INFORÁDIÓ 
2019. december 10. kedd
Judit

nato

nato-csúcs

emmanuel macron

donald trump

Emmanuel Macron francia (b) és Donald Trump amerikai elnök kétoldalú találkozója a Winfield Házban a NATO megalakulásának 70. évfordulója alkalmából tartott kétnapos londoni csúcsértekezlet kezdete előtt, 2019. december 3-án.

Már lehetséges fenyegetésnek tartja Kínát a NATO

Infostart / MTI

A NATO-tagállamok kedden előzetesen megállapodtak a jubileumi csúcstalálkozó zárónyilatkozatának szövegéről. A nyilatkozatban első ízben értékelték lehetséges fenyegetésként Kínát, mint feltörekvő katonai hatalmat.

"Felismerjük, hogy Kína növekvő befolyása és külpolitikája lehetőségeket, de kihívásokat is jelent, amelyekkel szövetségként közös erővel kell megbirkóznunk" - olvasható a dokumentumban, amelynek szövegébe a dpa német hírügynökség betekintést nyert. A nyilatkozatot az állam- és kormányfők szerdán teszik közzé.

Lehetséges problémaként a NATO-tagállamok az ötödik generációs (5G) mobiltávközlési hálózatok kiépítését és fejlesztését nevezték meg, különös tekintettel a technológiai vezető szerepet játszó kínai tulajdonú Huawei távközlési vállalatra, amelyet az Egyesült Államok korábban biztonsági kockázatként értékelt.

"Elismerjük a biztonságos és ellenállóképes rendszerek kiépítésének szükségességét"

- áll a szövegben.

A zárónyilatkozat-tervezet azonban nem tartalmazza a Washington által szorgalmazott kötelezettségvállalást, hogy a NATO-tagállamok az 5G hálózatok kiépítésénél tartózkodjanak a Huawei termékeinek felhasználásától. Washington szerint a Huawei termékeivel nem építhető fel biztonságos kommunikációs hálózat, mert Peking kémkedésre is felhasználhatja a kínai vállalatot. Nagy-Britannia és Németország ugyanakkor ismételten hangsúlyozták, hogy nem osztják az Egyesült Államok teljességgel elutasító magatartását a kínai vállalattal szemben.

Heiko Maas német külügyminiszternek a NATO-partnerek közötti szorosabb politikai egyeztetésről szóló kezdeményezése viszont belekerült a dokumentumba. A tagállamok azonban még nem tudtak megállapodni egy munkacsoport egybehívásáról. Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt ezért a szöveg felszólítja, hogy tegyen javaslatot egy előremutató eszmecsere beindítására.

A dpa hírügynökség kiemeli, hogy a szövegbe nem kerültek bele Emmanuel Macron francia elnök követelései a NATO alapvető stratégiájának megvitatásáról, illetve az Oroszországgal folytatandó szorosabb párbeszédről.

Oroszországgal kapcsolatban a zárónyilatkozat-tervezet fenntartja azt a korábbi álláspontot, hogy

Moszkva agresszív cselekményeivel "fenyegetést jelent az euróatlanti biztonságra".

A dokumentum szerint a NATO nyitott marad a párbeszédre, amennyiben ezt Oroszország magatartása lehetővé tenné.

A NATO egyben hangsúlyozta, hogy tagállamai az atomfegyverekben a hatékony és hihető elrettentés eszközét látják. "Amíg atomfegyverek léteznek, addig a NATO egy nukleáris szövetség marad" - olvasható a dokumentumban, amely ezzel párhuzamosan aláhúzta, hogy az észak-atlanti szövetség a hatékony fegyverzetellenőrzésért, a leszerelésért, és a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáért száll síkra. A NATO tagállamok egyben ismételten felsorakoztak az észak-atlanti szerződésnek a kollektív védelemről szóló 5. cikkelye mellett.

A NATO alapításának 70. évfordulója alkalmából összehívott londoni csúcstalálkozó zárónyilatkozata egyébként "a történelem legerősebb és legsikeresebb szövetségeként" hivatkozott a szervezetre. A szöveg kiemeli, hogy a NATO szavatolja a szövetséghez tartozó országok területének, illetve összesen egymilliárd főnyi lakosságának a biztonságát, akárcsak az olyan közös értékek, mint a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság megőrzését.

