Infostart.hu
eur:
385.09
usd:
331.62
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Igor Matovic, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) nevű jobboldali ellenzéki párt elnöke egy televíziós interjú előtt Pozsonyban 2020. március 1-jén, a szlovák parlamenti választások másnapján. A párt a leadott szavazatok csaknem 25 százalékával végzett az első helyen.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Az új szlovák kabinet bevált partnerként tekint Magyarországra

A kétoldalú kapcsolatok fejlesztése a Szlovák Köztársaság külpolitikájának prioritása – olvasható az Igor Matovič miniszterelnök vezette új szlovák kormány programnyilatkozatában. Az egy hónapja felállt kabinet nem vonja kétségbe, hogy Szlovákia európai uniós tagságának nincs alternatívája.

A szlovák külpolitika egyik alapvető prioritása a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése azokkal az országokkal, amelyek Szlovákiát a prioritások és érdekek mentén összekapcsolják Európával és a világgal. Ez áll a kormány programnyilatkozatában, amelyet Igor Matovič miniszterelnök április 20-án terjesztett a szlovák törvényhozás elé.

„Különösen jó kapcsolatot ápolunk a Cseh Köztársasággal, bevált az együttműködésünk Magyarországgal, Lengyelországgal, Ausztriával és a hagyományos partnereinkkel az Európai Unión belül, valamint az Amerikai Egyesült Államokkal. Aktívan támogatni fogjuk Ukrajna átalakulását és európai perspektíváját, és nem fogadjuk el területi integritásának megsértését” – olvasható a programnyilatkozatban.

A kormányprogram szerint

Szlovákia továbbra is a visegrádi négyek aktív tagja,

mivel fontosnak tartja a regionális együttműködést, de működésének fő kritériuma Szlovákia érdekeinek előmozdítása, és az, hogy a V4-ek hozzájáruljanak az unión belüli közös megoldásokhoz. „Ugyanakkor arra törekszünk, hogy partnerséget alakítsunk ki más államokkal és regionális csoportosulásokkal. Támogatjuk az uniós együttműködés fejlesztésére vonatkozó ambiciózus megközelítést a keleti partnerség országaival kapcsolatban, a 2020 utáni időszakra vonatkozóan” – áll a programnyilatkozatban.

A szlovák külpolitika fontos területe marad a Nyugat-Balkán országaival folytatott együttműködés. Szlovákia támogatni fogja az európai uniós tagság kritériumainak teljesítésére irányuló erőfeszítéseket, mivel az államszövetség bővítése fontos a stabilitás megtartásának érdekében. A kormányprogram szerint

az ország NATO-tagsága és az erős transzatlanti kapcsolata továbbra is a szlovák biztonság és védelem vitathatatlan pillére.

Az ellenzék a külpolitikai irányultság fővonalaiban egyetért a kormánnyal, ugyanakkor nehezményezi, hogy némelyik nagyhatalomról egyáltalán nem esik szó a dokumentumban. Juraj Blanár, a parlament külügyi bizottságának Smer-es elnöke szerint

Pozsonynak minden irányban nyitnia kéne.

Úgy gondolja, hogy Szlovákia nem hagyhatja figyelmen kívül Oroszországot. Hozzátette, hogy az erre a nagyhatalomra kirótt szankciók nem vezetnek sehova.

Martin Klus államtitkár viszont elmondta, hogy a kormány nem vonja kétségbe Oroszország stratégiai nyersanyag exportőr státuszát, illetve Kínát, mint fontos gazdasági partnert. Emlékeztett ugyanakkor, hogy a szankciók az európai unió közös állásfoglalása és reakciója volt a Krím-félsziget orosz megszállására.

Elfogadták a kormányprogramot

Jóváhagyta a kormányprogramot a pozsonyi parlament, s ezzel bizalmat szavazott az Igor Matovic vezette, már több mint egy hónapja hivatalba lépett új szlovák kormánynak is. A kormányprogramot - amelynek elfogadására a 150 fős pozsonyi törvényhozásban legalább 76 voksra volt szükség - a jelenlévő 141 képviselő közül 93-an szavaztak igennel. A négypárti szlovák kormánykoalíciónak 95 képviselője van a parlamentben, ami a háromötödös többséget követelő sarkalatos törvények elfogadására is elegendő.

A TASR szlovák közszolgálati hírügynökség a kormányprogramról szóló jelentésében azt írta: a dokumentumban a Matovic kabinet prioritásként jelöli meg a közkiadásokhoz való "felelősségteljes hozzáállást", valamint a korrupció ellen és az átláthatóságért folytatott harcot, a törvény előtti egyenlőség biztosítását, a minőségi egészségügyi ellátást, a vonzó vállalkozói környezet megteremtését, illetve az élelmiszerönellátás szintjének emelését.

Igor Matovic a kormányprogram elfogadása után azt mondta: a dokumentumban foglalt prioritások az egész koalíció közös vállalásai, és így pártja, az OLaNO mindegyik prioritáshoz egyforma hozzáállást tanúsít majd. "Szlovákiát olyan országgá akarjuk változtatni, ahol jó lehet élni. És nem csak a gazdagoknak, hanem minden polgárnak, aki úgy viszonyul a köztársasághoz, mint egy polgár, és nem úgy, hogy át akarja verni és a (az ország) számlájára akar élni" - idézte Igor Matovic kijelentését a szlovák hírügynökség. A koalíciót alkotó többi párt vezetői saját politikai célkitűzéseik kapcsán elégedetten nyilatkoztak a kormányprogramba foglaltakról.

A dokumentum tartalmát Robert Fico, a legerősebb ellenzéki párt az Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD) vezetője "sci-finek" minősítette

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×