Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
Emmanuel Macron francia (b) és Donald Trump amerikai elnök kétoldalú találkozója a Winfield Házban a NATO megalakulásának 70. évfordulója alkalmából tartott kétnapos londoni csúcsértekezlet kezdete előtt, 2019. december 3-án.
Nyitókép: MTI/AP/Evan Vucci

Civakodás és beszólogatás a NATO-csúcson Trump, Macron és Erdogan között

Nem sikerült leállítani a vitát a NATO hetvenedik születésnapja alkalmából rendezett angliai csúcson. Törökország a balti védelmi terv vétójával fenyegetett. Macron francia elnök Ankarával és Trump amerikai elnökkel is vitatkozott.

Nem éppen az egység szó juthat az ember eszébe az alapján, amit a NATO születésnapi csúcstalálkozója nyitónapján lehetett hallani Londonban.

Macron francia elnök azzal vádolta meg Törökországot, hogy összejátszott az Iszlám Államhoz kötődő csoportokkal.

Később Trump amerikai elnök dorgálta meg Macront és „undoknak” nevezte, amiért korábban agyhalottnak titulálta az Észak-Atlanti Szövetséget.

A francia elnök többször is azt mondta, hogy Szíriában visszatérhet az Iszlám Állam nevű radikális terrorszervezet, mert a török invázió meggyengítette a dzsihadisták ellen harcoló szíriai kurd védelmi erőket, köztük az YPG kurd milíciát.

Recep Tayyip Erdogan török államfő közben viszont azzal fenyegetőzött, hogy blokkolja a NATO baltikumi védelmi tervének elfogadását, ha a szövetség nem fogadja el a török álláspontot, hogy a török határok közelében ténykedő szíriai kurd harcosok terroristák. Ezt a megközelítést az amerikaiak és a franciák is elutasítják.

Macron azért is bírálta Erdogant, mert Törökország orosz S-400-as légvédelmi rakétarendszert vásárolt. A francia elnök szerint egy NATO-ország hadrendjébe állított orosz technológia lehetővé teszi Moszkvának, hogy információkat szerezzen a NATO-fegyverzetekről, így az F-35-ös lopakodó harci gépekről.

Trump amerikai elnök közben pontatlanul azt állította, hogy a törökök kénytelenek voltak orosz fegyvereket venni, mert a korábbi amerikai Obama-kormányzat nem volt hajlandó eladni neki az amerikai Patriot-rakétarendszert.

Trump Macronnal is tartott egy közös sajtótájékoztatót, ahol megkérdezte a francia elnököt az európai dzsihadisták visszafogadásáról.

„Nagyszámú, főleg európai harcost tartunk fogva Szíriában. Nem kér néhány szép Iszlám-Állam harcost? Vihet mindenkit, akit csak akar.”

Közben a házigazda, Boris Johnson brit kormányfő igyekezett kerülni a rivaldafényt – jegyezte meg a The Guardian című lap. Johnson azzal azért megpróbálkozott, hogy Szíria ügyében közös európai-török álláspontot alakítson ki és tanácskozást hívott össze a miniszterelnöki rezidencián.

Az este folyamán a brit királyi család - a szexbotrányba és zaklatási ügybe keveredett András herceg nélkül - látta vendégül a londoni Buckingham Palotában a tagállamok vezetőit.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Egybehangzó beszámolók szerint kedden minden előzetes figyelmeztetés nélkül Elon Musk űripari cége, a SpaceX korlátozni kezdte a Starlink működését Ukrajna számára, ami komolyan csökkentette a hadsereg képességeit. És bár a legújabb híradások szerint a szolgáltatás már helyreállt az ukrán hadseregnél, a korlátozás komoly kérdéseket vetett fel. Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai szakértő a részletekről is beszélt az InfoRádióban.

Magyar Péter értékelte a csúcsot: „volt minden, vétófenyegetés, kiabálás” – de elégedett

Elégedettségét fejezte ki Magyar Péter miniszterelnök pénteken Brüsszelben, mert – a közösségi oldalán megosztott videóüzenete szerint – az uniós csúcstalálkozó két napja alatt „minden, a hazánk szempontjából fontos ügyben sikert értünk el”, minden fontos kérdésben győzött a magyar érdek.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Visszatértek a vevők az ázsiai tőzsdékre a csütörtöki technológiai eladási hullám után, újra emelkedtek a chipgyártók részvényei. A dél-koreai Kospi 3,3 százalékot emelkedett az előző napi közel 8 százalékos zuhanás után, a japán Nikkei 1,7 százalékot erősödött. A vártnál magasabb amerikai infláció és az erős fogyasztás miatt a befektetők arra számítanak, hogy jöhet az újabb Fed szigorítás, a figyelem az októberi kamatemelés helyett egyre inkább decemberre terelődik. Az európai kereskedésnek támaszt adott az ázsiai felpattanás, enyhe pluszban álltak meg a tőzsdék, köztük a BUX is. Indonézia kimaradt a javuló hangulatból, a jakartai tőzsde több mint 11 százalékot zuhant az MSCI által javasolt piaci átsorolás hírére. Az Egyesült Államokban viszont újra itt az AI- és chip-para, ami lerántotta az indexeket a kereskedésben, egyre aggasztóbbak a CDS-felárak, ami miatt már a félelemindex is bejelzett. Nap végére még az olajárak is kilőttek az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok eszkalálódásai miatt. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×