Macron és Trump közeledése

A francia elnök fenntartja azt a véleményét, hogy a NATO "agyhalott". Emmanuel Macron ezt egy keddi, londoni sajtótájékoztatóján jelentette ki, amelyet Donald Trump amerikai elnökkel közösen tartott. Trump pár órával korábban úgy értékelte, hogy "nagyon sértőek" az ilyen kijelentések a szövetségről. Mindkét politikus a NATO alapításának 70. évfordulója alkalmából rendezett találkozón vesz részt a brit fővárosban.

Macron szerint az atlanti szövetségnek újra meg kell fogalmaznia a lényeges céljait.

"A szövetség eddig még abban sem tudott megállapodni, hogy miként határozza meg a modern terrorizmus fogalmát"

- mondta.

A két vezető szerint rendezni lehet az Egyesült Államok és Franciaország vitáját, amely az utóbbi országban az amerikai technológiai óriáscégekre kivetett digitális adók miatt alakult ki. Washington válaszul azzal fenyegetőzött, hogy 100 százalékos vámmal sújtja az importált, jellegzetes francia termékeket.

"Egy kisebb problémánk van. Úgy gondolom, hogy ezen valószínűleg felül tudunk kerekedni" - mondta Trump. "Úgy gondolom, hogy Trump elnökkel rendezni tudjuk ezt a szituációt" - tette hozzá Macron.

A szíriai helyzetet érintve a francia elnök megjegyzést tett Törökországra, a NATO tagjára, hogy olykor együttműködik az Iszlám Állam terrorszervezettel. "Ami Törökországot illeti, ők most azok ellen harcolnak, akik a mi oldalunkon küzdöttek. És olykor együttműködnek az Iszlám Állam közvetítőivel" - mondta Macron a szíriai kurdok ellen indított török hadjáratra utalva.

Oroszországot illetően Macron annak a véleményének adott hangot, hogy "ha stabilitást akarunk Európában és csökkenteni a konfliktusokat, akkor kötelességünk stratégiai párbeszédet kezdeni Oroszországgal, de naivitás nélkül". Ennek előfeltétele a haladás az orosz-ukrán konfliktus rendezésében.

Trump szerint az Egyesült Államok és Oroszország új megállapodást szeretne az atomfegyverekről.

"Őszintén szólva, a helyzet nem jó.

Azért mondtuk fel a megállapodást, mert a másik fél nem tartotta be. De ők megállapodást akarnak kötni, és mi is. Ez nagy dolog lenne" - mondta a közepes hatótávolságú rakéták betiltásáról szóló megállapodásra utalva.

Trump szerint Kínát is "lelkesen" érdekelné a bekapcsolódás az új megállapodásról szóló tárgyalásokba.

Törökországgal kapcsolatban Trump azt mondta, hogy szankciókat fontolgat ellene, mert orosz Sz-400-as rakétarendszert vásárolt, az amerikai Patriotok helyett. Az előző amerikai elnök, Barack Obama kormányzatát hibáztatta ezért a helyzetért, mert nem hagyta a Patriotok eladását Törökországnak, amikor az meg akarta vásárolni a rendszert.

Az amerikai elnök még a csúcstalálkozó előtt a védelmi kiadások ismételt megnövelését követelte a NATO-tagállamoktól. Mint mondta, az eddigi célkitűzés, hogy a tagországok hazai össztermékük (GDP) legalább 2 százalékát fordítsák védelmi kiadásokra nagyon alacsony, az összegnek inkább 4 százaléknak kellene lennie. Újfent bírálta a pénzügyi kötelezettségvállalásaikat nem teljesítő államokat, köztük Németországot is, hogy meglátása szerint túl keveset költenek védelemre.

Hangsúlyozta, szóvá fogja tenni, hogy az Egyesült Államoknak meg kell-e vajon védeni azokat az országokat, amelyek nem nyújtják a kívánt hozzájárulást. Bejelentette, hogy Angela Merkel német kancellárral megvitatja majd a német védelmi kiadásokat.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral tartott megbeszélésén Trump Észak-Koreáról is szót ejtett. Kijelentette, továbbra is bízik az észak-koreai vezetőben, ugyanakkor megjegyezte, hogy Kim Dzsong Un szeret rakétákat fellőni. "Ezért is hívom rakétás embernek" - mondta élcelődve, egyben reményét fejezte ki, hogy a kommunista állam feladja nukleáris fegyvereit.

Nyitókép: MTI/AP/Evan Vucci
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018