Infostart.hu
eur:
385.35
usd:
333.84
bux:
0
2026. április 3. péntek Buda, Richárd
Boris Johnson brit miniszterelnök a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedésekről beszél a londoni kormányfői rezidencián, a Downing Street 10-ben 2020. október 12-én. Jonhson bejelentette, hogy háromfokozatú készültségi rendszer lép életbe Angliában. A legszigorúbb készenléti szintet olyan országrészekben rendelik el, amelyekben a leggyorsabb a járvány terjedési üteme, és ahol az állami egészségügyi szolgálat (NHS) emiatt elviselhetetlen nyomás alá kerülhet.
Nyitókép: Boris Johnson brit miniszterelnök a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedésekről beszél a kormányfői rezidencián, a Downing Street 10-ben 2020. október 12-én. MTI/Reuters/AP/Toby Melville

Nem jön AstraZeneca oltás? Boris Johnson akkor is nyit

Nem hatnak ki az angliai karanténenyhítési tervre az AstraZeneca vakcina körüli ellátási gondok – üzente Boris Johnson miniszterelnök. A héten kiderült, hogy hirtelen lelassult az eddig gőzerővel folyó brit oltási program, mert kevesebb szérum érkezik Indiából.

Az AstraZeneca vakcinát övező aggályok és az indiai gyártónál felmerült kapacitásbeli gondok miatt a britek nem tudják majd áprilisban megkezdeni a 40 év feletti lakosok beoltását.

A brit védőoltási program eddig gőzerővel haladt, sőt előrébb tartott, mint amit az eredeti menetrend felvázolt. Ám az AstraZeneca-szérum körüli európai aggályok nyomán 1,7 millió dózist újra kellett tesztelni, emellett pedig az Indiai Szérum Intézet (a brit-svéd vakcina egyik legnagyobb gyártója) nem tudja időben leszállítani a korábban beígért mennyiséget – ismerte el Matt Hancock brit egészségügyi miniszter a héten a parlamentben.

Közben az Európai Unióval kipattant ellátási vitában korábban felmerült, hogy az AstraZeneca az indiai gyárban előállított szérumokat irányíthat át az EU-ba, hogy eleget tegyen szerződéses szállítási kötelezettségének... Most mindenesetre úgy tűnik, a brit igényeket sem tudja teljesen fedezni az indiai gyár.

Boris Johnson miniszterelnök viszont azt mondta: a gondok ellenére tartják az angliai karantén feloldásáról kihirdetett tervet.

„Továbbra is

akadály nélkül haladunk a szabadság felé vezető úton.

A tervek szerint vesszük vissza azokat a dolgokat, amiket szeretünk, látogathatjuk majd családjainkat és barátainkat, térhetünk vissza a pubokba, sportközpontokba és persze a boltjainkba” – mondta Johnson egy csütörtöki sajtótájékoztatón.

Az AstraZeneca-dózisokat azután tesztelték újra, hogy több tucat véralvadásos eset merült fel Európában a szérummal beoltottak körében. Ausztriában, Spanyolországban és Norvégiában egy-egy ember meg is halt az oltás után.

Csütörtökön azonban az Európai Gyógyszerügynökség a lefolytatott vizsgálat után közölte: az AstraZeneca vakcinának nincs köze a véralvadási kockázathoz, a szérum „biztonságos és hatékony”. Ennek nyomán több európai ország bejelentette, hogy újra elkezdik beadni a lakosságnak az oltóanyagot.

De visszatérve a brit oltási program hirtelen bukkanójához, Johnson miniszterelnök azzal próbálta magyarázni a helyzetet, hogy

„elkerülhetetlenek a fennakadások az ilyen méretű oltási kampányok során”.

Lehet, hogy áprilisban kevesebb lesz a hozzáférhető vakcina, de még mindig több, mint februárban volt – tette hozzá. Azt is megerősítette, hogy az 50 év felettiek első dózissal történő beoltása a korábbi menetrend szerint április közepére befejeződik, július végére pedig az összes felnőtt brit lakos megkapja a koronavírus-vakcina első dózisát.

Az angliai menetrend szerint

április 12-én nyithatnak a nem létfontosságú termékeket árusító üzletek, valamint a pubok és éttermek kerthelyiségei.

A zárt terű szórakozóhelyek és vendéglátó egységek legkorábban május 17-én nyithatnak ki és a tervek szerint június 21-re feloldják a legtöbb távolságtartási szabályt Angliában.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Az emberiség történetének talán legnagyobb hatású eseménye – nagypéntek a vallásban és a kultúrában

Volt már a keresztút 43 stációs is, de ma már csak 14 vagy 15. A nagypénteki tudnivalókat mutatjuk be a szigorú büjti nap pontos szabályától kezdve Jézus kereszthalálának mai helyén át a filmtörténet jövőjéig; elmondjuk, hogyan lesz a kereszthalált halt Jézusból Heródes. A végtelen számú műalkotás okán pedig adódik a kérdés: volt-e nagyobb hatású esemény a világtörténelemben a nagypéntek középpontjában álló halálnál?
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Létezik még olyan piac, ahol nem sürgős az AI bevezetése?

Létezik még olyan piac, ahol nem sürgős az AI bevezetése?

Magyarországon a vállalati AI-bevezetés sok helyen már a kísérletezésen túl jár, de nagy különbségek vannak iparágak és cégtípusok között. De vajon létezik még olyan piac itthon vagy globálisan, ahol eddig nem volt sürgető az AI, és ezek a szereplők képesek-e más iparágak hibáiból tanulni? És mik a tipikus buktatók, amelyek még az értékteremtés előtt megakaszthatnak egy AI-projektet? Ezekről is kérdeztük Ignácz Pétert, a KPMG szenior menedzserét: a beszélgetés a Checklist csütörtöki adásában, 11:01-től hallgatható meg.    A műsor első felében Futó Pétert, a Zenga.hu elemzőjét kérdeztük arról, hogy a friss adatok szerint megakadt a lakáspiac korábbi lendülete: a kínálat közben tovább bővül, a vevők pedig mintha egyszerre lennének óvatosabbak és jóval tudatosabban, célzottabban keresnének. Eközben egy korábban „csendes” vidéki városban meglepő fordulattal kilőttek a lakásárak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×