Infostart.hu
eur:
349.66
usd:
301.63
bux:
138300.58
2026. június 16. kedd Jusztin
Ukrán nacionalisták felvonulást tartanak a második világháborúban a nácik és a szovjetek ellen is harcoló Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) alapításának 77. évfordulója alkalmából a haza védőinek napján, 2019. október 14-én Kijevben.
Nyitókép: MTI/AP/Efrem Lukackij

Már a csigalassúságot sem éri el az orosz-ukrán békefolyamat

Késik a harcoló csapatok szétválasztása Kelet-Ukrajnában. Az ukrán kormányerők és a Moszkva által támogatott lázadók a hétfői határidőre nem kezdték meg harcosaik visszavonását, és így csúszik a béke szempontjából fontos csúcstalálkozó.

A régóta várt Volodimir Zelenszkij-Vlagyimir Putyin közvetlen találkozó egyik előfeltétele lenne a következő: Kelet-Ukrajnában két frontszakaszon válasszák el egymástól a harcoló alakulatokat! Hétfőn azonban ez nem történt meg, így még nem világos, hogy mikor ülhet egy asztalhoz az ukrán és az orosz elnök. A csúcstalálkozót Emmanuel Macron francia államfő és Angela Merkel német kancellár hozta tető alá az úgynevezett Normandiai Formátumban.

A múlt héten még haladásról szóltak a híradások: a felek hosszú idő után visszavonták erőiket és nehézfegyverzetüket a szakadár Luganszki régióban Zolote környékéről. Hétfőn kezdődött volna egy hasonló kivonás a donyecki térségben, Petrivszke falu környékén. A kijevi kormány azonban leállította a csapatkivonást, arra hivatkozva, hogy a lázadók megsértették a tűzszünetet.

„Amint elkezdik tiszteletben tartani ezt az időszakot, készen állunk a szétválasztás következő fázisára” – utalt arra az előfeltételre az Euraktív portál, hogy a környéken hét napon át folyamatos tűzszünetnek kell lennie.

A múlt heti fegyverszünetsértések tényét az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői erősítették meg. Az ukránok szerint a lázadók aknatüzet indítottak, és az ukrán külügyminiszter, Vadim Prisztaiko szerint ez arra utal, hogy Putyin orosz elnök nem akar sürgős béketárgyalásokat.

Moszkva elutasítja, hogy ő mozgatná a szálakat, de az ukrán fődiplomata szerint „minden az orosz félen múlik”.

A lázadók egyik képviselője, Ruszlan Jakubov azonban a kijevi kormányt vádolta meg azzal, hogy szabotálják a megállapodás végrehajtását. Mások a béketervet ellenző ukrán nacionalistákat vádolták fegyveres provokációval, amelynek célja a csapatkivonás leállítása volt.

Májusi megválasztása óta az egykori színész és humorista Zelenszkij elnök megpróbálta feléleszteni a békefolyamatot és lezárni a kelet-ukrajnai konfliktust, ami már

13 ezer ember életébe került.

Ukrajnában azonban sokaknak nem tetszenek a módszerei, főleg a nacionalisták és a veteránok bírálták élesen a béketervét, amelynek része a csapatok visszavonása. A terv magában foglalja a lázadó, jobbára oroszajkú régiókban tartandó választások és a nekik adandó különleges státusz lehetőségét.

Emiatt mondják sokan, hogy Zelenszkij „kapitulál” Moszkva előtt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Magyar Péter: „szégyelljék magukat!” – sürgősséggel tárgyalja az Országgyűlés a korrupcióellenes törvénycsomagot

Sürgős tárgyalásba vette az Országgyűlés az európai uniós forrásokhoz való hozzáféréshez szükséges 110 oldalas törvénymódosító javaslatot. A Fidesz és a KDNP nemmel szavazott, Magyar Péter miniszterelnök szerint az ellenzék nem akarja, hogy Magyarország hozzájusson a 6000 milliárd forintos uniós forrásokhoz. Görög Márta igazságügyi miniszter, az előterjesztő hangsúlyozta: Magyarország nem elveszíteni akarja az uniós forrásokat, hanem hazahozni és felhasználni, és nem új feltételeket teljesítenek, hanem 2022 óta ismert kötelezettségeket
Bejelentette a Mol: megvan a részvényesi megállapodás a NIS irányításáról

Bejelentette a Mol: megvan a részvényesi megállapodás a NIS irányításáról

A Mol-csoport Részvényesi Megállapodást írt alá a szerb kormánnyal a Naftna Industrija Srbije (NIS) jövőbeli irányításáról, miután a Gazpromnyefttel folytatott tárgyalások keretében a vállalat 56,15 százalékos részesedésének megvásárlására készül. A tranzakcióval a magyar olajcég Szerbia egyetlen nagy olajfinomítójának, a pancsovai létesítménynek, valamint egy több mint 400 töltőállomásból álló hálózatnak a többségi tulajdonosává válna. Az ügylet hátterében az áll, hogy az orosz tulajdonosi háttér miatt a NIS amerikai szankciós nyomás alá került, ami kényszerhelyzetet teremtett mind Szerbia, mind a Gazpromnyeft számára. A vételár korábbi becslések szerint 900 millió és 1,41 milliárd dollár között alakulhat, a tranzakció lezárásához azonban még további hatósági engedélyek szükségesek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×