Hiába mondják kommentátorok, hogy a Nyugat már elfogadja a Krím félsziget Oroszországhoz kerülését, a hivatalos amerikai álláspont szerint az ottani népszavazás és az orosz lépések "illegálisak és illegitimek" - ezt tudatta tárgyalópartnerével Párizsban John Kerry amerikai külügyminiszter.

Szergej Lavrov nem maradt adós a válasszal: közölte, Moszkva azt akarja, hogy Ukrajna alakuljon át laza, föderatív állammá, amelyben a régiók nagyfokú önállóságot élvezhetnének. Azaz, az orosz többségű területek még inkább közeledhetnének Oroszországhoz. A moszkvai javaslat szerint a régiók saját maguk dönthetnének gazdasági, adó, kulturális, nyelvi és oktatási ügyekben.

Egyes kommentátorok szerint mindez oda vezethet, hogy a régiók népszavazást írhatnának ki az Orosz Föderációhoz való csatlakozásról.

Kerry és Lavrov négy órán át tárgyalt egymással és amiben egyetértettek, az az volt, hogy diplomáciai megoldásra lenne szükség. Az alku azonban elmaradt.

Az amerikaiak az oroszok értésére adták: aggasztónak találják, hogy szerintük 40 ezer orosz katonát dobtak át az ukrán határ közelébe, mert ez félelmet és a fenyegetettség érzetét kelti. Azt is követelték, hogy az oroszok vonják vissza a katonákat a határokról, fegyverezzék le a krími félkatonai erőket és engedjenek be nemzetközi megfigyelőket.

Lavrov ugyanakkor azzal próbálta megnyugtatni őket, hogy "Oroszország nem akarja átlépni az ukrán határt és ehhez semmilyen érdeke nem fűződik". A NATO szerint ugyanakkor az orosz katonai tevékenység nem nevezhető rutin gyakorlatnak és az egy invázió előzménye lehet.

A nyugatiak azzal fenyegették meg Moszkvát, hogy kemény gazdasági szankciókat vezetnek be ellene és azokat kiterjesztik a stratégiai olaj- és gáziparra is. A NATO-külügyminiszterek kedden és szerdán tárgyalnak valószínűleg Ukrajna kérdéséről is.

Szergej Lavrov úgy látta, hogy a felek tárgyalópozíciói közelednek egymáshoz. Moszkva ugyanakkor azt követeli, hogy Ukrajna tegyen ígéretet rá, hogy soha nem fog folyamodni NATO-tagságért.

Lavrov arról is beszélt: Moszkva fenntartja a jogot, hogy megvédje az oroszajkú lakosság érdekeit kelet- és dél-kelet Ukrajnában és közölte: bizonyos feltételek mellett tárgyalna az ukrán kormánnyal.