Infostart.hu
eur:
362.92
usd:
314.11
bux:
150463.25
2026. augusztus 14. péntek Marcell
Nyitókép: Pixabay

Lassú internet miatt büntették Belgiumot

Büntetés jár a lassú internetért – és most ezért büntették meg Belgiumot. Az Európai Unió napi 5000 euró megfizetésére kötelezi az országot, amiért egyik régiójában a meghatározott minimumnál lassabb a hozzáférés. A kérdés azért is európai ügy, mert épp Brüsszel szenved a lassú internettől.

A rosszmájúak feltehetik a kérdést: lehet, hogy azért lassabb a brüsszeli ügyintézés, mert Belgiumnak épp ebben a régiójában túl lassú az internet? Nem biztos, hogy a világhálóhoz való hozzáférés sebessége adhatja meg a választ, de az biztos, hogy az EU történetében első ízben szabtak ki büntetést egy tagállamra egy ilyen ügyben.

Az Európai Bizottság még két éve perelte be az országot az Európai Bíróságon, mert nem valósította meg teljesen a Brüsszeli Régióban a gyors internet telepítéséről szóló, 2014-es irányelvet.

A testület döntött, és most így

naponta 5000 eurót kell fizetnie az országnak, amíg nem orvosolja a helyzetet.

Belgiumnak szerencséje van, mert a Bizottság eredetileg a büntetés 11-szeresét, közel napi 55 ezer eurós bírságot akart látni.

Az irányelv kötelezi az országot, hogy léptessen életbe egy sor döntést, amelyek 30 százalékkal csökkentik a szélessávú internet telepítési költségeit. Például a drága útépítések és párhuzamos hálózatok helyett a már létező állami és magánhálózatok kapacitásait kell kihasználnia.

De miért is alakult ki a helyzet? Mert a brüsszeli régió regionális hatóságai a bíróság szerint nem hajlandók módosítani a törvényi rendelkezéseket, azzal az indokkal, hogy az a belga szövetségi hatóságok feladata.

A Bizottság hasonló indokkal pert indított Horvátország és Szlovákia ellen is.

Belgium tavaly a 23. helyen állt az internetsebesség világrangsorában, de idén drámaian rontott helyezésén és a 32. helyre csúszott vissza. Az átlag vonalas letöltési sebesség 71 Mbit/másodperc volt, bár az egyik belga szolgáltató ennek háromszorosát produkálta.

A világelső jelenleg Tajvan, 85 megabittel, maga mögé utasítva Szingapúrt. A leglassabb internetet pedig a háború sújtotta Jemen produkálta, sokkoló 0,4 Mbit-es sebességgel.

A belgák helyezése ellenére Európa nem panaszkodhat: az 50 leggyorsabb internettel rendelkező országból 38 európai. Őket követi 10 ázsiai és óceániai és két észak-amerikai állam.

Érdekes módon a világ 141 országában mindössze 10 Mbit-es az átlagsebesség – a brit távközlési hatóság szerint ez a minimum, ami egy család vagy egy kisvállalkozás számára szükséges. A jó hír azonban az, hogy tavalyhoz képest 20 százalékkal emelkedett világszerte az átlagsebesség.

Visszatérve Európához, a leggyorsabb hozzáférést jelenleg a Nagy-Britanniához tartozó Jersey-sziget nyújtja 67 Mbit-tel, a második helyen Svédország áll 55 Mbit-tel. Magyarország a tavalyi 9. helyről idén a 20.-ra csúszott a maga 31 Mbit-es átlagsebességével a Cable összehasonlító oldal rangsora szerint.

Címlapról ajánljuk
Friedrich Merz vesztét okozhatják a személycseréi – szakértő

Friedrich Merz vesztét okozhatják a személycseréi – szakértő

Bauer Bence szerint a német kancellár saját pozíciója erősítése végett vágott bele személycserék sorába maga körül, de ebbe nem vont be túl sok mindenkit, ami a vesztét okozhatja ősszel, amikor három tartományi választási választás döntő üzenet lehet a pártok közötti erőviszonyokról. Íme a lehetséges forgatókönyvek.

Kekvák: az Alkotmánybíróság elutasította a Fidesz és a KDNP indítványát

Az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálat nélkül utasította vissza a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó alaptörvény-módosítás elleni Fidesz–KDNP indítványt. Sulyok Tamás államfő eltávolítása, az országgyűlési képviselők időkorlátja és az alkotmánybírák korhatára ügyében még nincs döntés.
inforadio
ARÉNA
2026.08.14. péntek, 18:00
Major Róbert
rendőr ezredes, egyetemi docens, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem RTK Közbiztonsági Tanszékének vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×