Infostart.hu
eur:
362.22
usd:
312.11
bux:
150759.72
2026. augusztus 17. hétfő Jácint
Ukrán nacionalisták felvonulást tartanak a második világháborúban a nácik és a szovjetek ellen is harcoló Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) alapításának 77. évfordulója alkalmából a haza védőinek napján, 2019. október 14-én Kijevben.
Nyitókép: MTI/AP/Efrem Lukackij

Már a csigalassúságot sem éri el az orosz-ukrán békefolyamat

Késik a harcoló csapatok szétválasztása Kelet-Ukrajnában. Az ukrán kormányerők és a Moszkva által támogatott lázadók a hétfői határidőre nem kezdték meg harcosaik visszavonását, és így csúszik a béke szempontjából fontos csúcstalálkozó.

A régóta várt Volodimir Zelenszkij-Vlagyimir Putyin közvetlen találkozó egyik előfeltétele lenne a következő: Kelet-Ukrajnában két frontszakaszon válasszák el egymástól a harcoló alakulatokat! Hétfőn azonban ez nem történt meg, így még nem világos, hogy mikor ülhet egy asztalhoz az ukrán és az orosz elnök. A csúcstalálkozót Emmanuel Macron francia államfő és Angela Merkel német kancellár hozta tető alá az úgynevezett Normandiai Formátumban.

A múlt héten még haladásról szóltak a híradások: a felek hosszú idő után visszavonták erőiket és nehézfegyverzetüket a szakadár Luganszki régióban Zolote környékéről. Hétfőn kezdődött volna egy hasonló kivonás a donyecki térségben, Petrivszke falu környékén. A kijevi kormány azonban leállította a csapatkivonást, arra hivatkozva, hogy a lázadók megsértették a tűzszünetet.

„Amint elkezdik tiszteletben tartani ezt az időszakot, készen állunk a szétválasztás következő fázisára” – utalt arra az előfeltételre az Euraktív portál, hogy a környéken hét napon át folyamatos tűzszünetnek kell lennie.

A múlt heti fegyverszünetsértések tényét az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői erősítették meg. Az ukránok szerint a lázadók aknatüzet indítottak, és az ukrán külügyminiszter, Vadim Prisztaiko szerint ez arra utal, hogy Putyin orosz elnök nem akar sürgős béketárgyalásokat.

Moszkva elutasítja, hogy ő mozgatná a szálakat, de az ukrán fődiplomata szerint „minden az orosz félen múlik”.

A lázadók egyik képviselője, Ruszlan Jakubov azonban a kijevi kormányt vádolta meg azzal, hogy szabotálják a megállapodás végrehajtását. Mások a béketervet ellenző ukrán nacionalistákat vádolták fegyveres provokációval, amelynek célja a csapatkivonás leállítása volt.

Májusi megválasztása óta az egykori színész és humorista Zelenszkij elnök megpróbálta feléleszteni a békefolyamatot és lezárni a kelet-ukrajnai konfliktust, ami már

13 ezer ember életébe került.

Ukrajnában azonban sokaknak nem tetszenek a módszerei, főleg a nacionalisták és a veteránok bírálták élesen a béketervét, amelynek része a csapatok visszavonása. A terv magában foglalja a lázadó, jobbára oroszajkú régiókban tartandó választások és a nekik adandó különleges státusz lehetőségét.

Emiatt mondják sokan, hogy Zelenszkij „kapitulál” Moszkva előtt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Egyetlen pillanatnyi elbóbiskolás a buszvezetői ülésben az erőhatások miatt is nagyságrendekkel veszedelmesebb – szakértő

Egyetlen pillanatnyi elbóbiskolás a buszvezetői ülésben az erőhatások miatt is nagyságrendekkel veszedelmesebb – szakértő

A buszokban van biztonsági öv ugyanúgy, mint a gépkocsikban, viszont egyrészt nagyon ritkán használják, másrészt a kocsi a baleset pillanatában is sokkal biztonságosabb objektív fizikai paraméterek miatt. Ezekről is beszélt a lengyel zarándokok M3-ason történt vasárnapi tragédiájával összefüggésben Hajas József igazságügyi gépjárműszakértő.

Donald Trump „lába bánhatja”, ha annektálja a Hormuzi-szorost

„Eltörik a lábát” – ez volt a válasz Iránból Donald Trump fenyegetésére, hogy amerikai területté nyilvánítja a Hormuzi-szorost. A fontos szállítási útvonal körül továbbra is patthelyzet uralkodik, miközben Irán azt ismétli, hogy kizárólag ő ellenőrizheti azt.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×