eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Berlin, 2018. szeptember 28.Recep Tayyip Erdogan török elnök németországi látogatása ellen tüntetnek Berlinben 2018. szeptember 28-án. Erdogan előző nap érkezett Németországba. (MTI/EPA/Markus Heine)
Nyitókép: MTI/EPA/Markus Heine

"Erdogan rendszerének meghosszabbított karja"

Németországban fontolóra vette a Vallási Intézmények Török-Iszlám Uniójának megfigyelését az ország belső biztonságáért felelős Alkotmányvédelmi Hivatal.

Múlt szombaton a török államfő Kölnben felavatta Nyugat-Európa legnagyobb mecsetét. Az ünnepélyes eseménytől azonban valamennyi német politikus távol maradt. A Berlinből érkezett Erdogant a kölni repülőterén üdvözlő tartományi miniszterelnök, Laschet elismeréssel nyilatkozott az Èszak-Rajna-Vesztfáliában elő nagyszámú török közösség beilleszkedéséról, de

részvételét a mecsetavatón arra hivatkozva mondta le, hogy Németországban az állam és az egyház szétvált, a vallás nem tölthet be politikai szerepet.

Márpedig a több, mint ezer hívő befogadására alkalmas modern mecsetet Kölnben az ankarai kormány felügyelete alatt álló Török-Iszlám Unió építtette, amelyről a német belügyi szervek kiderítették, hogy nem csupán a muzulmánok lelki épülését szolgálja.

Az ankarai egyházügyi hivatallal szorosan együttműködő Vallási Intézmények Török-Iszlám Uniójának németországi szervezete, közismert nevén a Ditib, szívesen lép fel mecsetépítő intézményként, azonban a német hatóságok számára egyre nyilvánvalóbb, hogy a hitélet istápolását szélsőséges célokra használják fel.

A sok millió euróból épült kölni mecset ünnepélyes felavatása, amelyet a németországi hivatalos látogatáson tartózkodó Recep Erdogan török elnök a nyilvánosság előtt mondott kimondottan politikai töltetű beszéd megtartására használt fel, ismét ráirányította a belügyi szervek figyelmét a Ditib működésére. Mint az illetékes tartomány, Észak-Rajna Vesztfália belügyminisztere közölte,

az ország belső biztonságáért felelős Alkotmányvédelmi Hivatal fontolóra vette a Ditib tevékenységének megfigyelését.

Herbert Reul utalt arra, hogy a Németországban közel ezer mecsetet fenntartó intézmény lényegében Erdogan elnök rendszerének meghosszabbított karja, alkalmazottai sok esetben besúgók, tájékoztatják az ankarai hatóságokat az államfő politikáját bíráló személyekről. Az imámok pedig nem riadnak vissza a gyűlöletbeszédtől és az uszító prédikációktól sem.

Néhány évvel ezelőtt a Szaud Arábia által Bonnban fenntartott mecsetet és a hozzá tartozó vallási tanintézetet a német hatóságok végül is azért zárták be, mert megelégelték, hogy az ott elhangzott prédikációk az iszlám törvénykezést méltatták és igyekeztek aláásni Németország demokratikus rendjét.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×