Infostart.hu
eur:
356.38
usd:
308.6
bux:
0
2026. június 11. csütörtök Barnabás
Üres osztálytermek a dél-londoni Edmund Waller általános iskolában 2020. március 19-én. Boris Johnson brit miniszterelnök bejelentette, hogy március 20-tól további intézkedésig bezárnak az iskolák. Az új típusú koronavírus okozta járvány nagy-britanniai halálos áldozatainak száma száz fölé emelkedett.
Nyitókép: MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga

Kétmillió brit gyerek nem tanult a karantén alatt

Szinte semmit nem tanult a karantén alatt több millió angliai iskolás – ezt állítja két tanulmány, amelyek szerint különösen az állami iskolákban vallott kudarcot a távoktatás.

Csúsztatott vagy lemondott Zoom-órák, el-el maradozó számonkérés. A technológiai fejlődés hiperoptimista hívei azt ünnepelték a Covid-19 karantén alatt, hogy forradalmian változik az oktatás. A gyakorlatban azonban úgy tűnik, siralmas módon leállt a tanítás – legalábbis a brit iskolák nagy részében.

Két angliai felmérés szerint a tanulók 40 százaléka alig volt kapcsolatban a tanáraival a karantén során. Az is kiderült, hogy hatalmas különbségek alakultak ki az iskolák között a kiadott és számon kért házifeladatok kérdésében.

Felmerült, hogy több millió gyerek szinte semmit nem tanult

a kényszerű – és egy ideig örömmel fogadott – otthonmaradás hónapjaiban.

Nem olyan nagy szám a távoktatás, mint mondják?

A brit Nemzeti Oktatási Kutatások Alapítvány (NFER) tanulmánya szerint a diákok egyharmada nem foglalkozott az órákkal, 42 százalék küldte vissza a házifeladatot, a leginkább hátrányos helyzetű gyerekek által látogatott iskolák pedig a legkevésbé tudták bevonni a távoktatásba diákjaikat.

A University College of London (UCL) Oktatási Intézete saját tanulmánya pedig úgy találta, hogy kétmillió brit iskolás – az összes tanuló egyötöde – semmit nem tanult vagy maximum napi egy órára futotta neki.

Francis Green professzor, kutatásvezető a Guardian című lapnak nyilatkozva sötét képet festett az elvesztegetett időszakról:

„Az iskolák bezárása és csak részleges megnyitása potenciálisan gyerekek egész nemzedékének tanulmányi fejlődését fenyegeti... ebben a generációban mindenki veszít.

A kormány prioritása az iskolai anyag hatékonyabb átadása és méginkább a lehető legtöbb gyerek számára, a lehető leggyorsabb és legbiztonságosabb iskolanyitás kell hogy legyen” – mondta.

Többet foglalkoztak a magániskolai tanulókkal a karantén idején

A karantén ismét rávilágított az osztálykülönbségekre: a UCL tanulmánya szerint a magániskolák diákjai ötször nagyobb valószínűséggel voltak a szokásoshoz közeli módon lekötve az online órák során, mint az állami iskolákba járók.

Utóbbiak 71 százalékának naponta nulla vagy csak egy tanórája volt, míg a magániskolák diákjainak harmada napi négy vagy annál is több online órán vett részt minden hétköznap – áll a tanulmányban.

A hatalmas különbségek nyomán a brit átlag szerint a gyerekek napi 2 és fél órát tanultak vagy fordítottak házi feladatra. Egy korábbi felmérés még napi öt órával számolt. A brit gyerekek mindössze 17 százaléka töltött négy óránál többet tanulással a március végén bevezetett karantén idején.

Technológiai olló

Az internethez és számítógépekhez való hozzáférés is a vagyoni helyzet függvénye: a magániskolások 97 százaléka hozzáfér otthon számítógéphez, míg az állami iskolákban ingyen ebédet kapó gyerekek esetében az arány 80 százalék.

Green professzor megjegyezte, hogy a magániskolák háromszor annyi pénzt költenek a tanulókra, mint az állami kézben lévők. „A forrásaik és a szülők nyomása biztosította, hogy sokkal több magániskola kínált valódi otthontanulási alternatívát” – tette hozzá.

A brit magániskolák emellett harmadával több offline házifeladatot adtak a tanulóknak, mint az állami iskolák.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Évente bő egymillió honosított állampolgár Európában – elemző: a krónikus munkaerőhiány az egyik fő ok

Évente bő egymillió honosított állampolgár Európában – elemző: a krónikus munkaerőhiány az egyik fő ok

2024-ben az EU-tagállamok összesen 1,2 millió embert honosítottak: a legtöbb új állampolgárságot Németország adta ki, majd Spanyolország és Olaszor­szág következett. Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője az InfoRádióban elmondta: bár 2025-re még nincsenek hivatalos adatok, a tendenciák alapján további növekedés várható. Részletesen beszélt arról is, hogy a nagyobb európai országok hogyan kezelik a helyzetet.

A kórházi klímákról posztolt megdöbbentő részleteket az egészségügyi miniszter

Hegedűs Zsolt közölte: jelenleg csak a helyiségek 48 százalékában megfelelő a hűtés a betegellátás biztonsága szempontjából kritikus területeken, de a kormány azonnal lépett az ügyben. Részletek a kormányszóvivői sajtótájékoztatón.
inforadio
ARÉNA
2026.06.11. csütörtök, 18:00
Dénes Ferenc sportközgazdász
Dénes Tamás az InfoRádió főmunkatársa, futballtörténész és -szakíró
Tisza-kormány: érkeznek a bejelentések, rendkívüli ülést hívtak össze

Tisza-kormány: érkeznek a bejelentések, rendkívüli ülést hívtak össze

A szerdai kormányülésen többek között a kórházi klímaberendezések azonnali javításáról, mintegy hatezermilliárd forintnyi uniós forrás felhasználásáról, a vagyonadó bevezetéséről és az óriásplakátok betiltásáról döntöttek. A kabinet a babaváró hitel szabályait is módosította, és rendkívüli parlamenti ülést kezdeményez június 16-ra öt fontos ügyben. Magyarország benyújtotta az Európai Bizottságnak az átdolgozott helyreállítási tervét, megindítva ezzel az uniós források hazahozatalának új szakaszát. Győrfi Pált menesztették az Országos Mentőszolgálat kommunikációs igazgatói posztjáról, helyét Szűcs Brigitta veszi át.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×