Infostart.hu
eur:
389.26
usd:
335.68
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér

Megosztják a fedőcégekről szóló információt a nagy EU-tagállamok

Közös erővel sújt le az adóelkerülő alapokra és cégekre öt nagy EU-tagállam. Erről a Panama-papírok okozta botrány miatt összehívott rendkívüli konferencián állapodtak meg.

Nem világos, hogy Nagy-Britannia bent marad-e az EU-ban, de azzal nincs gondja, hogy az adóelkerülés elleni fellépés során együttműködjön európai partnereivel.

A britek a németekkel, franciákkal, olaszokkal és a spanyolokkal állapodtak meg arról, hogy információkat osztanak meg egymással az adóelkerülők lefülelésére.

Brit pénzügyminisztériumi illetékesek azt mondták a BBC-nek: ezentúl nehezebb lesz a cégeknek és a gazdag magánszemélyeknek a megfelelő adó megfizetése nélkül üzletelni.

Az öt nagy úniós állam automatikusan értesíti a többeieket az adóparadicsomokban bejegyezett fedőcégek valódi tulajdonosairól.

Az ötök most a világ legnagyobb gazdaságait tömörítő G20-as csoport többi tagállamát próbálják rávenni, hogy kövessék őket.

Erre kevés az esély, mert nehéz elképzelni, hogy az amerikai, kínai vagy szaúdi hatóságok egymással és a többiekkel cserélnének adatokat.

A brit kormány már közölte, hogy publikussá teszi a fedőcégek valódi tulajdonosairól készült listát.

A lépés 10 nappal követi az úgynevezett „Panama-papírok” kiszivárogtatását. A többmillió dokumentumból kiderül, hogyan használnak nagy cégek és gazdag magánszemélyek nehezen lenyomozható cégeket az adóelkerülésre.

Előzőleg 28 ország adónyomozói találkoztak Párizsban, hogy példátlan méretű vizsgálatot indítsanak az offshore adóparadicsomok kérdésében.

Chris Jordan, az ausztrál adóhivatal vezetője azt mondta: „agresszíven mennek utána az adójukat agresszív módon elrejtőknek”.

„Egy sor ország rendelkezik adatok darabjaival, ami nagyon hasznos, most viszont azt kell megértenünk, kinél mi van, hogyan egységesíthetjük az információt és hogyan lépjünk fel közösen” - mondta az adóelkerülés elleni konferencián felszólaló ausztrál adófőnök.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×