eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Házromok a kelet-afganisztáni Paktika tartományban fekvő faluban, Gajanban 2022. június 23-án, miután az előző nap 6,1-es erősségű földrengés volt a térségben. Legalább ezer ember életét vesztette, mintegy ezerötszáz megsérült.
Nyitókép: MTI/EPA

Az elmúlt 20 év legsúlyosabb helyzete állt elő Afganisztánban

A kelet-afganisztáni földrengés után a segítségnyújtás módjáról egyeztetett az Ökumenikus Segélyszervezet az afgán katasztrófavédelemmel - mondta el az InfoRádiónak Bálint Gábor, a segélyszervezet afganisztáni programvezetője.

A tálib hatalomátvételt követően gazdasági válság alakult ki, amit tetézett az elmúlt időszak globális élelmiszerválsága, illetve Afganisztánban a természeti katasztrófák is gyakoriak, és májusban földcsuszamlások, árvizek voltak. Minderre jött most a földrengés, ami bár nagyon gyakori az országban, de a mostani az elmúlt 20 év egyik legnagyobb és a legtöbb halálos áldozatot követelő földrengése volt.

Több mint ezren vesztették életüket a Kabultól délkeletre található Paktika tartományban. Az országot irányító tálibok tájékoztatása szerint a túlélők utáni kutatás folytatódik, de még vannak holttestek is a romok alatt, és a sérültek száma is meghaladta az 1500-at. Helyszíni beszámolók szerint egyes területeken az emberek - munkaeszköz híján - kézzel próbálják eltávolítani a romokat, többen pedig arról számoltak be a sajtónak, hogy a földrengést földcsuszamlás is követte.

Az Európai Földközi-tengeri Szeizmológiai Intézet szerint a földmozgás erőssége 6,1-es volt, és a rengéseket Pakisztánban és Indiában is érezték.

Az Ökumenikus Segélyszervezet 2001-ben kezdte meg afganisztáni misszióját, azóta kapcsolatban van az ANDMA-val, az afganisztáni nemzeti katasztrófakezelési hatósággal. Sok közös projektjük volt, most is rögtön felvették velük a kapcsolatot. Jelenleg a Mazari Sharifban található irodában egyeztetnek a károkról, illetve arról, hogy hogyan tudnak szerepet vállalni és segíteni a bajbajutottakon.

Már korábban is segítették Afganisztánban földrengések áldozatait és nyújtottak számukra azonnali humanitárius segítséget. Elsősorban élelmiszert tudtak a helyszínre juttatni, illetve olyan átmeneti megoldásokat biztosítottak (lakhatás megoldása, a mindennapi élethez szükséges eszközök beszerzése), amivel a túlélők fent tudják tartani magukat. Ilyenkor nemcsak hogy sok épület összedől és sok személyes tárgy megsemmisül, hanem az ellátási rendszerek is károsodnak. Ebben segít a segélyszervezet.

"Azt tudni kell, hogy a tálib hatalomátvételt követően nagyon szorosan kell együttműködni és mindent nagyon koordináltan kell a hatóságokkal egyeztetni" - mondta Bálint Gábor, aki ezzel együtt úgy gondolja, hogy ahogyan eddig nem volt semmilyen problémájuk abból, hogy kizárólag humanitárius segélyezéssel foglalkoztak, úgy most sem lesz.

Ha úgy ítélik meg a helyzetet, hogy a segélyszervezet programot indít, akkor elsősorban a fent említett területeken a területeken fognak segíteni.

Paktika tartomány, 2022. június 22.
Romos épület a kelet-afganisztáni Paktika tartományban 2022. június 22-én, miután 6,1-es erősségű földrengés volt a térségben.
MTI/AP/Bahtar Hírügynökség
Romos épület a kelet-afganisztáni Paktika tartományban 2022. június 22-én, miután 6,1-es erősségű földrengés volt a térségben. MTI/AP/Bahtar Hírügynökség

A mentést a helyi hatóságok végzik. Erről azonban tudni kell, hogy az első információk szerint nagyon nehéz a sebesültek eljuttatássa a megfelelő helyekre, mert az egészségügyi intézményrendszer elég rossz állapotban van - mutatott rá az Ökumenikus Segélyszervezet afganisztáni projektvezetője. Csak néhány működő kórház fogadja a sérülteket és azokba is nagyon nehéz eljuttatni őket az elzárt településekről - olyan helyekről, ahol adott esetben több órán keresztül kell zötykölődni azért, hogy néhány kilométert megtegyen az ember.

Mint azt Mohamed Amin Huzajfa, a tartomány tájékoztatási hivatalának vezetője elmondta, a mentést egyebek között az éjszakai esőzés és a rossz telefonkapcsolat is nehezítik.

Az Ökumenikus Segélyszervezet tehát jelenleg egyeztet a helyi hatóságokkal, ENSZ-szervezetekkel és más nemzetközi partnerekkel arról, hogy mi lesz a leghatékonyabb módja a segítségnyújtásnak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×