Az elmúlt hetekben, hónapokban az elektronikai boltokban listavezető termékek voltak a klímaberendezések, ennek ellenére vannak olyanok, akik továbbra sem használnak ilyet, akkor sem, ha a lakásban 28-30 fok van, ami már finoman szóval sem kellemes éjszakánként.

Ürge-Vorsatz Diána az előnyöket és hátrányokat illetően kiemelte: ha nem tudjuk megállítani a folyamatokat, nem tudjuk szinte teljesen megszüntetni a városi hőszigeteket, és a globális felmelegedés így megy tovább, muszáj lesz egyre több embernek biztosítani légkondicionálást. Ha nem is feltétlen az otthonokban, de legalább olyan helyeken, ahová bárki „elmenekülhet” a hőség elől – tette hozzá.

Különösen azért, mert

vannak olyan csoportok – idősek, szívbetegek, gyerekek, várandósok –, akik számára bizonyos hőmérséklet és páratartalom kombináció fölött életveszélyes a helyzet,

és „ezt nem engedhetjük meg” – húzta alá az egyetemi professzor, aki ennek ellenére úgy gondolja, hogy abban a klímában, amiben vagyunk, még nagyon jól lehet kezelni légkondicionálás nélkül is a hőhullámokat.

Szerinte a fő gond, hogy a légkondicionálás több módon fokozza nem csak a globális, de a lokális felmelegedést is. Lokális szinten azért, mert a klímaberendezés „a belső meleget kipakolja az utcára, és még hozzárakja a saját energiafelhasználása által generált hőt is”, ezáltal a települések egyre inkább hőkatlanokká válnak. Mint mondta, az megoldható, hogy minden épület légkondicionálva legyen, az viszont már nem, hogy például a villamosmegállókat így hűtsék. Arra is felhívta a figyelmet, hogy

nagyon megviselheti az ember szervezetét, ha például egy 21 fokra lehűtött helyiségből kilép a 42 fokra, különösen igaz ez egy sérülékeny szervezetre.

Ami pedig a globális felmelegedést illeti: az az energia is számít, amit a légkondicionálás felhasznál – márpedig sokat fölhasznál –, mert azt jellemzően még fosszilis energiából, tehát olajból, gázból és szénből termeljük, ezek elégetésével, amivel tovább melegítjük a klímát – folytatta Ürge-Vorsatz Diána. Ráadásul a klímaberendezések olyan gázokat használnak a működésükhöz, amelyek jelentősen gyorsítják a globális felmelegedést, és „sajnos ezeket nem feltétlen úgy kezelik a cégek, ahogy kellene nekik, de még ha úgy is kezelnék, akkor is valamennyi kiszökik”.

A klímázás tehát összességében gyorsítja a globális felmelegedést, ráadásul – aminek sajnos kiváló iskolapéldája volt az elmúlt hetek krízise, amit átéltünk – nem lesz elég energiakapacitásunk arra, hogy hirtelen egész Európa bevásároljon légkondiból és benyomja csúcsidőben. Ehhez olyan mértékben kellene megnövelni az áramtermelő kapacitásainkat, ami vagy képtelenség, vagy nagyon sokba kerülni – mondta Ürge-Vorsatz Diána, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke az InfoRádió Aréna című műsorában.

A cikk alapjául szolgáló interjút Farkas Dávid készítette. A teljes beszélgetést megnézheti és meghallgathatja alább.