eur:
392.86
usd:
366.13
bux:
66129.26
2024. április 25. csütörtök Márk
Kaszálnak az azeriek: meghosszabbították az évszázad olajüzletét

Kaszálnak az azeriek: meghosszabbították az "évszázad olajüzletét"

További 25 évre meghosszabbították az „évszázad üzletének” is nevezett szerződést az azerbajdzsáni olajmezők kiaknázására. A BP energiacég által vezetett csoport az azeri kormánnyal állapodott meg három mező, köztük egy mélytengeri lelőhely közös kiaknázásáról.

A módosított szerződés értelmében több mint 3,5 milliárd dollárhoz jut az azeri kormány, és az állami olajcég 11-ről 25 százalékosra növeli részesedését az érintett olajmezőkben. Mindeközben az azeri lelőhelyeket kiaknázó BP 35-ről 30 százalékosra csökkentette tulajdonosi hányadát, de még így is a fővállalkozó marad.

Az alku értelmében a BP és más cégek három nagy Kaszpi-tengeri lelőhelyet, az Azerit, a Çıraqot, Günəşlit aknázzák ki.

Más cégek, így a Chevron, az Inpex, a Statoil és az ExxonMobil szintén csökkentették részesedésüket.

„Az új szerződés Azerbajdzsán és az állami olajcég, a Socar növekvő pénzügyi és technológiai erejét mutatja. Emellett külföldi partnereinknek az azeri gazdasággal kapcsolatos bizalmát jelenti, amivel új szintre emeltük együttműködésünket” – mondta a Socar elnöke, Rovnag Abdullajev.

A hír jól jött az országnak, amelyet az elmúlt napokban a nyugati és a magyar médiában is a befolyásvásárlási céllal folytatott „kaviárdiplomáciáról” szóló vádak kapcsán emlegettek.

Ilham Alijev azeri elnök azt mondta, hogy az ACG olajmezők tartalékai 500 millió tonna kőolajat tesznek ki.

A magyar MOL nem része a konzorciumnak, de a korábbi magyar nagykövet a nyáron jelezte, hogy a vállalat kész megosztani tapasztalatait – például, hogy hatezer méter mélyre tud lefúrni. A Caspianoilgaz nevű szakportál ugyanakkor júliusi cikkében megjegyezte, hogy konkrét megállapodás nem született Kaszpi-tengeri mezők kiaknázásáról.

Az első szerződést még 1994-ben írták alá, és eredetileg 2024-ben járt volna le. Az alkut „az évszázad szerződésének” nevezték, mert döntő hatással volt Azerbajdzsán gazdaságára.

Azóta 33 milliárd dollárt pumpáltak az ACG mezők fejlesztésébe, és a nemzeti olajcég főnöke szerint az eddig kitermelt 440 millió tonna olaj 125 milliárd dollár nettó hasznot hozott Azerbajdzsánnak.

A City A.M. londoni gazdasági lap idézte Bob Dudleyt, a BP vezérigazgatóját, aki „az új évszázad üzletének” nevezte a meghosszabbított szerződést. Az alku még úgy is előnyös a cégnek, hogy gyakorlatilag fizetett az alkuért és csökkentette részesedését a projektben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Egy mandátumot szerezhet az EP-választáson a Magyar Szövetség

Egy mandátumot szerezhet az EP-választáson a Magyar Szövetség

Ha áprilisban tartották volna az európai parlamenti választást Szlovákiában, akkor azt az ellenzéki Progresszív Szlovákia nyerte volna a szavazatok 27 százalékával. A hármas kormánykoalíció két pártja, a Smer és a Hlas 15, ill. 14 százalékot ért volna el – derült ki a legfrissebb közvéleménykutatás eredményeiből. A felmérés szerint a Magyar Szövetségnek is sikerülne egy képviselőt kijuttatnia Brüsszelbe.

Bóka János az Arénában: igazodás vagy újraegyesítés, ez az unió nagy kérdése

Mi az Európai Uniót egy szerződéses alapokon nyugvó szabályrendszerre épülő együttműködésnek tekintjük, ebbe az állandó közös hitelfelvétel, a közös eladósodás, a fiskális föderalizmus nem fér bele – mondta Bóka János az InfoRádió Aréna című műsorában. Az európai uniós ügyekért felelős miniszter beszélt az EP-választás tétéjéről, az unió jövőjéről és az EU-tagság húszéves mérlegéről is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.26. péntek, 18:00
Balczó Barnabás
a Magyar Posta vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×