eur:
411.24
usd:
392.65
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Kaszálnak az azeriek: meghosszabbították az évszázad olajüzletét

Kaszálnak az azeriek: meghosszabbították az "évszázad olajüzletét"

További 25 évre meghosszabbították az „évszázad üzletének” is nevezett szerződést az azerbajdzsáni olajmezők kiaknázására. A BP energiacég által vezetett csoport az azeri kormánnyal állapodott meg három mező, köztük egy mélytengeri lelőhely közös kiaknázásáról.

A módosított szerződés értelmében több mint 3,5 milliárd dollárhoz jut az azeri kormány, és az állami olajcég 11-ről 25 százalékosra növeli részesedését az érintett olajmezőkben. Mindeközben az azeri lelőhelyeket kiaknázó BP 35-ről 30 százalékosra csökkentette tulajdonosi hányadát, de még így is a fővállalkozó marad.

Az alku értelmében a BP és más cégek három nagy Kaszpi-tengeri lelőhelyet, az Azerit, a Çıraqot, Günəşlit aknázzák ki.

Más cégek, így a Chevron, az Inpex, a Statoil és az ExxonMobil szintén csökkentették részesedésüket.

„Az új szerződés Azerbajdzsán és az állami olajcég, a Socar növekvő pénzügyi és technológiai erejét mutatja. Emellett külföldi partnereinknek az azeri gazdasággal kapcsolatos bizalmát jelenti, amivel új szintre emeltük együttműködésünket” – mondta a Socar elnöke, Rovnag Abdullajev.

A hír jól jött az országnak, amelyet az elmúlt napokban a nyugati és a magyar médiában is a befolyásvásárlási céllal folytatott „kaviárdiplomáciáról” szóló vádak kapcsán emlegettek.

Ilham Alijev azeri elnök azt mondta, hogy az ACG olajmezők tartalékai 500 millió tonna kőolajat tesznek ki.

A magyar MOL nem része a konzorciumnak, de a korábbi magyar nagykövet a nyáron jelezte, hogy a vállalat kész megosztani tapasztalatait – például, hogy hatezer méter mélyre tud lefúrni. A Caspianoilgaz nevű szakportál ugyanakkor júliusi cikkében megjegyezte, hogy konkrét megállapodás nem született Kaszpi-tengeri mezők kiaknázásáról.

Az első szerződést még 1994-ben írták alá, és eredetileg 2024-ben járt volna le. Az alkut „az évszázad szerződésének” nevezték, mert döntő hatással volt Azerbajdzsán gazdaságára.

Azóta 33 milliárd dollárt pumpáltak az ACG mezők fejlesztésébe, és a nemzeti olajcég főnöke szerint az eddig kitermelt 440 millió tonna olaj 125 milliárd dollár nettó hasznot hozott Azerbajdzsánnak.

A City A.M. londoni gazdasági lap idézte Bob Dudleyt, a BP vezérigazgatóját, aki „az új évszázad üzletének” nevezte a meghosszabbított szerződést. Az alku még úgy is előnyös a cégnek, hogy gyakorlatilag fizetett az alkuért és csökkentette részesedését a projektben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×