Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
Üres osztálytermek a dél-londoni Edmund Waller általános iskolában 2020. március 19-én. Boris Johnson brit miniszterelnök bejelentette, hogy március 20-tól további intézkedésig bezárnak az iskolák. Az új típusú koronavírus okozta járvány nagy-britanniai halálos áldozatainak száma száz fölé emelkedett.
Nyitókép: MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga

Kétmillió brit gyerek nem tanult a karantén alatt

Szinte semmit nem tanult a karantén alatt több millió angliai iskolás – ezt állítja két tanulmány, amelyek szerint különösen az állami iskolákban vallott kudarcot a távoktatás.

Csúsztatott vagy lemondott Zoom-órák, el-el maradozó számonkérés. A technológiai fejlődés hiperoptimista hívei azt ünnepelték a Covid-19 karantén alatt, hogy forradalmian változik az oktatás. A gyakorlatban azonban úgy tűnik, siralmas módon leállt a tanítás – legalábbis a brit iskolák nagy részében.

Két angliai felmérés szerint a tanulók 40 százaléka alig volt kapcsolatban a tanáraival a karantén során. Az is kiderült, hogy hatalmas különbségek alakultak ki az iskolák között a kiadott és számon kért házifeladatok kérdésében.

Felmerült, hogy több millió gyerek szinte semmit nem tanult

a kényszerű – és egy ideig örömmel fogadott – otthonmaradás hónapjaiban.

Nem olyan nagy szám a távoktatás, mint mondják?

A brit Nemzeti Oktatási Kutatások Alapítvány (NFER) tanulmánya szerint a diákok egyharmada nem foglalkozott az órákkal, 42 százalék küldte vissza a házifeladatot, a leginkább hátrányos helyzetű gyerekek által látogatott iskolák pedig a legkevésbé tudták bevonni a távoktatásba diákjaikat.

A University College of London (UCL) Oktatási Intézete saját tanulmánya pedig úgy találta, hogy kétmillió brit iskolás – az összes tanuló egyötöde – semmit nem tanult vagy maximum napi egy órára futotta neki.

Francis Green professzor, kutatásvezető a Guardian című lapnak nyilatkozva sötét képet festett az elvesztegetett időszakról:

„Az iskolák bezárása és csak részleges megnyitása potenciálisan gyerekek egész nemzedékének tanulmányi fejlődését fenyegeti... ebben a generációban mindenki veszít.

A kormány prioritása az iskolai anyag hatékonyabb átadása és méginkább a lehető legtöbb gyerek számára, a lehető leggyorsabb és legbiztonságosabb iskolanyitás kell hogy legyen” – mondta.

Többet foglalkoztak a magániskolai tanulókkal a karantén idején

A karantén ismét rávilágított az osztálykülönbségekre: a UCL tanulmánya szerint a magániskolák diákjai ötször nagyobb valószínűséggel voltak a szokásoshoz közeli módon lekötve az online órák során, mint az állami iskolákba járók.

Utóbbiak 71 százalékának naponta nulla vagy csak egy tanórája volt, míg a magániskolák diákjainak harmada napi négy vagy annál is több online órán vett részt minden hétköznap – áll a tanulmányban.

A hatalmas különbségek nyomán a brit átlag szerint a gyerekek napi 2 és fél órát tanultak vagy fordítottak házi feladatra. Egy korábbi felmérés még napi öt órával számolt. A brit gyerekek mindössze 17 százaléka töltött négy óránál többet tanulással a március végén bevezetett karantén idején.

Technológiai olló

Az internethez és számítógépekhez való hozzáférés is a vagyoni helyzet függvénye: a magániskolások 97 százaléka hozzáfér otthon számítógéphez, míg az állami iskolákban ingyen ebédet kapó gyerekek esetében az arány 80 százalék.

Green professzor megjegyezte, hogy a magániskolák háromszor annyi pénzt költenek a tanulókra, mint az állami kézben lévők. „A forrásaik és a szülők nyomása biztosította, hogy sokkal több magániskola kínált valódi otthontanulási alternatívát” – tette hozzá.

A brit magániskolák emellett harmadával több offline házifeladatot adtak a tanulóknak, mint az állami iskolák.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Varga G. Gábor: még egy olyat, mint az azerbajdzsáni repülőgép szerencsétlensége volt, nem engedhet meg magának a légi közlekedés

Varga G. Gábor: még egy olyat, mint az azerbajdzsáni repülőgép szerencsétlensége volt, nem engedhet meg magának a légi közlekedés

Az orosz-ukrán háború az elmúlt három és fél évben jóformán az egész világon megváltoztatta a légi közlekedést, hiszen Ukrajna felett tilos civil gépekkel repülni, Oroszország légterét pedig a kölcsönös szankciók miatt számos légitársaság nem használhatja. Ez mindent átalakított: az útvonalakat, a menetrendeket és az árakat is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Tüzet nyitottak a francia katonák, Putyin megállapodott a világ legnépesebb országával - Háborús híreink Ukrajnáról szombaton

Tüzet nyitottak a francia katonák, Putyin megállapodott a világ legnépesebb országával - Háborús híreink Ukrajnáról szombaton

Drónokat észleltek csütörtök este a normandiai Brest kikötőjében található Ile Longue nevű katonai bázis felett, amely a francia nukleáris ballisztikus rakétákat hordozó tengeralattjáróknak ad otthont, a francia tengerészgyalogosok tüzet nyitottak a drónokra. Vlagyimir Putyin orosz elnök indiai látogatásán egy 70 pontos javaslatot fogadtak el Narendra Modi miniszterelnökkel. Az Egyesült Államok újra érvényesíteni kívánja dominanciáját a nyugati féltekén, erősíti katonai jelenlétét az indo–csendes-óceáni térségben, és felülvizsgálhatja Európához fűződő viszonyát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×