A hidegháború vége óta nem volt ilyen nagy a feszültség Oroszország és a NATO között. Miközben az orosz flotta repülőgéphordozója, a Kuznyecov tengernagy több NATO-tagállam felségvizei mellett elhaladva Szíria felé tart, a szövetség a korábbiaknál is keményebb üzenetet akar küldeni Moszkvának.

Az Egyesült Államok arra sürgeti szövetségeit, hogy négy, összesen négyezer fős hadtestet küldjenek a határállamokra, mintegy reagálva arra, hogy Oroszország 2014-ben visszacsatolta a Krímet Ukrajnától.

A hadtestekbe eddig az Egyesült Államok, Németország, Nagy-Britannia, Kanada, Lengyelország és a balti államok küldtek katonákat. Az elvárás most az, hogy Franciaország, Dánia és Olaszország is csatlakozzon hozzájuk. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint ez a szövetségi kötelék ékes példája lenne. Illetékesek szerint emellett Donald Trump amerikai elnökjelöltnek is üzennének vele. Trump bírálta az európai szövetségeseket, amiért azok szerinte nem költenek eleget a védelemre.

A négy NATO-hadtestet a szövetség 40 ezer fős, gyorsreagálású ereje támogatná. Moszkvát a Fekete-tengeren is vissza akarják szorítani. Recep Tayyip Erdogan török elnök azt mondta: a Fekete-tenger „orosz tóvá változik” Moszkva katonai jelenléte miatt. A NATO azt várja, hogy Románia, Bulgária és Törökország növelje a járőrözést a térségben. Komplikálja a képet, hogy Ankara a közelmúltban ismét közeledni kezdett Oroszországhoz.

Moszkva közben tiltakozott Norvégiánál, amely feladni látszik azt a korábbi ígéretét, hogy nem enged a területére külföldi bázisokat. „Norvég illetékesek többször mondták, hogy nem fenyegeti őket Oroszország, nem értjük, hogy akkor miért akarnak amerikai csapatokat állomásoztatni Vaernesben” – mondta egy orosz nagykövetségi szóvivő.

A norvég hatóságok október elején azt mondták: megvizsgálják egy „rotációs alapon” működő, tehát „nem állandó” amerikai bázis létrehozásának lehetőségét a városban. Egy norvég lap arról is írt, hogy a Pentagon 300 amerikai tengerészgyalogost akar ott állomásoztatni. Az tény, hogy a tengerészgyalogosok az év első hónapjaiban extrém körülmények közötti gyakorlatokon vettek részt egy estleges „orosz agresszió elhárítására”.

Moszkvát az zavarja, hogy Norvégia 1949-ben, tehát NATO-csatlakozása előtt vállalta, hogy nem enged be területére a külföldi harcoló alakulatokat, cserébe, ha garantálják, hogy nem támadják meg. A norvégok később úgy módosították az ígéretet, hogy a külföldi erők „manővereket” hajthatnak végre Norvégiában. 

Aggódva figyel a NATO

A NATO Oroszországgal kapcsolatos minden intézkedése védekező jellegű, arányos és teljes mértékig összhangban van a szövetség kötelezettségvállalásaival - jelentette ki szerdán Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben a katonai szövetség védelmi minisztereinek kétnapos tárgyalására érkezésekor. Leszögezte, hogy a katonai szövetség lépései válasznak tekinthetők Oroszország katonai kapacitásának régóta tartó, jelentős bővítésére és be nem jelentett hadgyakorlataira.

A NATO aggodalommal figyeli Oroszország fegyverkezését a NATO-tagállamok határain - hangoztatta, és azt mondta, hogy a csapatmozgásokra a NATO "megfontolt és felelős módon válaszol".