és segíteni a bajbajutottakon.

Már korábban is segítették Afganisztánban földrengések áldozatait és nyújtottak számukra azonnali humanitárius segítséget. Elsősorban élelmiszert tudtak a helyszínre juttatni, illetve olyan átmeneti megoldásokat biztosítottak (lakhatás megoldása, a mindennapi élethez szükséges eszközök beszerzése), amivel a túlélők fent tudják tartani magukat. Ilyenkor nemcsak hogy sok épület összedől és sok személyes tárgy megsemmisül, hanem az ellátási rendszerek is károsodnak. Ebben segít a segélyszervezet.

"Azt tudni kell, hogy a tálib hatalomátvételt követően nagyon szorosan kell együttműködni és mindent nagyon koordináltan kell a hatóságokkal egyeztetni" - mondta Bálint Gábor, aki ezzel együtt úgy gondolja, hogy ahogyan eddig nem volt semmilyen problémájuk abból, hogy kizárólag humanitárius segélyezéssel foglalkoztak, úgy most sem lesz.

Ha úgy ítélik meg a helyzetet, hogy a segélyszervezet programot indít, akkor elsősorban a fent említett területeken a területeken fognak segíteni.

Paktika tartomány, 2022. június 22.
Romos épület a kelet-afganisztáni Paktika tartományban 2022. június 22-én, miután 6,1-es erősségű földrengés volt a térségben.
MTI/AP/Bahtar Hírügynökség
Romos épület a kelet-afganisztáni Paktika tartományban 2022. június 22-én, miután 6,1-es erősségű földrengés volt a térségben. MTI/AP/Bahtar Hírügynökség

A mentést a helyi hatóságok végzik. Erről azonban tudni kell, hogy az első információk szerint nagyon nehéz a sebesültek eljuttatássa a megfelelő helyekre, mert az egészségügyi intézményrendszer elég rossz állapotban van - mutatott rá az Ökumenikus Segélyszervezet afganisztáni projektvezetője. Csak néhány működő kórház fogadja a sérülteket és azokba is nagyon nehéz eljuttatni őket az elzárt településekről - olyan helyekről, ahol adott esetben több órán keresztül kell zötykölődni azért, hogy néhány kilométert megtegyen az ember.

Mint azt Mohamed Amin Huzajfa, a tartomány tájékoztatási hivatalának vezetője elmondta, a mentést egyebek között az éjszakai esőzés és a rossz telefonkapcsolat is nehezítik.

Az Ökumenikus Segélyszervezet tehát jelenleg egyeztet a helyi hatóságokkal, ENSZ-szervezetekkel és más nemzetközi partnerekkel arról, hogy mi lesz a leghatékonyabb módja a segítségnyújtásnak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Demerzel átka, avagy új adózás jöhet a humanoid robotok miatt

Demerzel átka, avagy új adózás jöhet a humanoid robotok miatt

A demográfiai válság és a technológiai forradalom kettős szorítása miatt 2–5 éven belül elkerülhetetlenné válik az adórendszerek gyökeres reformja. Mivel az aktív munkavállalók száma globálisan csökken, a közfinanszírozás és a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága érdekében az államok kénytelenek új adóalanyokat – algoritmusokat és humanoid robotokat – bevonni a közteherviselésbe.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Mennyibe kerül egy rövid kényszerszünet? A munkahelyi távollét hatása a bérekre

Mennyibe kerül egy rövid kényszerszünet? A munkahelyi távollét hatása a bérekre

Sok munkavállaló érezheti fontosnak, hogy jelen legyen a munkahelyén, fizikailag és mentálisan egyaránt, mivel a távollét kedvezőtlen hatással lehet a fizetésére vagy az előmenetelére. De vajon egy ideiglenes távollét hosszabb távon is alacsonyabb béreket eredményez? A Journal of Labor Economics folyóiratban – Joao Galindo da Fonsecával (Montreáli Egyetem) és Molnár Tímea Laurával (Közép-Európai Egyetem) közösen – publikált tanulmányunkban egy eddig kevéssé vizsgált mechanizmusra hívjuk fel a figyelmet: a munkából való átmeneti, kényszerű távollét miatt olyan lehetőségeket veszít el a dolgozó, amelyek következtében tartósan alacsonyabb marad a bére, mint a távollét hiányában lett volna.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×