Infostart.hu
eur:
383.76
usd:
329.93
bux:
124331.79
2026. március 3. kedd Kornélia
Az ukrán elnöki sajtószolgálat által közreadott kép Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről (b) Boris Johnson brit miniszterelnök videokapcsolaton keresztüli felszólalása közben a kijevi parlamentben 2022. május 3-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat

Boris Johnson: Ukrajnának győznie kell

A brit miniszterelnök volt az első külföldi vezető, aki a háború kitörése óta beszédet mondott az ukrán parlament előtt. Boris Johnson szerint nincs erkölcsi dilemma: Ukrajna és Oroszország háborúja a jó és a rossz küzdelme.

Boris Johnson otthon azt találgatja, hogy a választók bosszút állnak-e a pártján a csütörtöki helyhatósági választásokon a karanténsértő kormánypartik miatti ködösítésért. Ukrajnában viszont a brit miniszterelnök hős, mert országa Kijev egyik legnagyobb katonai támogatója. Johnson néhány hete személyesen is járt Kijevben, most pedig a Verhovna Rada, a parlament előtt mondott – igaz virtuális – beszédet, Londonból.

A háborús helyzetet jól illusztrálta, hogy míg a brit kormányfő öltönyben, nyakkendőben, addig Zelenszkij ukrán elnök a szokásos khaki színű pólójában jelent meg, és hasonló civil ruhában voltak képviselői is.

„Naponta záporoznak a rakéták Ukrajna ártatlan népére” – kezdte beszédét Johnson, aki elmondta: az orosz katonáknak immár nincs mentségük, hogy nem tudják, mit tesznek és hogy háborús bűnöket követnek el. Ezek kiderülnek, ahogy láttuk Bucsában és másutt”.

„Ukrajna győzni fog! Ez egy olyan konfliktus, amelyben nincs kétértelműség.

Ez az ukránok önvédelmi és függetlenséghez való jogáról, nemzeti önrendelkezéséről szól Putyin kizökkent birodalmi céljaival szemben, az ukrán demokráciáról szól Putyin zsarnokságával szemben, szabadság az elnyomással szemben, jó a gonosz ellen, és ezért kell Ukrajnának győzni”.

Johnson a churchilli kifejezést idézve „Ukrajna legszebb órájának” nevezte a harcot, de egy-két rá jellemző vicces és lefordíthatatlan angol kifejezést is bedobott, például arról, hová küldték bátor ukrán nyugdíjasok az utcáikon megjelent orosz katonákat vagy hogy a gazdák traktorral „rabolták el” az orosz tankokat.

„Önök a sorsuk urai, senki sem kényszeríthet semmit az ukránokra. Mi, az Egyesült Királyságban követjük Önöket és büszkék vagyunk arra, hogy az Önök barátai lehetünk” – mondta, miközben a Rada tagjai Kijevben brit zászlókat lengettek, felállva és kitörő tapssal üdvözölték Johnson szavait. A brit miniszterelnök arról is beszélt, hogy

a Nyugat nem ismerte fel időben, hogy mi történik és „képtelen volt kollektíven szankciókat bevezetni” 2014-ben,

amikor Oroszország elcsatolta a Krímet. „Nem követhetjük el ismét ezt a hibát”.

Azt is hozzátette: a Nyugatnak nem szabad nyomást gyakorolnia Kijevre, hogy kössön alkut és mondjon le a területéről. „Szlava Ukraini, dicsőség Ukrajnának” – mondta.

A beszéd előtt a londoni miniszerelnöki hivatal igyekezett eltitkolni, hogy mikor ült össze a Rada, ezért visszahívták a brit újságíróknak küldött nyilatkozatot – hogy ne veszélyeztessék Volodimir Zelenszkij ukrán elnök biztonságát. Végül később közvetítették, mint ahogy megtörtént.

Leszja Vaszilenko, a liberális Holosz párt képviselője azt írta a Twitteren, hogy Ukrajna „bizonyosan szerencsés”, hogy Nagy-Britannia a barátja.

Johnson a beszéd után közölte, hogy 300 millió fontos katonai segélyt adnak Kijevnek, benne elektronikus hadviselési, radarelhárító, GPS-zavaró és éjjellátó felszereléssel. Zelenszkij elnök – aki az invázió kezdete óta először jelent meg a parlamentben - a beszéd után testvéreknek nevezte az ukránokat és a briteket.

Címlapról ajánljuk
Kis-Benedek József: az iráni háború két okból is súlyosan érintheti Európa biztonságát

Kis-Benedek József: az iráni háború két okból is súlyosan érintheti Európa biztonságát

Az Európai Unió közvetlenül is érintett lehet az Irán ellen kirobbant katonai akciók miatt, ha nagy számban indulnak el a menekültek Európa felé – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, aki arra is utalt: a terrorveszély is nőni fog, hiszen már ma is sok olyan vallásos síita él Európában, akinek nem tetszene egy iráni rendszerváltás, és sokkolta őket, hogy megölték a legfőbb vallási vezetőjüket.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×