Infostart.hu
eur:
368.01
usd:
328.14
bux:
140699.79
2026. október 5. hétfő Aurél
A forrongás megkönnyítheti Merkel dolgát

A forrongás megkönnyítheti Merkel dolgát

Angela Merkel szeptember elején egy kérdésre válaszolva kijelentette, igencsak kíváncsi arra, hogy miként alakul a választás utáni helyzet Németországban. Most már elmondható, hogy nemcsak ö, hanem gyakorlatilag mindenki nagyon kíváncsi, hogyan sikerül a kancellárnak megbirkóznia a rendkívül szövevényessé vált állapotokkal. Merkel megkezdte a tapogatózó tárgyalásokat a kormányalakításhoz szóba jövő szabaddemokratákkal és zöldekkel, de változatlanul megpróbálja nyitva tartani a kaput az eddigi koalíciós partner, a Szociáldemokrata Párt felé is, noha utóbbi elnöke többször is leszögezte, hogy befejezettnek tekinti az együttműködést a kereszténypártokkal.

A vasárnap tartott választás eredményeként a szövetségi parlamentbe, a Bundestagba bejutott hét párt frakciói kedden tartják első alakuló ülésüket Berlinben. Az új német törvényhozás létszáma az alkotmány sajátosságából kifolyólag 709, ami rekordnak számít. Az Alternatíva Németországnak (AfD) elnevezésű jobboldali párt 94 képviselővel lesz jelen a Bundestagban, de a párt első, immár a szövetségi sajtóhivatalban tartott és különösen nagy érdeklődéssel kísért sajtóértekezletén a társelnök, Frauke Petry néhány perc után jelezte: nem kíván tagja lenni a parlamenti frakciónak. Arra hivatkozott, hogy pártjának konzervatív reálpolitikát kellene folytatnia, és azon dolgoznia, hogy kormányképessé váljon, de erre a jelenlegi vezetőkkel nem sok lehetőséget lát.

A tévékamerák előtt kirobbant botrány következő fejezete az volt, hogy az AfD főtitkára lemondásra szólította fel Frauke Petryt. Azonban nemcsak az AfD-nek okoz komoly fejtörést, hogyan tovább, hanem az új kormánykoalíció megteremtésén fáradozó Angela Merkelnek is, akinek a jelek szerint nem annyira a zöldek és a Bundestagba négy év után visszatérő szabaddemokraták jelentenek problémát, hanem saját pártjának, a CDU-nak bajorországi testvérpártja, a CSU.

A vasárnapi választáson a CSU is súlyos szavazatveszteséget szenvedett, és a párt élén álló Horst Seehofer tartományi miniszterelnök máris bejelentette, hogy a pártpolitikai célkitűzések jelentős módosítására van szükség a jövő évben esedékes bajorországi választás megnyerése érdekében. Ennek szellemében ismét visszatért ahhoz a követeléshez, hogy szabják meg a menekültek beengedésének felső határát. Ezt Angela Merkel következetesen elutasította, és a vasárnapi választást követő késő esti televíziós vitában a Zöldek vezetője is leszögezte, hogy pártja semmiképpen sem lesz hajlandó olyan párttal koalícióra lépni, amely bármilyen módon korlátozni kívánja a menekültek befogadását.

A CSU müncheni központjába azonban olyan hírek is érkeztek, hogy

a párt több helyi tagozata Horst Seehofer mielőbbi távozását sürgeti a politikából.

Elemzők szerint ez a nem teljesen újkeletű igény ugyan forrongást vált ki a CSU-n belül, de talán éppen ez fogja megkönnyíteni Angela Merkelnek a bajor kereszténypártiak meggyőzését a koalíciós együttműködésre a zöldekkel és szabaddemokratákkal.

Ellenkező esetben új választás kényszere fenyegetné az Európai Unió legnagyobb tagállamát, és ez igencsak hátrányosan érint az EU egyébként is számos problémájának megoldását. Az InfoRádiónak Prőhle Gergely volt berlini nagykövet is arról beszélt, hogy nem tartja kizártnak egy új választás kiírását.

Címlapról ajánljuk
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
inforadio
ARÉNA
2026.10.05. hétfő, 18:00
Demkó Attila
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet Stratégiai Jövők Programjának vezetője
Hatalmas pofont kapott Moszkva, jöhet a történelmi békecsúcs – Háborús híreink hétfőn

Hatalmas pofont kapott Moszkva, jöhet a történelmi békecsúcs – Háborús híreink hétfőn

Ukrajna egy "Vivaldi hadművelet" névre keresztelt, nagyrészt robotokra és drónokra épülő ellentámadás keretében mintegy 176 négyzetkilométernyi területet foglalt vissza az orosz erőktől a kelet-ukrajnai Donbasz régióban, a limani frontszakaszon. Biztonsági szakértők szerint az offenzíva több mint egyévnyi orosz területi előrenyomulást fordított vissza, és stratégiai csapást mért Moszkva donyecki terjeszkedési terveire - írta elemző cikkében a CNBC. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap délutáni beszédében számos témát megemlített, arra is kitért, hogy áll jelenleg a háború lezárását célzó béketárgyalás Oroszországgal – közölte az al-Arabiya. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×