Infostart.hu
eur:
381.86
usd:
327.7
bux:
109447.22
2025. december 5. péntek Vilma
Kaszálnak az azeriek: meghosszabbították az évszázad olajüzletét

Kaszálnak az azeriek: meghosszabbították az "évszázad olajüzletét"

További 25 évre meghosszabbították az „évszázad üzletének” is nevezett szerződést az azerbajdzsáni olajmezők kiaknázására. A BP energiacég által vezetett csoport az azeri kormánnyal állapodott meg három mező, köztük egy mélytengeri lelőhely közös kiaknázásáról.

A módosított szerződés értelmében több mint 3,5 milliárd dollárhoz jut az azeri kormány, és az állami olajcég 11-ről 25 százalékosra növeli részesedését az érintett olajmezőkben. Mindeközben az azeri lelőhelyeket kiaknázó BP 35-ről 30 százalékosra csökkentette tulajdonosi hányadát, de még így is a fővállalkozó marad.

Az alku értelmében a BP és más cégek három nagy Kaszpi-tengeri lelőhelyet, az Azerit, a Çıraqot, Günəşlit aknázzák ki.

Más cégek, így a Chevron, az Inpex, a Statoil és az ExxonMobil szintén csökkentették részesedésüket.

„Az új szerződés Azerbajdzsán és az állami olajcég, a Socar növekvő pénzügyi és technológiai erejét mutatja. Emellett külföldi partnereinknek az azeri gazdasággal kapcsolatos bizalmát jelenti, amivel új szintre emeltük együttműködésünket” – mondta a Socar elnöke, Rovnag Abdullajev.

A hír jól jött az országnak, amelyet az elmúlt napokban a nyugati és a magyar médiában is a befolyásvásárlási céllal folytatott „kaviárdiplomáciáról” szóló vádak kapcsán emlegettek.

Ilham Alijev azeri elnök azt mondta, hogy az ACG olajmezők tartalékai 500 millió tonna kőolajat tesznek ki.

A magyar MOL nem része a konzorciumnak, de a korábbi magyar nagykövet a nyáron jelezte, hogy a vállalat kész megosztani tapasztalatait – például, hogy hatezer méter mélyre tud lefúrni. A Caspianoilgaz nevű szakportál ugyanakkor júliusi cikkében megjegyezte, hogy konkrét megállapodás nem született Kaszpi-tengeri mezők kiaknázásáról.

Az első szerződést még 1994-ben írták alá, és eredetileg 2024-ben járt volna le. Az alkut „az évszázad szerződésének” nevezték, mert döntő hatással volt Azerbajdzsán gazdaságára.

Azóta 33 milliárd dollárt pumpáltak az ACG mezők fejlesztésébe, és a nemzeti olajcég főnöke szerint az eddig kitermelt 440 millió tonna olaj 125 milliárd dollár nettó hasznot hozott Azerbajdzsánnak.

A City A.M. londoni gazdasági lap idézte Bob Dudleyt, a BP vezérigazgatóját, aki „az új évszázad üzletének” nevezte a meghosszabbított szerződést. Az alku még úgy is előnyös a cégnek, hogy gyakorlatilag fizetett az alkuért és csökkentette részesedését a projektben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor péntek reggel: a következő napokban derül ki, hogy a háború továbbterjed a mi irányunkba vagy letekerik a lángját

A Kossuth rádióban kezdte pénteki munkanapját a miniszterelnök. Elmondta: ha a háborút a harctéren kell megoldani, a fenyegetettség nőni fog – fogalmazott. Beszélt az orosz energiától való függésünkről, a gyenge Európáról, a Tisza Párt állítólagos programjáról és a kettős állampolgárság népszavazásának évfordulójáról is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.05. péntek, 18:00
Bódis László
a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója
Kukásautó-kartellt csípett el a GVH, másfél milliárdos bírság lett belőle

Kukásautó-kartellt csípett el a GVH, másfél milliárdos bírság lett belőle

Újabb nagy kartellügyet zárt le a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). Kukásautók és csatornatisztító járművek közbeszerzéseit egyeztették tiltott módon egyes gyártó cégek több éven keresztül. A kartellezésben érintett hét cég közül hatra szabott ki összesen közel 1,3 milliárd forint bírságot a GVH Versenytanácsa. Az érintett cégek egy kivételtől eltekintve együttműködtek a Versenyhatósággal és beismerték a jogsértéseket. Az ügyben rekord összegű, 270 millió forintos eljárási bírságot is kiszabott a GVH a helyszíni kutatás során beszerzett adatokhoz való hozzáférés akadályozása miatt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×