Infostart.hu
eur:
355.93
usd:
311.82
bux:
142467.45
2026. július 10. péntek Amália
Nyitókép: Pixabay

Lassú internet miatt büntették Belgiumot

Büntetés jár a lassú internetért – és most ezért büntették meg Belgiumot. Az Európai Unió napi 5000 euró megfizetésére kötelezi az országot, amiért egyik régiójában a meghatározott minimumnál lassabb a hozzáférés. A kérdés azért is európai ügy, mert épp Brüsszel szenved a lassú internettől.

A rosszmájúak feltehetik a kérdést: lehet, hogy azért lassabb a brüsszeli ügyintézés, mert Belgiumnak épp ebben a régiójában túl lassú az internet? Nem biztos, hogy a világhálóhoz való hozzáférés sebessége adhatja meg a választ, de az biztos, hogy az EU történetében első ízben szabtak ki büntetést egy tagállamra egy ilyen ügyben.

Az Európai Bizottság még két éve perelte be az országot az Európai Bíróságon, mert nem valósította meg teljesen a Brüsszeli Régióban a gyors internet telepítéséről szóló, 2014-es irányelvet.

A testület döntött, és most így

naponta 5000 eurót kell fizetnie az országnak, amíg nem orvosolja a helyzetet.

Belgiumnak szerencséje van, mert a Bizottság eredetileg a büntetés 11-szeresét, közel napi 55 ezer eurós bírságot akart látni.

Az irányelv kötelezi az országot, hogy léptessen életbe egy sor döntést, amelyek 30 százalékkal csökkentik a szélessávú internet telepítési költségeit. Például a drága útépítések és párhuzamos hálózatok helyett a már létező állami és magánhálózatok kapacitásait kell kihasználnia.

De miért is alakult ki a helyzet? Mert a brüsszeli régió regionális hatóságai a bíróság szerint nem hajlandók módosítani a törvényi rendelkezéseket, azzal az indokkal, hogy az a belga szövetségi hatóságok feladata.

A Bizottság hasonló indokkal pert indított Horvátország és Szlovákia ellen is.

Belgium tavaly a 23. helyen állt az internetsebesség világrangsorában, de idén drámaian rontott helyezésén és a 32. helyre csúszott vissza. Az átlag vonalas letöltési sebesség 71 Mbit/másodperc volt, bár az egyik belga szolgáltató ennek háromszorosát produkálta.

A világelső jelenleg Tajvan, 85 megabittel, maga mögé utasítva Szingapúrt. A leglassabb internetet pedig a háború sújtotta Jemen produkálta, sokkoló 0,4 Mbit-es sebességgel.

A belgák helyezése ellenére Európa nem panaszkodhat: az 50 leggyorsabb internettel rendelkező országból 38 európai. Őket követi 10 ázsiai és óceániai és két észak-amerikai állam.

Érdekes módon a világ 141 országában mindössze 10 Mbit-es az átlagsebesség – a brit távközlési hatóság szerint ez a minimum, ami egy család vagy egy kisvállalkozás számára szükséges. A jó hír azonban az, hogy tavalyhoz képest 20 százalékkal emelkedett világszerte az átlagsebesség.

Visszatérve Európához, a leggyorsabb hozzáférést jelenleg a Nagy-Britanniához tartozó Jersey-sziget nyújtja 67 Mbit-tel, a második helyen Svédország áll 55 Mbit-tel. Magyarország a tavalyi 9. helyről idén a 20.-ra csúszott a maga 31 Mbit-es átlagsebességével a Cable összehasonlító oldal rangsora szerint.

Címlapról ajánljuk
Idén nagyon kevés lesz a krumpli, és az árán is variálnak az áruházláncok

Idén nagyon kevés lesz a krumpli, és az árán is variálnak az áruházláncok

A májusi fagyok miatt kevesebb burgonya terem az idén idehaza. Az újburgonyatermés akár 20-30 százalékkal is elmaradhat a várttól. A burgonya termőterülete 15-20 százalékkal csökkent – tette hozzá Csizmadi Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kertészeti és Beszállítóipari Országos Osztályának elnöke az InfoRádióban.
Tisza-kormány: mégsem történt lopás a kecskeméti vadászgép-alkatrészek ügyében

Tisza-kormány: mégsem történt lopás a kecskeméti vadászgép-alkatrészek ügyében

Mozgalmas napot zárt a magyar politika: a kormány három lépcsős tervvel reagál az egyre súlyosabb vízválságra, vízátvezetéseket terveznek, miközben Ruff Bálint Vagyonvisszaszerzési Hivatala újabb kiemelt feladatot kaphat. A parlament jövő héten kétnapos rendkívüli ülést tart, a TASZ pedig arra figyelmeztetett, hogy tömegesen vettek fel embereket a nemzetiségi névjegyzékbe a beleegyezésük nélkül. Az Európai Tanács jóváhagyta Magyarország módosított helyreállítási tervét, 10 milliárd eurónyi forrást hívhat le Magyar Péter kabinetje. Közben Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter arról is hírt adott, hogy nem lopták el a Kecskemétről hiányzó MiG–29-es vadászgép-alkatrészeket, a téves feltételezést csupán egy súlyos adminisztrációs hiba okozta, mivel a szóban forgó tételeket korábban már jogszerűen értékesítették. Pósfai Gábor belügyminiszter 92 hazai sportszövetség képviselője előtt üzente meg: az új kormány nem akar aktuálpolitikai szereplőket látni a szövetségek élén.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×