Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
Kaszálnak az azeriek: meghosszabbították az évszázad olajüzletét

Kaszálnak az azeriek: meghosszabbították az "évszázad olajüzletét"

További 25 évre meghosszabbították az „évszázad üzletének” is nevezett szerződést az azerbajdzsáni olajmezők kiaknázására. A BP energiacég által vezetett csoport az azeri kormánnyal állapodott meg három mező, köztük egy mélytengeri lelőhely közös kiaknázásáról.

A módosított szerződés értelmében több mint 3,5 milliárd dollárhoz jut az azeri kormány, és az állami olajcég 11-ről 25 százalékosra növeli részesedését az érintett olajmezőkben. Mindeközben az azeri lelőhelyeket kiaknázó BP 35-ről 30 százalékosra csökkentette tulajdonosi hányadát, de még így is a fővállalkozó marad.

Az alku értelmében a BP és más cégek három nagy Kaszpi-tengeri lelőhelyet, az Azerit, a Çıraqot, Günəşlit aknázzák ki.

Más cégek, így a Chevron, az Inpex, a Statoil és az ExxonMobil szintén csökkentették részesedésüket.

„Az új szerződés Azerbajdzsán és az állami olajcég, a Socar növekvő pénzügyi és technológiai erejét mutatja. Emellett külföldi partnereinknek az azeri gazdasággal kapcsolatos bizalmát jelenti, amivel új szintre emeltük együttműködésünket” – mondta a Socar elnöke, Rovnag Abdullajev.

A hír jól jött az országnak, amelyet az elmúlt napokban a nyugati és a magyar médiában is a befolyásvásárlási céllal folytatott „kaviárdiplomáciáról” szóló vádak kapcsán emlegettek.

Ilham Alijev azeri elnök azt mondta, hogy az ACG olajmezők tartalékai 500 millió tonna kőolajat tesznek ki.

A magyar MOL nem része a konzorciumnak, de a korábbi magyar nagykövet a nyáron jelezte, hogy a vállalat kész megosztani tapasztalatait – például, hogy hatezer méter mélyre tud lefúrni. A Caspianoilgaz nevű szakportál ugyanakkor júliusi cikkében megjegyezte, hogy konkrét megállapodás nem született Kaszpi-tengeri mezők kiaknázásáról.

Az első szerződést még 1994-ben írták alá, és eredetileg 2024-ben járt volna le. Az alkut „az évszázad szerződésének” nevezték, mert döntő hatással volt Azerbajdzsán gazdaságára.

Azóta 33 milliárd dollárt pumpáltak az ACG mezők fejlesztésébe, és a nemzeti olajcég főnöke szerint az eddig kitermelt 440 millió tonna olaj 125 milliárd dollár nettó hasznot hozott Azerbajdzsánnak.

A City A.M. londoni gazdasági lap idézte Bob Dudleyt, a BP vezérigazgatóját, aki „az új évszázad üzletének” nevezte a meghosszabbított szerződést. Az alku még úgy is előnyös a cégnek, hogy gyakorlatilag fizetett az alkuért és csökkentette részesedését a projektben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Újabb adag ónos eső jön, ipari hóval

Borult, párás, helyenként tartósan ködös idővel indult a péntek, több térségben pedig ónos eső és ónos szitálás is nehezítheti a közlekedést. Elsősorban az északi és keleti országrészben kell csúszós utakra számítani, miközben a nyugati megyékben sűrű, zúzmarás köd rontja a látási viszonyokat.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Borotvaélen táncol a Mercosur-egyezmény

Borotvaélen táncol a Mercosur-egyezmény

Az Európai Parlamentben még bizonytalan a huszonöt éve előkészített EU–Mercosur kereskedelmi megállapodás sorsa, amelynek ratifikációját az agrárérdekek és a belpolitikai kockázatok miatt több tagállam és párt is nyíltan vagy burkoltan akadályozná. Miközben a dél-amerikai importtól tartó gazdák és kormányok a mezőgazdaság versenyhátrányától, az eltérő termelési szabályoktól és az árnyomástól félnek, a megállapodás elutasítása súlyos lehetőségektől fosztaná meg az európai – köztük a magyar – feldolgozóipart és szolgáltató szektort. A vita így valójában arról szól, hogy az EU rövid távú agrárfélelmeket vagy hosszabb távú ipari és kereskedelmi érdekeket tekint-e elsődlegesnek egy geopolitikailag is egyre bizonytalanabb világgazdasági környezetben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×