Infostart.hu
eur:
387.48
usd:
330.51
bux:
109547.02
2025. december 19. péntek Viola
Berlin, 2018. szeptember 28.Recep Tayyip Erdogan török elnök németországi látogatása ellen tüntetnek Berlinben 2018. szeptember 28-án. Erdogan előző nap érkezett Németországba. (MTI/EPA/Markus Heine)
Nyitókép: MTI/EPA/Markus Heine

"Erdogan rendszerének meghosszabbított karja"

Németországban fontolóra vette a Vallási Intézmények Török-Iszlám Uniójának megfigyelését az ország belső biztonságáért felelős Alkotmányvédelmi Hivatal.

Múlt szombaton a török államfő Kölnben felavatta Nyugat-Európa legnagyobb mecsetét. Az ünnepélyes eseménytől azonban valamennyi német politikus távol maradt. A Berlinből érkezett Erdogant a kölni repülőterén üdvözlő tartományi miniszterelnök, Laschet elismeréssel nyilatkozott az Èszak-Rajna-Vesztfáliában elő nagyszámú török közösség beilleszkedéséról, de

részvételét a mecsetavatón arra hivatkozva mondta le, hogy Németországban az állam és az egyház szétvált, a vallás nem tölthet be politikai szerepet.

Márpedig a több, mint ezer hívő befogadására alkalmas modern mecsetet Kölnben az ankarai kormány felügyelete alatt álló Török-Iszlám Unió építtette, amelyről a német belügyi szervek kiderítették, hogy nem csupán a muzulmánok lelki épülését szolgálja.

Az ankarai egyházügyi hivatallal szorosan együttműködő Vallási Intézmények Török-Iszlám Uniójának németországi szervezete, közismert nevén a Ditib, szívesen lép fel mecsetépítő intézményként, azonban a német hatóságok számára egyre nyilvánvalóbb, hogy a hitélet istápolását szélsőséges célokra használják fel.

A sok millió euróból épült kölni mecset ünnepélyes felavatása, amelyet a németországi hivatalos látogatáson tartózkodó Recep Erdogan török elnök a nyilvánosság előtt mondott kimondottan politikai töltetű beszéd megtartására használt fel, ismét ráirányította a belügyi szervek figyelmét a Ditib működésére. Mint az illetékes tartomány, Észak-Rajna Vesztfália belügyminisztere közölte,

az ország belső biztonságáért felelős Alkotmányvédelmi Hivatal fontolóra vette a Ditib tevékenységének megfigyelését.

Herbert Reul utalt arra, hogy a Németországban közel ezer mecsetet fenntartó intézmény lényegében Erdogan elnök rendszerének meghosszabbított karja, alkalmazottai sok esetben besúgók, tájékoztatják az ankarai hatóságokat az államfő politikáját bíráló személyekről. Az imámok pedig nem riadnak vissza a gyűlöletbeszédtől és az uszító prédikációktól sem.

Néhány évvel ezelőtt a Szaud Arábia által Bonnban fenntartott mecsetet és a hozzá tartozó vallási tanintézetet a német hatóságok végül is azért zárták be, mert megelégelték, hogy az ott elhangzott prédikációk az iszlám törvénykezést méltatták és igyekeztek aláásni Németország demokratikus rendjét.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×