Francois Hollande 2012. szeptemberében gyakorlatilag fogadalmat tett a választópolgárok előtt, mondván, 2013 végére visszaszorítja az utóbbi években rekordokat döntögető munkanélküliséget. Az államfő az akkori elemzések szerint ígéretét a gazdasági válságok ciklikus természetére alapozta, és erősen hitt abban, hogy 2013-ban a nemzetközi, ezen belül is az európai gazdaságban kedvező folyamatok indulnak be, amelyek Franciaországot is magával húzzák majd.

A gazdasági szakértők jelentős része azonban már akkor figyelmeztetett arra, hogy a szocialista kormány által végrehajtott masszív adóemelések, valamint a baloldal erősen vállalkozásellenes retorikája miatt, a várt fellendülés valószínűleg elkerüli majd az országot. Ez a lehetőség már tavaly májusban megmutatkozott, amikor kiderült, hogy az adóprés ellenére 8 milliárd euróval kevesebb adó folyt be az állami kasszába.

Bár a munkanélküliségi mutatók is folyamatos emelkedést mutattak, Francois Hollande még októberben is magabiztosan kommunikálta, hogy a fordulat kéznyújtásnyira van. Az idei esztendő végül retorikai változást hozott, az államfő újévi köszöntőjében elismerte például, hogy a baloldalon alábecsülték a gazdasági válság intenzitását, ami azért volt fontos, mert a választási kampány alatt Hollande végig tagadta annak komolyságát.

A második jelentős lépés néhány napja következett be, azt követően, hogy a Munkaügyi hivatal ismertette a 2013-as évre vonatkozó végleges foglalkoztatási adatokat. Eszerint a munkanélküliség, az államfő fogadkozásai ellenére, tavaly hat százalékkal emelkedett a 2012-es évhez képest, ami azt jelenti, hogy Franciaországban ma 3,3 millió bejelentett munkanélkülit tartanak nyilván, ez a munkaképes lakosság 10,5 százalékát teszi ki, ám a tengeren túli megyékkel számuk közelíti az 5,2 milliót.

A fenti számok közzétételét követően a törökországi látogatáson tartózkodó Francois Hollande szűkszavúan elismerte, hogy ígéretét nem sikerült teljesítenie. Egy a Le Figaro című napilapnak nyilatkozó kommunikációs szakértő szerint, erre a beismerésre már csak azért is szükség volt, mert Hollande-nak ez az egyetlen esélye arra, hogy valamelyest visszaszerezze az elmúlt másfél év alatt elveszített hitelét. Christian Delporte úgy vélte, önmagában a 2012-ben tett ígéret is elképesztő politikai hiba volt, hiszen az államfő konkrét határidőt jelölt meg, melyet végül nem tudott tartani.

Hollande és kormánya most azt kommunikálja, hogy lassítani, sőt stabilizálni fogják a munkanélküliséget, ám sokak szerint ez sem fog nekik sikerülni. A francia gazdasági kilátások ugyanis továbbra is rendkívül borúsak, a szakértők mindössze fél százalékos gazdasági növekedést várnak 2014-re, egyes közgazdászok pedig egyenesen azt jósolják, hogy a munkanélküliség az év végére elérheti a 11, sőt a soha nem látott 12 százalékot is.