Infostart.hu
eur:
385.07
usd:
332
bux:
122311.2
2026. január 16. péntek Gusztáv
Megvilágított épületek a bársonyos forradalom harmincadik évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen 2019. november 17-én a prágai Narodni utcában, ahol annak idején rendőrök rátámadtak a tüntető fiatalokra. 1989-ben ezen a napon kezdődött az a diáktüntetés, amely elindította a csehszlovákiai rendszerváltást.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

30 éve zajlott le bársonyos forradalom Csehszlovákiában

30 évvel a Csehszlovákiában lezajlott bársonyos forradalom után mindkét országban megemlékeztek 1989 novemberének üzenetéről. November 17-e a totalitarizmus elleni harc napja a cseheknél és a szlovákoknál.

Csehországban és Szlovákiában az 1989. november 17-i prágai engedélyezett diáktüntetés erőszakos feloszlatását tartják a csehszlovákiai rendszerváltás kezdetének. A prágai eseményeket követően országszerte rendszerellenes megmozdulásokra került sor, amelyek következtében rövidesen megdőlt a kommunista párt uralma és a szocialista rendszer.

1989 novemberének üzenetéről mindkét országban megemlékeztek a hétvégén, a legjelentősebb rendezvények vasárnap voltak. A pozsonyi Szabadság és a Szlovák Nemzeti Felkelés terén több ezren gyűltek össze. Voltak, akik nemcsak a bársonyos forradalomról emlékeztek meg, hanem véleményüket is kifejtették. „Nem vagyok egészen elégedett azzal az iránnyal, amerre a társadalom tart. Szabad országban élünk, de még mindig van min dolgoznunk, hogy a szabadságot tökéletesítsük” – fogalmazott egy résztvevő.

Prága, 2019. november 17.
Václav Havel néhai cseh államfőt ábrázoló fényfestés a bársonyos forradalom harmincadik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a prágai Nemzeti Múzeumban 2019. november 17-én. 1989-ben ezen a napon kezdődött az a diáktüntetés, amely elindította a csehszlovákiai rendszerváltást.
MTI/EPA/Martin Divisek
Prága, 2019. november 17. Václav Havel néhai cseh államfőt ábrázoló fényfestés a bársonyos forradalom harmincadik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a prágai Nemzeti Múzeumban 2019. november 17-én. 1989-ben ezen a napon kezdődött az a diáktüntetés, amely elindította a csehszlovákiai rendszerváltást. MTI/EPA/Martin Divisek

„Amit 1989-ben talán nem sikerült elérnünk, az a szabadság birtoklása mellett a felelősség vállalása, mert a szabadság csak akkor szolgálhat mindenki javára” – nyilatkozta Zuzana Čaputová köztársasági elnök. Az államfő felhívta a fiatalok figyelmét arra, hogy ellenőrizzék az információkat és tudatosítsák jövőbeli feladatukat. Hozzátette: természetes, hogy a fiatalokat nem terheli a múltban történt rossz, szabadságban élik az életüket. Az államfő politikai téren nagyra becsülte a problémák tárgyilagos megoldását és az együttműködést, és szavazásra buzdította a fiatalokat. Peter Pellegrini miniszterelnök az apátia veszélyére figyelmeztetett, és azt mondta, nem helyes, ha az állampolgárok lemondanak a működőképes társadalmi rendszer lehetőségéről, s arról, hogy az képes megvédelmezni az emberi értékeket.

Csehországban a még működő mintegy négyezer telefonfülke és a templomok harangjai is megszólaltak a bársonyos forradalom 30. évfordulója alkalmával. A telefonfülkék készülékeinek megszólalása után a kagylót felvevő emberek néhány perces eredeti tudósítást hallhattak az 1989. november végi szocialista rendszer elleni tüntetésekről, amelyet a szabadság megőrzésére felszólító rövid üzenet követett. A templomharangok jelképesen 17 óra 11 perckor szólaltak meg az egész országban, ez volt az a pillanat, amikor a diákok tüntetése elkezdődött.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×