eur:
409.43
usd:
374.83
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Three fighter jets fly together.
Nyitókép: Tamilisa Miner/Getty Images

Pozsony a csehektől kért segítséget a légtér megvédésére

Szlovákia légterének ideiglenes védelmét kérte Csehországtól a hétvégén Jaroslav Naď szlovák védelmi miniszter. A szlovák védelmi tárca arról is tájékoztatott, hogy a NATO megerősített jelenléte keretében jelenleg 1089 szövetséges katona tartózkodik Szlovákiában. A minisztérium szóvivője közölte, nehezen elképzelhető egy egységes európai haderő létrehozása.

Jaroslav Naď szlovák védelmi miniszter szombaton Prágában tárgyalt cseh kollégájával Jana Černochová cseh védelmi miniszterrel, aki közölte, hogy Csehország a következő hetekben tárgyalni fog Szlovákiával a szlovák légtér védelmét érintő segítségnyújtás feltételeiről. „Naď miniszter úr egy kérvényt adott át nekem, hogy bizonyos ideig biztosítsuk a Szlovák Köztársaság légterének védelmét. Most a feltételekről fogunk tárgyalni” – tájékoztatta a sajtó képviselőit a cseh védelmi tárca vezetője. A szlovák tárcavezető szerint Csehország, Szlovákia és Lengyelország közös projektjéről van szó. Jaroslav Naď elmondta, nagyon hálás, amiért a csehek és a lengyelek hajlandóak felelősséget vállalni a szlovák légtér védelméért.

Szlovákia az Ukrajna elleni orosz támadás megindítása után előkészületeket tett arra, hogy mihamarabb befejezze az orosz gyártmányú MiG-29 vadászgépek használatát hadseregében. Az orosz gépeket amerikai vadászgépek váltanák fel, de ezeket leghamarabb csak két év múlva, 2024-ben kapja meg Szlovákia. Az eredeti tervek szerint Pozsonynak az első gépeket már az idén meg kellett volna kapnia, de az Egyesült Államok jelezte, hogy alkatrészhiány miatt a szállítások késni fognak.

Mariusz Blaszczak lengyel védelmi miniszter áprilisi szlovákiai látogatása után nyilatkozott arról, hogy a lengyel F-16-os vadászgépek a szlovák légtér védelmekor lengyel repülőterekről szállnának fel. Szükség esetén a lengyel vadászgépeket Szlovákiában is elhelyezhetik. A szlovák védelmi minisztérium június elején ezzel kapcsolatban bejelentette, hogy a lengyel-szlovák tárgyalások már folyamatban vannak, s Pozsony hasonló tárgyalásokat kezdeményez Csehországgal is.

Ha az amerikai vadászgépek még nem is, de a NATO katonái már megérkeztek Szlovákiába,

jelenleg 1089 szövetséges katona tartózkodik az országban.

Az Egyesült Államokból összesen 354, Németországból 275, Csehországból 246, Hollandiából 111, Szlovéniából pedig 103 katona érkezett. Két katonai bázison, Szliácson és Lesten előreláthatólag ez év végéig növelik a szálláshelyek kapacitását, így teljesíteni lehet azt a célkitűzést, mely szerint 3000 külföldi katonát fogadhat be Szlovákia. A lesti kiképzőközpontban 2444 fekvőhelyes maximális kapacitással számolnak, a szliácsi légitámaszponton pedig maximálisan 600 fekvőhellyel. Eduard Heger kormánya több mint 31 millió eurót különített el ezeknek a létesítményeknek a megépítésére.

A szlovák védelmi tárca szóvivője közölte, hogy Szlovákia támogatja az európai biztonság fokozódó megerősítését, amelynek célja a tagállamok önvédelmi képességének növelése, ezért részt vesz az Európai Unió közös biztonság- és védelempolitikája keretében megvalósuló kezdeményezésekben. Martina Kovaľ Kakaščíková ugyanakkor rámutatott, nehezen elképzelhető egy egységes európai haderő létrehozása, mert jelenleg nincs arra vonatkozó konkrét javaslat, miként épüljön fel egy ilyen hadsereg.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×