Már a kezdetektől komoly gondok és nem betervezett kiadások kísérték az An-148-as gépek üzembeállítását – hivatkozik egy most előkerült, de nyolcéves jelentésre a Regnum orosz hírügynökség.

Vasárnap 72 ember – 65 utas és hétfőnyi személyzet – vesztette életét, amikor röviddel a felszállás után lezuhant a Szaratovi légitársaság An-148-asa.

A Rosszija Airlines nevű légitársaság egyik igazgatója, Vlagyimir Jersov nevén publikált jelentés szerint három hónappal az első ilyen gépek üzembeállítása után 139 rendellenességet regisztráltak.

A legtöbb probléma a gép irányítási rendszerénél merült fel. A dokumentumban az akkor még ukrán-orosz kooperációban gyártott gép statisztikáit hasonlították össze az amerikai Boeing 737-500-assal. A végkövetkeztetés pedig ez:

a gép kétszer kevesebb időt tud a levegőben tölteni, és háromszor több esetben fordulnak elő vele gondok, mint a 737-essel.

A kéthajtóműves Antonovok üzembeállítása utáni három hónapban négy gépen mondta fel a szolgálatot az egyik hajtómű, emellett többször is előfordult, hogy meghibásodott az első ajtó nyitószerkezete, és 14 esetben maguktól kiestek az oxigénmaszkok.

„A gép megbízhatósága nem felel meg a korábban bejelentettnek, és

rendszeres járatok esetén nem tudja garantálni a biztonság megfelelő szintjét”

- olvasható még az anyagban.

A Regnum megjegyzi, hogy a dokumentumot egy internetes fórumon fedezték fel, és az Antonov eddig nem volt hajlandó kommentálni, hogy az valódi-e. A hírügynökség ugyanakkor emlékeztet, hogy a szerencsétlenül járt gép már 15 alkalommal került „váratlan helyzetbe” – némely incidens pedig veszélyeztette a repülésbiztonságot.

A katasztrófa egyik lehetséges okaként a nyomozók jelenleg azt emlegetik, hogy a mérőműszerek befagyása miatt hamis adatokat szolgáltattak a repülés sebességéről.

2009-ben kísértetiesen hasonló katasztrófát szenvedett az Air France Rióból Párizsba tartó Airbus A330-as gépe. A baleset néhány évvel megelőzte az első An-148-as járat indítását.

Közben a Vedomosztyi orosz pénzügyi lap „az ukrán-orosz barátság időszaka egyik politikai projektjének” nevezi az An-148-ast. Egyes szakértők szerint viszont nem a konstrukcióval van a baj, hanem az ukrán-orosz konfliktus nyomta rá bélyegét a gép sorsára.

A gépeket egy orosz és egy ukrán üzemben is gyártották, de hivatalosan ukrán terméknek minősül. A gyártás leállítása miatt mindkét ország a másikat hibáztatja.

Mindez azonban nem sok megnyugvást hoz a kazah határ közelében fekvő Orszk város lakosainak – többségükben az ő rokonaik és barátaik utaztak a gépen.